Esélyegyenlőségi programot dolgozott ki és fogadott el a nyíregyházi önkormányzat. A közgyűlése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat szándékozik felzárkóztatni a 2016-ig szóló feladattervvel.
Romák és hajléktalanok kilátástalanságban
Az ország hetedik legnagyobb lélekszámú városában, Nyíregyházán - ahol 2011. január 1-én 119 094 volt az állandó lakosok száma - a halmozottan hátrányos helyzetű emberek között a legkilátástalanabb helyzetben jelenleg a romák és a hajléktalanok vannak. Igaz ez még akkor is, ha a két csoport helyzetének vizsgálatához az önkormányzat nem vagy csak korlátozott mértékben rendelkezik pontos adatokkal.
A nyírségi nagyvárosban 6000-7000-re becsülik a roma kisebbség tagjainak számát, ami lakosság 5-6 százalékát jelenti. A hajléktalanok 300-400 között lehetnek; a kutatások szerint 60 százalékuk az otthontalanságuk kialakulása előtt is a településen élt, 30 százalékuk a megyében vált hajléktalanná, míg 10 százalékuk más megyéből vagy Budapestről került a városba.
A becsült országos mutatókhoz hasonlóan a nyíregyházi cigányok négyötöde is - százból nyolcvan - a létminimum alatt él, többségük társadalmi és fizikai értelemben szegregált vagy szegregálódó városrészeken lakik. Lakáskörülményeik a felmérések tanúsága szerint évtizedekre vannak a többségi átlagtól, munkaerőpiaci és oktatási esélyeik pedig jóval rosszabbak, míg egészségügyi helyzetüket egyenesen katasztrofálisnak lehet nevezni.
A szociális létbizonytalanság és a kirekesztettség a legtöbb roma szomorú jellemzője, és e két együttható okozza jelenlegi kilátástalan élethelyzetüket - állítják a hozzáértők. Nyíregyházán két szegregált, a Huszár- és a Keleti-lakótelepen, és egy szegregálódó, az ókistelekiszőlői területen él nagy számban a cigány kisebbség.
A Huszár-lakótelepen 302, a valamikori huszár laktanya épületeiből kialakított lakás található, amelyek alapterülete 36 és 42 négyzetméteres. A földszintes sorházakban - egykor zömmel istállók voltak - egy lakás rendszerint egy szobából áll. Van továbbá néhány emeletes épület nagyobb lakásokkal, amelyek - hasonlóan a földszintesekhez - jellemzően bér- vagy szükséglakásként funkcionálnak.
A telep infrastrukturális fejlettsége viszont jónak mondható: vezetékes ivóvíz, gáz, elektromos és szennyvízcsatorna-hálózat van, míg a lakásokat egyedileg fűtik. Ugyanakkor a közüzemi tartozások miatt sok lakásban nem férhetők hozzá a szolgáltatások.
Több mint a felük munkanélküli
A telepen közel 2000 ember él. Jellemző a sokgyermekes család, a telepen lakók 48 százaléka 14 év alatti, további 37 százaléka pedig a 15-39 év közötti korosztály tagja. A 40 és 60 év közöttiek aránya 10 százalékos, míg a 60 éven felüliek 5 százaléknyian vannak. Ez a két mutató, de különösen az utolsó, egyértelműen jelzi a romák rossz egészségi állapotát, várható alacsony élettartamukat.
A nyíregyházi romák a munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak, állandó munkahelye mindössze 6 százalékuknak van. A hivatalos munkanélküliségi mutató 50 százalék feletti, 20 százaléknyian kapnak rokkantsági nyugdíjat, 13 százaléknyian pedig gyermekgondozási segélyt. A többiek szociális segélyből, alkalmi munkából tengetik életüket, de jelen van a fekete munkavégzés, továbbá az uzsorakamatos hitelezés, a prostitúció és a kisebb-nagyobb bűncselekmények problémája is.
A Keleti-lakótelepen öt utcájában 133 önkormányzati tulajdonú, komfort nélküli lakásban, döntően négy lakrészes családi házban élnek a romák, nem tudni pontosan, hányan. Az utcákban csak vezetékes ivóvíz és elektromos hálózat van, de a szolgáltatást az ott élők jelentős hányada anyagi helyzete miatt nem tudja igénybe venni, vagy szabálytalanul, tiltott módon vételezi.
A lakóépületek gazdaságosan már nem újíthatók fel, az önkormányzat a telep felszámolását indította el korábban, de eddig, 2009-ben csak négy család költözhetett el onnan, és kapott összkomfortos lakást a város más részén.
A szegregálódónak tartott ókistelekiszőlői városrész hat utcájában található néhány romák által lakott, valamikor szociálpolitikai, gyermekek után járó támogatásból épült családi ház. Közülük több már teljesen leromlott állapotú, ami a környező ingatlanok értékvesztését is kiváltotta, és elindított - az olcsó ár következtében - egy népességcserélődési folyamatot, további halmozottan hátrányos helyzetű családok betelepülését az érintett hat utcába.
Öt kiemelt cél a változás eléréséhez
A nyíregyházi önkormányzat esélyegyenlőségi programjában öt kiemelt célt határozott meg a cigányok és a hajléktalanok rossz életkörülményeinek leküzdéséhez.
A helyhatóság a romák lakáskörülményeinek javítását, közép-és felsőfokú oktatásban való részvételük elősegítését, illetve munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeik növelését szeretné elérni a következő öt évben. A hajléktalanok esetében a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása, az önálló életvitel, a lakhatási körülmények megteremtése az elsődleges cél.
