A Heves Megyei Bíróság nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy az országos és a Heves megyei CKÖ két volt vezetője elkövette a választás rendje elleni bűncselekményt.
A Hír Tv 2009. évi egyik műsorában elhangzottak alapján indult a büntetőeljárás. Közel egy évvel a 2008 novemberében Heves megyében tartott időközi választás után, amely a feloszlatott megyei cigány kisebbségi önkormányzat (MCKÖ) új testületét volt hivatott létrehozni.
A vádhatóság folytatólagosan elkövetett, a választás rendje elleni bűncselekmény miatt indítványozta az I. rendű Hódi Sándor, az MCKÖ és a II. rendű Kolompár Orbán, az országos cigány önkormányzat (OCÖ) volt elnökét felelősségre vonni. A vádirat szerint Hódi – aki akkor a Magyar Cigány Fórum (MCF) listáját vezette és megyei irodavezetője is volt – több választásra jogosultnak ígért havi 30 ezer forintos megbízási szerződést azért, hogy az MCF-re szavazzanak. Ám a pénzt a voksolás után a többség nem kapta meg, tehát a vádlott csak befolyásolni akarta őket, hogy melyik szervezet listájára voksoljanak. Kolompár kitöltetlen megállapodásokat írt alá, és voltak, akiknek mobiltelefont juttatott, egy személynek pénzt gépkocsija műszakiztatására.
Igen, ismerem a vádlottakat. A tanú bíróság előtti vallomását különösen fontosnak remélte a vád képviselője a második tárgyalási napon. FOTÓ: KORSÓS VIKTOR
– A felsorolt emberek az MCF listáján indultak a 2008-as választáson, annak helyi képviselőiként dolgoztak. Értelmetlen lett volna őket, saját elvbarátainkat lefizetni... – reflektáltak a vádra a terheltek az idén nyár elején az egri Törvényházban tartott első tárgyaláson, és tagadták a bűnösségüket. – A kontraktusok térségi cigányreferensi munka elvégzéséről szóltak, a megbízottaknak teljesítési igazolást kellett készíteniük. Mivel többen ezt elmulasztották, az OCÖ gazdasági igazgatója nem fizette ki nekik a 30 ezer forintot. Szó sem volt tehát megtévesztésről. Az OCÖ telefonjain csak a kisebbségi önkormányzat meghatározott vezetőit lehetett hívni – tették hozzá.
Nem volt könnyű dolga a bíróságnak a tanúvallomások mérlegelésekor. A tárgyalóteremben többségük ellentmondásba keveredett azzal, amit a nyomozás során mondott jegyzőkönyvbe. Voltak, akik arra utaltak, hogy a rendőrségen azt vallották, amit a túl határozottan fellépő nyomozók hallani akartak. A tanúk zöme állította: Hódi és más sem követelte tőlük, hogy az MCF-re szavazzanak. Azt a tanút viszont Hódiék meg sem keresték, aki a tévécsatornát hívta ki egy, a pénzét váró, de a teljesítési igazolásról elfeledkező MCF-elektor elmondása alapján. Volt olyan tanú is, aki kitartott a rendőrségi közlése mellett, miszerint meg akarták venni nemcsak az ő, hanem mások voksát is.
Magánokirat-hamisítás, mint kísérő jelenség
A második vádpont az eljárásban magánokirat-hamisítás vétsége volt. Két polgár adatait jegyezték le egy megbízási szerződésre – a tudtuk nélkül. Ráadásul aláhamisították az aláírásukat. Emiatt az elsőrendű vádlottat – aki erre utasítást adott – a bíróság 90 napi tétel pénzbüntetéssel sújtotta, napi 300 forintjával, és kötelezte több mint 80 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. A III. rendű D. E. terheltet – aki ebben bűnsegéd volt – megrovásban részesítette.
A második tárgyalási napon még három tanú válaszolt a kérdésekre. Ezután a bíróság végzésben utasította el a vádhatóság képviselőjének további tanúk meghallgatását szorgalmazó indítványát. A perbeszédek sorában az ügyész azt kérte, a bíróság a tanúk nyomozati előadásait vegye figyelembe határozata meghozatalánál. Beszélt a térségi referensi szerződésekről is, mondván, azok fiktívek voltak, és csak a voksvásárlást célozták. A vádlottakra felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását kérte. A terheltek védői viszont azt hangoztatták, a tanúvallomások nem támasztották alá azt a vádat, hogy a terheltek bárkit is befolyásolni akartak volna. Ezért bűntény hiányában a felmentésüket kérték.
Közjátékok a második tárgyalási napon
A tárgyalásra az elsőrendű vádlott 35 perces késéssel érkezett. Azt hitte, 9 helyett 10 órakor kezdődik... Rendőrök bilincsbe verve vezették elő az egyik tanút, aki az első napon nem jelent meg az idézésre. Egy másikat a szomszédos börtönből kísértek vezetőláncon a tárgyalóterembe, ő ugyanis a más ügyben rá mért büntetését tölti. További megidézettet viszont elővezetni sem tudtak, mivel a rendőrök nem találták.
A megyei bíróság ítéletével felmentette Hódi Sándort és Kolompár Orbánt a folytatólagosan elkövetett, a választás rendje elleni bűncselekmény vádja alól. Indoklásában hangsúlyozta: a tárgyalásokon a felek közti kihallgatás során ismerhető meg az igazság, ezért nem ért egyet az ügyészi állásponttal, hogy csak a nyomozati vallomásokat vegye figyelembe.
Aki egy jelöltlistán rajta van, attól sokkal inkább életszerű elvárni, hogy saját pártjára szavazzon – az érdeke is ez –, mint hogy másik szervezetet részesítsen előnyben a voksával. Nem tartotta szavahihetőnek azon sértett tanú előadását, aki a vádlottakéval azonos párt listáján szerepelt, ám utóbb lakóhelyi vita miatt kénytelen volt mindkét mandátumáról lemondani. A bíróság szerint kétséget kizáróan nem bizonyosodott be a vádlottak bűnössége.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a vádlottak és védőik azt tudomásul vették. A döntés nem jogerős.
