„A kerepesi iskolaügy története jó példa arra, hogy egy kilátástalannak tűnő szegregációs helyzetet is fel lehet számolni." – reagált Mohácsi Erzsébet
„A kerepesi iskolaügy története jó példa arra, hogy egy kilátástalannak tűnő szegregációs helyzetet is fel lehet számolni. Az érintettek belátták, hogy az oktatási rendszerből nem lehet kihagyni a roma gyerekeket, a szüleiket, és hogy egyenrangú partnereknek kell tekinteni őket” – reagált a Roma Sajtóközpontnak (RSK) Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnöke arra, hogy négy év után egyezséggel zárult a múlt héten az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása az ügyben.
Ahogy azt a RSK hírül adta, 2007 végén helyiek kezdeményezésére fáklyás felvonulást tartottak Kerepesen, ahol többek követelték a „közösségbe beilleszkedni képtelen és az oktatási minimumot teljesíteni képtelen tanulók eltávolítását”. A demonstrációra rácsatlakozott a melegfelvonuláson és a kormányellenes tüntetéseken is fellépő Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM), és a Magyar Gárda biztosította a rendezvényt.
2008 januárjában az Oktatási Hivatal (OH) a CFCF által megjelentetett újságcikk nyomán vizsgálatot indított Kerepesen a Széchenyi István Általános Iskolában a roma gyerekek szegregált oktatása miatt, és működése óta a kerepesi önkormányzatra szabta ki a létező legmagasabb bírságot. 2009 februárban az OH először kétszázezer forintos felügyeleti bírsággal sújtotta az önkormányzatot, mert az iskolában hat ötödikes és négy hetedikes roma gyereket különítettek el egy osztályban, akiknek csak heti két napot kellett iskolába járniuk. Ezt követően nyolcszázezer forintos bírságot róttak ki az önkormányzatra, az indoklás szerint azért, mert az iskolában több szempontból megsértették az egyenlő bánásmód követelményét. Az OH a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte az iskolát, és szabálysértési eljárást indított az intézmény igazgatója ellen.
Az önkormányzat a személyi felelősség megállapítására fegyelmi vizsgálatot indított, a képviselő-testület fegyelmit adott az iskolaigazgatónak és arról döntött, hogy egy évig nem kaphat plusz juttatásokat, a határidő letelte után pedig megvizsgálják, hogy szabályosan működteti-e az iskolát. 2008 márciusában az OH ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtotta az iskolaigazgatót és megállapította, hogy tíz rendbeli szándékos szabálysértést követett el azzal, hogy egyéni tanrendet rendelt el a tíz gyereknek. Az igazgató a Pesti Központi Kerületi Bíróságon fellebbezett a döntés ellen, amely 2009 októberében megszüntette az eljárást, mert „bár az adott közoktatási szabályok megsértése megtörtént, az eljárás alá vont személy felelősséget kizáró ok miatt nem büntethető.”
Az önkormányzat ezek után a szakminiszternél fellebbezett az OH döntése ellen, aki elutasította jogorvoslati kérelmüket. Ekkor az iskola közigazgatási eljárást indított az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen. Keresetében azt kérte a bíróságtól, helyezze hatályon kívül az iskolát pénzbüntetéssel sújtó OH határozatokat és az azokat jóváhagyó miniszteri döntést. 2010. februárban a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította az iskola keresetét. Dr. Mohay György bíró az ítélet indoklásában emlékeztetett arra, hogy az OH az első vizsgálatában megállapította, hogy az iskola 11 esetben sértette meg a közoktatási törvény előírásait, a vonatkozó egyéb jogszabályokat, és az egyenlő bánásmód követelményeit sem tartotta be. Hozzátette, hogy a nyolcszázezer forintos felügyeleti bírságot többek közt azért szabták ki az iskolafenntartóra, mert az iskola megsértette többek közt a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek összevonását tiltó jogszabályi előírást, nem volt érvényes szervezeti és működési szabályzata, a pedagógiai programja nem felelt meg a közoktatási törvény előírásainak, és harminchárom pedagógusából négynek nem volt erkölcsi bizonyítványa.
Közben tavaly júniusban új igazgatót neveztek ki az iskola élére. Mohácsi Erzsébet azt mondta, hogy az intézményvezető nyitott volt az együttműködésre, és az idei tanévben a beiratkozás már a törvényi szabályozásnak megfelelően történt az iskolában. A jogvédő egyébként tavaly léphette át először az iskola küszöbét, korábban nem engedtek be a kapun.
Az iskola az egyezségben vállalta többek közt, hogy érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat az első osztályba soroláskor, kiegyensúlyozott arányokat biztosít az osztályokon belül és azok közt. Az iskolaszervezési kérdésekben a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa által kidolgozott szempontrendszer alapján jár majd el az iskola, az osztályba sorolás véglegesítése előtt pedig konzultál a helyi roma kisebbségi önkormányzattal. A megegyezésben kikötik, hogy az iskolának évente legalább háromszor konzultálni kell a helyi roma kisebbségi önkormányzattal annak érdekében, hogy a roma gyerekek a tanórán kívül is részt vegyenek az iskolai programokban és lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a roma szülők is részt vegyenek a szülői munkaközösségben, erről a helyi roma önkormányzat vezetőitől kapnak majd tájékoztatást.
Az egyezség csak azután léphet hatályba, ha a kerepesi közgyűlés képviselő-testülete a soron következő, jövő hét szerdai testületi ülésén elfogadja az egyezségről szóló előterjesztést.
