A 16 év feletti lakosság 48 százaléka szélsőségesen előítéletes, 20 százalékuk rendszerellenes, 32 százalékuk jellemezhető erős jobboldali értékorientációval ...

A Political Capital a szélsőjobboldali eszmék iránti keresletet mérő index (DEREX) segítségével a társadalom szélsőjobboldali ideológiákra és politikai üzenetekre fogékony csoportjának (továbbiakban: attitűd-szélsőségesek) kiterjedtségét, valamint jellemzőit vizsgálja. A tanulmány tárgyát képező társadalmi szélsőjobb nem egyenlő a politikai szélsőjobbal, és az attitűd-szélsőségesek csoportja sem azonos a szélsőjobboldal szavazóinak körével. Előbbiek jelentősebb része ugyanis más pártok szavazótáborában található, vagy nem szavaz. A vizsgált csoport politikai jelentőségét éppen az adja, hogy attitűdjeik alapján fogékonyak lehetnek a szélsőjobboldal üzeneteire, így „elcsábíthatóak” a szélsőjobboldali politikai erők által, illetve az igényeiknek való megfelelési kényszer miatt a hatnak a mérsékeltebb politikai pártokra, azokat radikálisabb pozíció irányába.

Az elmúlt években összeurópai szinten nem nőtt jelentősen és egyenletesen a szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet. Mivel az utolsó két adatfelvétel éppen a gazdasági válság időszakát fogja át, az eredmények nem támasztják alá azon elméleteket, amelyek elsősorban a krízis hatását hangsúlyozzák a szélsőjobboldal társadalmi támogatottságának változása kapcsán. A DEREX ennél mélyebb okokra visszavezethető társadalmi attitűdöket tükröz: a szélsőjobboldali eszmék ott bizonyulnak a legvonzóbbaknak, ahol korábban diktatórikus vagy autoriter politikai rendszerek tartósan formálták a társadalom karakterét. A kelet- és dél-európai országokban továbbra is jóval magasabb a szélsőjobboldali eszmék iránti kereslet, mint Nyugaton. A társadalmi szélsőjobb kiterjedtsége továbbra is elsősorban a kelet-európai demokráciák esetében jelenthet kockázatot.

Magyarországon – a 2010 őszén végzett adatfelvétel alapján – a 16 év feletti lakosság 48 százaléka szélsőségesen előítéletes, 20 százalékuk rendszerellenes, 32 százalékuk jellemezhető erős jobboldali értékorientációval, és 19 százalékukat jellemzi erős félelem, bizalmatlanság vagy pesszimizmus.

- 2010 őszén az attitűd-szélsőségesek (akikről a fenti négy jellemző közül legalább három elmondható) a lakosság 11 százalékát adták. Ez jelentős csökkenés a 2009-ben mért 21 százalékhoz képest, de ennek alapvető oka a rendszerellenesség, illetve a félelem és pesszimizmus választások utáni látványos visszaesése. Az adatfelvétel időpontjában ugyanis a Fidesz és a kormány támogatottsága a csúcson volt, a választók többsége elégedett volt a közállapotokkal. Az általános elégedetlenség és az intézményellenesség azóta a közvélemény-kutatások szerint ismét visszabillent a korábbi magas szintre. Mindezek alapján két következtetést vonhatunk le:

1. Magyarországon extrém nagy kilengéseket mutat a politikai intézményekbe vetett bizalom. Ez a hektikusság (mely az esetek többségében szélsőséges bizalmatlanságba csap át) önmagában is veszélyforrás, mivel kedvezhet a hirtelen hangulatállapotokat meglovagoló szélsőséges politikai erőknek.

2. Kormányzása kezdetén a Fidesznek kiváló lehetősége lett volna a hazai közvélemény mérséklésére, és a demokratikus attitűdök megszilárdítására, valódi konszolidációra – ezt a lehetőséget azonban eljátszotta.

- A szélsőjobboldali eszmék iránti igény a Jobbik szavazótáborában a legerősebb (csaknem 30 százalék), a Fidesz és az MSZP szavazótáborában ennél lényegesen alacsonyabb (10, illetve 5 százalék). A Jobbik szavazói között a legmagasabb az előítéletesség, a rendszerellenesség és a pesszimizmus. A jobboldali értékorientáció azonban a Fidesz szavazói körében a legmagasabb. A szocialisták táborában az előítéletesség feltűnően magas, nem marad el jelentősen a Jobbik szavazóiétól és magasabb, mint a Fidesz táborában.