Pártot alapítanának a csehországi romák, amely politikai szinten képviselné őket és védené érdekeiket - írta az iDnes hírportál a kezdeményezőkre hivatkozva kedden.

Cenek Ruzicka roma aktivista a hírportált arról tájékoztatta, hogy a párt neve ADAJ.CZ lenne, ami roma nyelven azt jelenti: itt. A pártalapításhoz szükséges ezer aláírás összegyűjtését rövidesen megkezdik, s azt szeretnék, ha az ADAJ.CZ-t még az idén hivatalosan is bejegyeznék.

"A párt legfőbb törekvése az első időkben az lesz, hogy javítsa a romák és a többségi lakosság viszonyát, illetve tompítsa, s ha lehet megakadályozza a konfliktusokat" - jelentette ki Ruzicka, aki a roma holokauszt áldozatainak kárpótlására alakult bizottság elnöke.

"Roma párt megalakítását már hosszabb ideje mérlegeljük. Az észak-csehországi események a folyamatot felgyorsították. Úgy látjuk, hogy problémáinkat magunknak kell megoldanunk" - mondta újságíróknak az aktivista.

Az ADAJ.CZ elsősorban azokban a régiókban kíván tevékenykedni, amelyekben nagyszámú roma él, tehát az észak-csehországi, a morva-sziléziai, az olmützi és a libereci régióban. "Ha valahol konfliktus alakulna ki a romák és a többségi lakosság között, természetesen azonnal közbelépnénk" - fejtette ki Ruzicka.

Hozzátette: "Már kiszemeltünk néhány roma személyiséget, akik élvezik a romák jelentős részének bizalmát. Neveket most nem érdemes mondani. Tudjuk, hogy sok konfliktussal járó, nagyon felelős és sziszifuszi munkára vállalkozunk" - nyilatkozta Ruzicka.

Csehországban a 2001-es népszámláláskor alig 11 ezer ember vallotta magát roma nemzetiségűnek, nem hivatalos kimutatások szerint azonban a csehországi romák száma meghaladja a 250 ezret. Sok helyen majdnem százszázalékos a roma munkanélküliség, és a családok egyetlen hivatalos jövedelmét a szociális támogatások jelentik. Egy felmérés kimutatta, hogy a romák mintegy 40 százaléka a cseh városok mellett kialakult roma telepeken, gettókban él.

A gettók nagyobb része az utóbbi tíz évben jött létre. "Nagy szerepet játszott ebben a lakóházak privatizációja és a vagyoni kárpótlás, az, hogy a többségi lakosság, amelynek az anyagi helyzete javul, egyre kevésbé kíván közösködni a romákkal. Nem nagyon látok lehetőséget arra, hogy ezt a folyamatot megállítsuk" - vélte Ivan Gabal szociológus. Valamelyest reményt nyújt, hogy Prága erre a célra pénzt és támogatást kaphat az Európai Uniótól. A cseh kormány már bejelentette, hogy megpróbálja a pénzeket megszerezni, konkrét programokkal azonban adós.

"Még a legkedvezőbb esetben is legalább 30-40 évre lesz szükség a probléma felszámolásához" - vélekedett Gabal. Megjegyezte: a kormányzatnak egyelőre nincs elképzelése a gondok megoldására, s nagy kérdés, hogyan fogadják majd az elképzeléseket maguk a romák.

Szociológusok, politológusok és ismert roma aktivisták körében is megoszlanak a vélemények arról, hogy sikeres lehet-e a pártalapítás, illetve a roma párt tevékenysége. A kilencvenes évek első felében már működött egy roma párt - Roma Polgári Kezdeményezés -, de mérsékelt sikerrel. Létrejöttek más roma pártok is, de kérészéletűek voltak.