HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Szorgalmasan dolgoztak, mégis tönkrementek a romák

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Augusztus 13    Forrás: Doros Judit | Népszabadság


Ez a cikk archív

Padlót fogott az igrici roma uborkatermelő szövetkezet: fő termésüket, az uborkát a németországi járvány miatt nem tudták értékesíteni, paradicsomukat, paprikájukat pedig július végén jégeső verte szét.

Hirdetmény

A borsodi kistelepülésen egy három évvel ezelőtt indított program keretében hetven cigány család próbál zöldségtermesztésbőlmegélni, idén azonban siker helyett kudarc jutott nekik.

 

Májusban még örömmel mesélte Igriciben Nótár Zoltán, a helyi uborkatermelő-szövetkezet elnöke, az itteni cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, hogy sikerült elültetniük a palántákat, amelyek szépen fejlődtek. Igaz, idén csak úgy tudtak vetőmagot venni, hogy a szövetkezet elnöke eladta a kis furgonját, és annak az árából meg a mellé felvett hitelből vett magot, s emiatt – miként fogalmazott – három banknál is eladósodott. Június elején, a németországi „uborkabotrány” kitörésekor még bizakodott, mondván, előszerződéseik vannak felvásárlókkal, s a tyukodi konzervgyár is évről évre stabilan „felszívja” a termés zömét.

 

– Olyan szép, olyan gyönyörű az uborka az idén, hogy nagy baj nem lehet – fogalmazott az elnök, s hozzátette: arról is beszélgettek a szövetkezeti tagokkal, hogy ha sikeres évet zárnak, karácsonykor családonként ötvenezer-hatvanezer forint pluszpénzt is szét tudnak osztani.

 

Most, amikor augusztus elején újra kerestük, az igrici uborkás szövetkezet vezetője megtörten csak annyit mondott: mindenük odaveszett, padlót fogtak.

 

Kiderült: a felvásárlók sorra vissza mondták az előzetesen megkötött szerződéseket, mert az uborka iránti kereslet drasztikusan visszaesett. A tyukodi konzervgyár – legalábbis Nótár Zoltán állítása szerint – szintén visszafogta a felvásárlást. Szórádi Sándor, a tyukodi székhelyű Szatmári Konzervgyár Kft. ügyvezetője ezzel kapcsolatban lapunknak annyit mondott: három évvel ezelőtt még volt közvetlen szerződésük az igriciekkel, tavaly és tavalyelőtt azonban már nem keresték a konzervgyárat, így valószínű, hogy felvásárlókon keresztül intézték az értékesítést. Az ügyvezető egy júniusi nyilatkozatában az uborkapiac visszaesésével kapcsolatban úgy fogalmazott: a nyugat-európai országok nem fogadták a Szatmárból induló uborkaszállítmányokat a németországi hasmenésjárvány miatt, így komoly bajba kerülhetnek a termelők és a feldolgozó cégek is.

 

Igriciben a jóslat szomorú valósággá vált: a felvásárlók zöme a németországi válságra hivatkozva visszavonta a korábbi megállapodást, így kétszázötven tonnányi uborka maradt az öthektáros ültetvényen.

 

A szövetkezet afféle roma mintagazdaságként indult 2009-ben. A Polgár Alapítvány segítségével jutottak hozzá a helyiek a területhez, s már az induláskor negyven roma család élt meg a kertészetből. Az ezerháromszáz fős borsodi kistelepülésen az elmúlt években kevesebben kértek segélyt, visszaszorult a lopások száma is. Idén az elszegényedett, nehéz helyzetben lévő északmagyarországi kistelepülések tucatjai szerettek volna az igricihez hasonló modellt beindítani, ám a program végül nem kapott állami támogatást. Egyedül Berentén teremtették meg igrici mintára egy zöldségtermelő szövetkezet alapjait – igaz, itt az önkormányzat a BorsodChem által fizetett iparűzési adóforintokból is gazdálkodik, így nem szorult központi segítségre.

