Közös irányvonalat próbálnak kialakítani az európai szélsőjobboldali pártok ezekben a hónapokban. Európában sokaknak nem tetszenek a demográfiai változások és a multikulturalizmus.
Világszerte vezető hír lett az euróellenes, szélsőjobboldali Nemzeti Front váratlan jó szereplése a francia elnökválasztás első fordulójában. Egy nap múlva Hollandiában a szélsőjobboldali Szabadság Párt kijelentette: nem támogatja a kormány azon megszorító intézkedéseit, amelyek a holland kormány összeomlásához vezettek. Két teljesen eltérő forgatókönyv, de azonos módszer: mindkét szélsőséges párt a pénzügyi válság és a szociális kellemetlenségek miatt megnyilvánuló, valamint a bevándorlás-ellenes populista érzelmek felkorbácsolásával szerzett magának támogatókat.
Európa-szerte fél tucat kormány bukását okozta már a gazdasági válság sikertelen kezelése, az azt kísérő magas munkanélküliségi ráta, az alacsony gazdasági növekedési mutatók és a fájdalmas kiadáscsökkentések miatti népharag. Írország, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és Olaszország is idetartozik, és hacsak Nicolas Sarkozy elnök nem arat sikert május 6-án, a francia elnökválasztás második fordulójában, Franciaországban is – igaz, ebben az esetben baloldali – hatalomváltásra kerül sor.
Európa szélsőjobboldali pártjai határozottan újjáélednek – közölte dr. Matthew Feldman, a Northamptoni Egyetem Radikalizmus és Új Média Kutatócsoportjának igazgatója a CNN hírcsatornával, de szerinte a megszorítások miatti válsághelyzet csak egy része a teljes képnek. A professzor szerint a szélsőjobbos mozgalmak rasszista és újfasiszta arculatuk megújításával évekre teret nyerhetnek Európában.
A francia elnökválasztási kampányban Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője arra szólította fel Franciaországot, hogy lépjen ki az euróövezetből, és állítsa vissza saját nemzeti valutáját, a frankot - közben pedig kritizálta országa európai integrációját. Le Pen retorikájában a franciákban mélyen gyökerező bevándorlás- és muszlimellenes érzelmekre is épít. Sarkozy ugyancsak beleszőtt kampányába nacionalista, muszlimellenes elemeket - ezekkel a szélsőjobboldali szavazókat igyekszik megnyerni.
Szélsőjobboldali gyűlés Franciaországban - Le Pen tart beszédet.
Dr. Michael Minkenberg, a frankfurti (Odera menti) Viadrina Európa Egyetem politikai tudományok professzora véleménye szerint a nagyobb pártok képesek meggyőzni a szavazókat arról, hogy figyelembe veszik aggodalmaikat, így azok kevésbé fordulnak a bal- vagy jobboldali szélsőségesekhez. Az azonban, hogy Sarkozy öt év alatt sem tudta beváltani a bevándorlás kezelésére tett ígéreteit, aláásta támogatottságát. Az euroszkeptikus nézetek mellett ugyancsak terjed a politikai elit iránti bizalmatlanság, ami Ausztriában, Belgiumban és a skandináv országokban szintén a szélsőjobb növekvő támogatásához vezet – véli dr. Minkenberg.
Mindezek ellenére azonban elemzők óva intenek attól, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a szélsőjobb sikeres franciaországi szerepléséből. A Nemzeti Front ugyanis már évtizedek óta a francia politikai élet jelentős szereplője – vélekedett Thomas Klau, a párizsi székhelyű Külkapcsolatok Európai Tanácsának elemzője a CNN-nek. Klau szerint nem jelenti a francia szélsőjobb jelentőségének hirtelen megnövekedését az, hogy Le Pen pártja a vasárnapi választásokon a szavazatok közel ötödét elvitte. Klau azzal érvelt, hogy Európában a jelenlegi szavazási eredmények azt mutatják: a szavazók készek a kormányok leváltására a politikai szélsőségekhez való fordulás nélkül. A politikus a tavaly novemberi spanyolországi választásokat hozta fel példának.
Dr. Kostas Gemenis, a hollandiai Twente Egyetem kutatója szerint az új holland kormány legnagyobb kihívása a gazdaság kezelése lesz, de itt a szélsőjobb nem kap akkora támogatást, mint Franciaországban.
Az adósságválság sújtotta Görögország szintén választások előtt áll – a pártok ugyancsak a gazdasági kérdések megoldására összpontosítanak majd. Görögországban a helyzet nagyon kiszámíthatatlan. Ott a kevés parlamenti képviselővel rendelkező szélsőjobboldali LAOS párt támogatóinak egy része valószínűleg az - utcai erőszaktól sem visszariadó - ultranacionalista Arany Hajnal nevű pártra voksol és közvélemény-kutatások szerint az Arany Hajnal valószínűleg átlépi a 3 százalékos parlamenti küszöböt, amivel a párt 8-9 képviselője bekerülhet a 300 fős görög parlamentbe – vélte dr. Gemenis.
Még keletebbre, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában mások az uralkodó szélsőjobboldali eszmék. Itt a csoportok 10 százaléka jóval nacionalistább. Antiszemita és romaellenes nézeteik sokkal elfogadottabbak, mint Európa más részein – állítja Michael Minkenberg.
Szélsőjobboldali demonstráció Magyarországon. Gárdisták sorakoznak Budapesten.
Matthew Feldman a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a jelenlegi szélsőjobboldali megmozdulások egész Európára kiterjedő kulturális mozgalommá terebélyesedhetnek. A múlt hónapban skandináv, angol, német és kelet-európai szélsőjobbos csoportok gyűltek össze a dán Aarhus városban. Állításuk szerint a megmozdulással a kormányok figyelmét akarták felhívni a szélsőséges iszlám fenyegetésére.
Bár a megmozdulás eltörpült a baloldal által szervezett ellentüntetés mellett, a demonstráció jelentősége abban állt, hogy a szélsőjobboldali csoportok közös irányvonalat próbáltak kialakítani – figyelmeztetett a brit kutató. Európában sokaknak nem tetszenek a demográfiai változások és a multikulturalizmus - a többség azonban nem fogadja el a szélsőjobb kínálta megoldásokat.
atv.hu / CNN