A Huszár-lakótelep teljes felújítását az Integrált Városfejlesztési Stratégiai Program keretében az Európai Unió támogatásával tervezik, és a pályázatot már be is nyújtották.
A tervezett költség megközelíti a félmilliárd forintot, és abból 85 százalék arányú, mintegy 415 millió forint lehet a brüsszeli támogatás. Az önerőt, közel 74 millió forintot saját költségvetésében biztosítja az önkormányzat.
A beruházási elképzelés szerint a telep valamennyi lakását és középületét felújítják a közmű- és úthálózattal együtt, illetve parkosítanak, játszóteret és sportlétesítményt is építenek. A lakások tetőszerkezetét, homlokzatát, belső terét rendbe teszik, kicserélik az ajtókat, ablakokat, a belső vezetékrendszert, és szigetelik az épületeket. A teljes rekonstrukció magasabb komfortfokozatot eredményez majd. A középületeket, a bölcsődét, óvodát, iskolát, idősek otthonát és a közösségi szolgáltatási létesítményeket szintén felújítják. Amennyiben a pályázatot még az idén elfogadják az illetékesek, úgy 2014 végére be is fejeződne a Huszár-lakótelep rendbe tétele. Felgyorsítják a Kelet-lakótelep felszámolását is, ahonnan elköltöztetik a komfort nélküli házakban élő romákat. Ügyelnek majd arra, hogy átköltözés ne szegregált vagy szegregálódó területre történjék. Ókistelekiszőlőben szintén lépéseket terveznek a lakhatási körülmények egyéni javításának elősegítésére; közösségfejlesztő programot indítanak és működtetnek majd, hogy megakadályozzák a szegregálódási folyamatot. A romák közép- és felsőfokú oktatásba való bevonására a motivációs eszközöket kívánják fejleszteni az érintett szakemberek és a pedagógusok körében. Támogatják a cigányok elhelyezkedését is munkahelyek és munkalehetőségek teremtésével, elsősorban a piaci szférában, de a közfoglalkoztatásban is. A hajléktalanok helyzetén az önkormányzat a már teljesen kiépült ellátórendszer szolgáltatásainak további biztosításával igyekszik segíteni, szeretné, ha a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely, az átmeneti szálló vagy a hajléktalanok otthona által biztosított lehetőségekkel az a száznál több otthontalan is élne, aki jelenleg az utcán tengődik. Az önálló életvitel megteremtéséhez pedig lakbértámogatást ad majd a helyhatóság, továbbá szolgálatai segítenek a lehetséges elhelyezkedésben is érintetteknek. Az idén márciusban csúcsot döntött az úgynevezett rendelkezésre állási támogatásban, bérpótló juttatásban részesültek száma: több mint 2200-an tartoztak a "rátosok" közé. Korábban soha nem volt ilyen mértékű a mutató, legfeljebb az 1500-at haladta meg némileg. Emellett kétszáz fölötti a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, és ez az adat hosszú ideje tartós. Az állástalanok között különösen nehéz a helyzetük a szakképzetleneknek, a megváltozott munkaképességűeknek, az 50 éven felülieknek, de a pályakezdő fiataloknak is, akik az iskolából kikerülve jelenleg alig találnak munkát. És a hátrányos megkülönböztetéssel még mindig érintett nők között ott vannak az ugyancsak támogatásra szoruló, gyermeküket saját lakás nélkül, nehéz szociális helyzetben nevelő vagy váró anyák, sőt családon belüli erőszak miatt menekülésre kényszerülők is. A fogyatékosok között - akiknek a számáról a nehéz sorsú nőkhöz hasonlóan nincs pontos adat - szintén nagy a munkanélküliség, a becslések szerint 80-85 százalékuk tudna dolgozni, ha lenne arra lehetősége. A nyírségi nagyváros környékén 58 úgynevezett tanyabokor található. Ott is fenyegető az esélyegyenlőtlenség mértéke a közszolgáltatások hiányosságai és az alacsony foglalkoztatási lehetőség miatt. A Nyíregyháza lakosságának közel 20 százalékát kitevő 60 éven felüliek többségének helyzete sem rózsás, mivel a nyugdíjak alacsonyak, különösen a volt mezőgazdasági dolgozóké. Magas továbbá az egyszemélyes háztartások száma: azok döntő részét özvegy nők lakják, el lehet képzelni, milyen összegű járadékkal. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok körébe sorolják még a nyírségi nagyvárosban a szociális konfliktusokkal küzdő családokat, a volt állami gondozottakat, a börtönből szabadultakat és a beilleszkedési zavarokkal küzdőket, így a szenvedélybetegeket, drogfüggőket és pszichikai ellátásra szorulókat. Az önkormányzat által elfogadott esélyegyenlőségi program nekik is konkrét segítségadási feladattervet fogalmaz meg, sőt azok teljesítéséhez a szükséges eszközöket is meghatározza. A program végrehajtása az esélyegyenlőség feltételeit teremti meg Nyíregyházán, de - mint azt a helyi képviselők a napirend tárgyalásakor hangoztatták - a célok csak akkor valósulhatnak meg, ha minden érintett hivatal, intézmény és szervezet, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű emberek ellátását vállaló egyházak és civil szerveződések is együttműködnek a végrehajtásban.
Másokat is fenyeget a leszakadás réme
Nyíregyháza persze másokat is fenyeget a leszakadás réme. Mindenekelőtt a munkanélkülieket, akik 10 százaléknyian vannak.
