Az uzsorások taktikát váltottak: boltot nyitnak, és nem kölcsönt, hanem árut adnak kamatra. Okoskodni nem tanácsos, fizetni muszáj, így viszont a rezsitartozások kezdtek nőni...

"Akkor a tejet és a kenyeret felírtam, a dohányt viszont kifizette" – a 40 körülinek tűnő nő bólogat, a tartozás bekerül a pulton fekvő füzetbe, az asszony nem kap papírt.

Itt legalább nincs büdöscigányozás

Egy Heves megyei település roma sorának közepén vagyunk, a cégér nélküli kisboltban. A helyiek szinte kizárólag itt vásárolnak, pedig pár utcával odébb is van bolt, negyedórányira pedig több szupermarket, ahol a lisztért és a tejért nem 300, a kenyérért pedig nem 450 forintot kell fizetni.

Igaz, ott meg hitel nincs, márpedig a telepiek nagy részének ez a fő szempont. Hiába van a többségük minden korábbinál súlyosabban eladósodva, a biztonságérzet, hogy ide akkor is jöhetnek, ha elfogyott a pénzük, mindennél fontosabb. "A magyar nem ad, de nem is kérnék tőle, mert lebüdöscigányoz. Ide meg mindig jöhetek – mondja egy három gyerekkel a bolt felé sétáló asszony. – Ha pénzért viszem, annyit fizetek amennyi az ára, ha hitelbe viszem, rájön a kamat."

A boltos uzsorás az új menő

A vállalkozó 2008-ban nyitotta a vegyesboltot, ami szerinte azért sikeres, mert korábban a környéken nem volt bolt, és ő törte meg a jeget. "El kellett magamat fogadtatni, de ma már elismernek és tisztelnek". A sikeres roma vállalkozók felől érdeklődő tudósítónak a tulajdonos asszony először relatívnak nevezte a sikerét, és azt mondta, hogy nem él igazán jól meg belőle, de a beszélgetés közben kiderült, hogy időközben a város közepén kávéházat nyitott, gíroszosbódét üzemeltetett, jelenleg pedig épp egy húsbolton és egy másik élelmiszerbolton gondolkodik, szintén a városban.

Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat és a Belügyminisztérium bűnmegelőzési tanácsának tagja szerint a kisbolt esete teljesen általános. Mint mondta, az új trend az, hogy a korábban készpénzt kölcsönző uzsorások megye- sőt országszerte legális vállalkozásokat üzemeltetnek: boltot nyitnak, ahol a korábbi kölcsönöknek megfelelő havi 50-100 százalékos kamatra adják az élelmiszert, italt és cigarettát.

"A legtöbb ember azt sem tudja, mennyivel tartozik, minden bekerül egy A4-es kockás füzetbe: amikor jön a szociális segély, a boltban megmondják, ki mennyivel tartozik, ők meg fizetnek." Lakatos szerint a boltokat szinte lehetetlen lebuktatni, hiszen ha idegen, pláne gádzsó (nem roma) a vásárló, ő mindig kap blokkot. "Ha az adóhatóság felvenne cigány ellenőrt, akkor talán meg lehetne fogni őket, de szerintem az egész országban egy roma adóellenőr sincs, olyan meg pláne nem, aki nem a pénztárgépet, hanem a fiókban lévő kockás füzeteket is megnézi".

Lisztet, cukrot, kávét kimérve, hitelbe

Lakatos tapasztalatai szerint a boltok sokkal nagyobb kárt okoznak a romáknak, mint korábban az uzsorások: mivel az ügyködésüket legális vállalkozásokkal – élelmiszerbolttal, ruhabolttal, húsbottal álcázzák – többen és nagyobb összeggel tartoznak nekik, mint régen a sima uzsorásoknak. Természetesen minél kisebb a település, annál kiszolgáltatottabbak a helyiek a boltos kénye-kedvének.

Az Indexnek több hevesi településen is arról számoltak be, hogy ha hitelre vásárol az ember, az élelmiszert a boltban kérésre kiporciózzák: a liszt, a cukor, a kávé megvehető papírban, zacskóban kimérve is. Emellett egyre több helyen lehet a boltokban kimérve bort és röviditalt is kapni.

Tudják, hogy be vannak csapva, nem hülyék

A legáltalánosabb viszont a "cigarettatöltés" gyakorlata. Három település közül egy sem akadt, ahol a kocsmában vagy a boltban ne lehetett volna kapni szálas dohányból helyben sodort cigarettát, szálanként 25 forintért. Igaz, ha az ember magának sodorja, 12-15 forintból kijön egy szál, de ha épp nincs pénz és nem akar hitelre venni egy zacskó dohányt vagy egy doboz cigit, 50 forintért mindig kaphat két szálat.

Az Index többen olyan családdal beszélt, akik szinte minden pénzüket, a kamatokkal együtt akár havi 100 ezer forintot hagynak a hiteles boltokban. Lakatos szerint hiába logikátlan, hogy önként brutális felárat fizessenek, az emberek megveszik a látszatbiztonságot: "Tudják, hogy be vannak csapva, nem hülyék. De megszokták, hogy egyik napról a másikra élnek, és a bolt legalább egy biztos pont, amire akkor is számíthatnak, ha bajba kerülnek."

Az újfajta eladósodásnak viszont nagyon is kézzel foghatók a következményei. Lakatos ismeretségi körében, a telepeken a cigányság az új eladósodás miatt padlót fogott, egyre több a rezsihátralékos család. A boltban ugyanis muszáj fizetni. Aki visszakérdez, esetleg papírt kér a tartozásáról, okoskodik, azt könnyen kitiltják.

Medvét mézzel fognak

Lakatos fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy kamatra nemcsak a romák, hanem "magyarok" is adnak árut, miközben nem szűnt meg a klasszikus uzsorakölcsönzés sem. Ugyanakkor olyan esetekről is tud, amikor a hitelező boltos hitelre vett fridzsidert, nagyképernyős tévét, sőt, autót is elfogadott a tartozás fejében, az arany és az ékszer beszámítását pedig teljesen általánosnak nevezte.

"Jó a légkör, jó a kiszolgálás, itt nem kell viselkedni, mindenki ismer mindenkit. Ha azt mondanám, hogy köszönöm a vásárlást, viszontlátásra, megkérdeznék hogy beteg vagyok-e. Persze, adok nekik hitelt, ami rizikós, a gyerekeim mondják is, hogy hagyjam abba. De hát medvét se ecettel, hanem mézzel fognak."