 

Az eladhatatlan uborka – ha a tavalyi, kilónkénti százforintos felvásárlási árat vesszük alapul – 25 millió forintos veszteséget okoz az igricieknek, akik a palántákat felnevelő beszállítóiknak hatmillió forinttal tartoznak, s a banki hiteleket is fizetniük kellene. Segítségért fordultak Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárhoz, aki Nótár Zoltán szavai szerint ötmillió forintos rendkívüli támogatást ígért a szövetkezetnek. Ez azonban nem oldja meg a helyzetüket, az összeg az adósságaik felét sem fedezi, a hetven család elmaradt bevételét pedig végképp nem tudnák belőle kigazdálkodni.

 

Az igricieknek nem volt biztosításuk mezőgazdasági kár esetére, így – noha július utolsó napjaiban egy hatalmas jégeső elverte a paradicsom- és paprikatermésük nagy részét is – nem jogosultak kártérítésre. A szövetkezet elnökének szavai szerint májusban szerettek volna szerződést kötni, de a biztosítótól azt a választ kapták, hogy már lejárt az idei évi szerződési határidő. A helyiek azonban inkább arra tippelnek: a szövetkezet meg akarta spórolni a több százezres biztosítási költséget, ezért vártak az utolsó utáni pillanatig.

 

Ugyanígy jártak az uborkás kártérítéssel is. Az Európai Unió döntése szerint ugyanis a gazdák jú lius 11-ig igényelhették az uborkafertőzés miatti kompenzációs támogatást, amelyet október 15-ig fizetnek ki a tagállamok illetékes hatóságai. Magyarország a vidékfejlesztési miniszter nyilatkozata szerint 4849 tonna paprika, uborka, paradicsom és saláta után jelentett be kártérítési igényt, s másfél millió euró értékben kapnak a magyarországi termelők kártalanítást: az öszszegen néhány száz gazdálkodó osztozik majd. Az igriciek azonban nem tudtak a határidőről.

 

– Mi az uborkához értünk, a papírokhoz, a bürokráciához nem. Senki nem figyelmeztetett, hogy be kell adni ezt az igényt, így csak július végén szereztünk róla tudomást – mondta Nótár Zoltán, s hozzátette: most írják a kérelmet az agrártárcának, hogy méltányosságból az ő kárukat is vegyék figyelembe utólag, s enyhítsék azt.

 

Akár kapnak kártérítést, akár nem, az idei uborkaszezon kese rűen zárul Igriciben. Most attól rettegnek, nemcsak az idei bevételeiknek mondhatnak búcsút, de az egyre halmozódó adósságok miatt annak az esélye is elúszhat, hogy legalább jövőre talpra álljanak.

 

Faluműködtetés, 53 ezer forintból

 

Az igrici önkormányzat minden eszközzel igyekszik segíteni a helyi uborkás szövetkezetnek, pénzt azonban nem tudnak adni – mondta Kislászló Csaba polgármester. Korábban a bérek és segélyek kifizetése után havi másfél millió forintja maradt a falunak működésre – víz-, gáz-, villanyszámlák kifizetésére –, a kormány azonban drasztikusan csökkentette az önkormányzatok támogatását, így volt olyan hónap, amikor mindössze 53 ezer forintból kellett volna „működtetni” az ezerháromszáz lelkes falut.

 

– Hovatovább azon kell gondolkodnunk, melyik intézményt zárjuk be, hogy túléljük a mindennapokat – fogalmazott. Idén a nehéz helyzet ellenére 250 ezer forintot juttattak a helyi cigány kisebbségi önkormányzaton keresztül az uborkásoknak, s a fűnyírást is az önkormányzat közmunkásai végezték az ültetvényen, ennél többet azonban Kislászló Csaba szerint a falu most nem tehet a szövetkezetért.



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 1 hozzászólás érkezett.

#1   az igrici uborkás cigányok  | 2011 Augusztus 15 18:54:30 like(0) dislike(0)

mluzlkőpziűélki


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Lemezbemutató koncertre készül a Parno Graszt

  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt