HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Sorsok és remények – Tanulmánykötet a budaörsi cigány családokról

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Június 13    Forrás: starkiss.hu/borsiinfo, .minalunk.hu nyomán


Ez a cikk archív

Egy korábbi országos kutatásban a válaszolók 81 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „a romák nem szeretnek dolgozni”, 90 százalékuk pedig úgy vélte: „a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”.

Hirdetmény

Sorsok és remények címmel most készült el egy tanulmánykötet a Budaörsi Tanoda Közhasznú Alapítvány gondozásában, amely adatokkal bizonyítja, hogy a romákkal kapcsolatos, megfellebbezhetetlennek hitt társadalmi vélekedések, valójában ismerethiányon, és előítéleteken alapuló, közönséges hazugságok.

A tanulmánykötet gerincét képező 30 interjú, olyan családokkal készült, amelyek vidékről költöztek Budaörsre, mert elegük lett a mélyszegénységből, a segélyeken való tengődésből. Vállalva a kockázatot, jórészt a már korábban érkezett rokonaikra támaszkodva, új egzisztenciát teremtettek a városban. Ma már ezekben a családokban a férfiak kivétel nélkül, de többségében a nők is dolgoznak. Elfogadható színvonalú lakásokban élnek – gyakran ugyan csak bérlőkként –, gyerekeiket iskolába járatják, akik közül többen is a jó tanulók közé küzdötték fel magukat. Sokat segített ebben az a speciális intézmény, a Budaörsi Tanoda, amely délutánonként ingyenesen végzi, több mint száz, hátrányos helyzetű, nem csak roma, budaörsi iskolás felzárkóztatását. (Amikor az interjúk készültek, 2010-ben Budaörsön mintegy száz roma család élt. Az ő körükben is nyolcvan százalék feletti volt az aránya azoknak, akik dolgoztak.)

 

A könyvbemutató sajtótájékoztatóján Aranyosiné Rózsa Szeréna, a tanoda vezetője néhány szóban köszöntötte a megjelenteket és elmondta, hogy – bár felmérések szerint – a magyar társadalom 80%-a cigányellenes érzelmeket táplál, Budaörs városában jobb a helyzet: a szóban forgó tanulmánykötet szerint a budaörsi roma családok 80%-a munkából tartja fent magát. Az azonban biztos, amelyet a tanoda szükségessége is bizonyít, hogy még nagyon sok a megoldásra váró feladat.

 

Wittinghoff Tamás polgármester köszöntőjében először kitért a leendő budaörsi Trianoni Emlékmű alapkőletételénél látott árpádsávos zászló sajnálatos megjelenésére és azokra, akik félelemben akarják tartani a roma embereket. Szerinte nem mehetünk el szótlanul az előítéletek mellett. A Sorsok és remények c. könyv komoly tanulmány a budaörsi helyzetről, amely jobb az átlagosnál, hiszen a roma lakosság többsége dolgozni tud és a lemaradó gyerekeket a tanoda segíti felzárkózni társaikhoz – jelentős sikerrel.

 

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, jól tudja, hogy sokan legyintenek majd, és azt mondják, ja persze, ez is csak Budaörsön történhet meg, ami köztudottan egy gazdag város.


Tényleg igaz, hogy itt több munkalehetőség adódott mindig, mint mondjuk Szabolcsban. Az is igaz, hogy az önkormányzat az átlagosnál jobban odafigyel a szociálisan rászorulókra, mint ahogyan az is, hogy éppen itt is működik egy olyan Tanoda, amely alkalmas a hátrányos helyzetben lévő gyerekek felzárkóztatására.

 

Vagyis az egyetlen tisztességes következtetés, ami levonható a kutatásból, csak az lehet, hogy a romák igenis dolgoznak, ha van munkahely, a gyerekeik jól tanulnak, ha ehhez segítséget kapnak, és normális lakásokban élnek, ha a munkájukért kapott bérből ki tudják fizetni azt.


Más szóval, az országban bárhol ugyanezek a folyamatok játszódnának le, ha a feltételek biztosítottak lennének – fogalmazott Wittinghoff Tamás polgármester

 

Ezután Gulyás Erzsébet, a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság képviseletében azokról a különbségekről beszélt, amelyek a társadalmi rétegek között területi megoszlásban is jelentkeznek. Lépni kell a szegénység leküzdése érdekében, amely egyben társadalmi kirekesztettséget is jelent. Sokan ilyen helyzetben nem látnak kiutat, elveszítik a reményt az életükben, még az életkedvüket is.

A gyerekszegénység egyenlőtlen esélyeket teremt. Mivel ő hosszú éveket töltött gyermekvédelmi területen, két okból sem tartja eltűrhetőnek ezt: az első ok az emberiesség, a másik pedig az, hogy iskolázatlanul lehetetlen vagy nagyon nehéz a belépés a munkaerőpiacra.

Fontosnak tartja, hogy a nehéz környezetben élő gyerekek már 3 éves koruktól járjanak iskolába, és kisiskolás korban pedig egész napos oktatásban vegyenek részt. Így, mire hazamennek, már minden segítséget megkaptak az iskolában, még a lecke is készen van.

Elmondta azt is, hogy államtitkárságuk részére nagyon fontosak a gyakorlati tapasztalatok és várják ez ügyben az együttműködést, a speciális tanodák részéről is.

 

A tanulmánykötet interjúit Bogdán Péter, Horváth Krisztina és Aranyosi Fanni készítették. Bogdán Péter az ő nevükben is elmondta, hogy sok olyan intézményre lenne szükség, mint a budaörsi tanoda, hiszen itt interkulturális érintkezés folyik: romák és nem romák, felnőttek és gyerekek között.

 

30 budaörsi család életébe tekinthettek be, megismerték az interjúalanyok előéletét, hogyan és miért kerültek Budaörsre, hogyan sikerült munkát találniuk, milyen tanulási gondok merültek fel. Szerinte az elért eredmények azt igazolják, hogy lehetséges a romák polgárosodása, értelmiségi réteg kinevelése, főképpen olyan gazdagabb településen, mint Budaörs.

 

Dr. Noszkai Gábor, a Tanoda alapítója bemutatta a könyvet, amely 5 tanulmányt és 2 interjúfűzért tartalmaz. Szerinte a tanodák létrejöttéhez a legszükségesebb az emberi erőforrás megléte. Odafigyeléssel, az emberek meghallgatásával pótolhatatlan tapasztalathoz juthatunk.

 

A kötetet szerkesztette: Aranyosiné Rózsa Szeréna és Gazsi Judit. Az interjúkat készítették: Bogdán Péter, Horváth Krisztina és Aranyosi Fanni



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Romagyilkosságok: kérdések, tíz év után is

  • A megtámadott kárpátaljai romákért emelt szót Farkas Félix a parlamentben

  • A Jezsuita Roma Szakkollégium felvételi felhívása

  • Szálka a szemben: az Auróra küzdelme az önkormányzattal

  • Csemer Gézára emlékeztek



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt