2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Bírálják a roma felzárkózási stratégiát
2011. 12. 12. 00:00

Számos roma vezető és civil szervezet bírálja a napokban elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiát. Az érintettek a széleskörű társadalmi egyeztetés elmaradását kifogásolják.

Számos roma vezető és civil szervezet bírálja a napokban elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiát, amelyet Magyarország az elsők közt adott be az Európai Uniónak. Az év végéig valamennyi uniós tagállamnak be kell nyújtania nemzeti stratégiai tervét. A magyar stratégia a 2011-2020-as időszakra vonatkozó terveket és a 2012-2014 közötti időszakra irányuló intézkedési tervet foglalja magába. 


A stratégia komplexen akarja a kezelni a szegénység kérdését, összehangolva a szakpolitikák rendszerét. Kiemeltnek tartja a roma emberek aktivizálását a foglalkoztatásban, közben az oktatásra, az egészségügyi szolgáltatásokra és a lakhatási körülményekre fókuszál. Hangsúlyozza a teljesítményelvűséget: az állami támogatás esetén a támogatottól azt várja, hogy az eredményt érjen el, és az ellenőrzést is fontosnak tartja. 


„Megint csak tüntethetnek.”



Több roma vezető és civil szervezet azonban elégedetlen. Vidéki roma vezetők azt mondták, hogy a stratégia kialakításakor senki volt kíváncsi a véleményükre. „Nem tudják, hogy itt vagyunk?” – kérdezte a Szegedi Cigány Önkormányzat elnöke, aki arról panaszkodott, hogy vidékre az alapvető információk sem jutottak el. „Vidéken azt sem látjuk, hogy a romákra fordított milliárdok mozognának valahova” – mondta Nagy Mihály, aki attól fél, hogy a támogatások ezután sem jutnak majd el az érintettekhez. Az előző kormány idején a gyalogos országjáró körútjáról elhíresült Jászladányi Roma Polgárjogi Szervezet vezetője szerint a stratégia „kifejezetten a romák nélkül készült el,” nem vonták bele a roma szervezeteket, „megint csak tüntethetnek.” Kállai László attól is tart, hogy mi lesz az állami pályázati pénzekkel, mert szerinte a stratégiában nincs garancia arra, hogy a kormány kivédené az etnobiznisz lehetőségét. Kállai példaként említette, hogy Jászladányban is van olyan vállalkozás, amely kap romáknak címzett pénzt, mégsem foglalkoztatja őket. 

nograd24.hu

A pályázati módszer és a pénzek elosztása miatt miatt aggódik az országos Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke is. Daróczi Ágnes szerint kérdéses, hogy rendelnek-e a stratégiához anyagi forrást, és ha igen, az eljut-e a a rászorulókhoz. Daróczi úgy hiszi: ha a jelenlegi bonyolult pályázati úton van csak lehetőség arra, hogy a romák hozzájussanak a forrásokhoz, akkor ötven év múlva sem lesz változás. Az alelnök hangsúlyozta: az lenne megfelelő ha nem pályáztatással, hanem – például fejlesztési ügynökségek segítségével – "direkt fejlesztésekbe", például az oktatásba, a foglalkoztatásba, a lakhatási körülmények javításába fektetnék be a romáknak szánt pénzösszegeket. 


Nem lehet nyomon követni a pénz sorsát



Nem bízik a stratégiában a Borsodi Roma Kerekasztal Egyesület elnöke sem. Garai Antal a stratégiának azzal az elemével kapcsolatban, amely teljesítményt vár el a támogatások fejében, úgy vélte: ezzel „csak a cigányság tehetetlenségét használják ki.” Az elnök elmondása szerint Borsodban sok olyan roma van, akit „szinte rabszolgasorban tartanak". Heti ötezer forintos munkabérért dolgoztatják úgy, hogy nincs más választásuk, el kell fogadni a munkát. Az elnök egyébként úgy tudja, hogy országszerte többen, köztük roma vezetők is az ország elhagyására biztatják a romákat. 



Nem lehet jó szájízzel venni egy ilyen stratégiát, amíg helyre nem állítják azokat az értékeket, amelyeket a rendszerváltás óta a különböző kormányok létrehoztak – reagált a stratégiára az előző kormány romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja. Teleki László szerint a stratégia mögött csak kormányzati döntés van, elmaradt a széleskörű társadalmi egyeztetés. A politikus egyelőre csak a leépítéseket látja. Teleki példaként a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) megszüntetését említette, amelyen keresztül szerinte nyomon lehetett követni a roma pénzek sorsát. 


Az sem világos, ki a célcsoport



„Kihez integrálódnak a cigány telepek lakói, ha a telepen végzik az integrációs munkát?” – tette fel a kérdést az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnöke. Mohácsi Erzsébet szerint a nemzeti stratégia nincs összhangban az uniós Roma Stratégiával, sőt szembemegy az uniós jogszabályokkal, és nem segíti a romák oktatási és munkaerő-piaci integrációját. A CFCF bírálja azt is, hogy a stratégiában szerintük nem nem különül el az uniós, a hazai, és egyéb források megjelölése az egyes intézkedésekhez rendelten, sem a már évek óta futó programokra szánt pénz az új programokra szánt forrásoktól. Az alapítvány szerint a stratégiában többek közt nem határozták meg világosan az érintettek szerepét sem, és sokkal szélesebb és hatékonyabb kellene legyen a civil szervezetek bevonása az intézkedések végrehajtásában és monitorozásában. 

 


A Roma Oktatási Alap (ROA) álláspontja szerint a stratégia tartalmaz ugyan jó pár hasznos intézkedést,melyek hatással lehetnek a roma gyermekek oktatási eredményeinek javításához, ugyanakkor a szervezet már korábban, a tervezet szintjén is bírálta a dokumentumot. Más roma vezetőhöz és szervezethez hasonlóan a ROA véleménye szerint sem világos, kik a stratégia valódi célcsoportjai. Szintén másokhoz hasonlóan a szervezet szerint sem tartalmazza a stratégia a pontos költségvetést, sem azokat a szerepeket, amelyeket a megvalósítás során a civil szervezeteknek szán.