2024 March 19., Tuesday/Bánk, József napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Heves vita az egyházi cigánytelepi iskola miatt
2011. 06. 09. 00:00

"Ezt az iskolát Isten segítségével mi fogjuk megnyitni és működtetni, ezért tőlünk függetlenül hivatalos fórumot ne nyissanak arról tárgyalandó, hogy ki miként vélekedik e merész kezdeményezésünkről"

Ezt az iskolát Isten segítségével mi fogjuk megnyitni és működtetni, ezért tőlünk függetlenül hivatalos fórumot ne nyissanak arról tárgyalandó, hogy ki miként vélekedik e merész kezdeményezésünkről" - reagált a Görögkatolikus Egyház honlapján közzétett levelében Kocsis Fölöp megyéspüspök a Roma Oktatási Alap (ROA) közleményére.

 

A nemzetközi szervezet korábban azt kifogásolta, hogy Nyíregyháza legszegényebb részén újraindítja az egyház a Huszár telepi intézményt. A megyéspüspök elutasította a ROA meghívását a keddi szakmai fórumra. A ROA az iskola újraindításáról tárgyalt volna az érintettekkel, a megyéspüspök pedig azért mondott nemet, mert nem vonták be őket az előzetes egyeztetésbe. A ROA ezután lemondta a rendezvényt.

Ahogy azt a Roma Sajtóközpont (RSK) hírül adta, négy éve a város bezárta a cigányiskolát, szeptembertől azonban a városi közgyűlés és a Hajdúdorogi Egyházmegye megállapodása alapján újraindítják azt. A közgyűlés ezzel egyidőben becsukott két intézményt, kettőben pedig a felső tagozatot szüntette meg. A Görögkatolikus Egyház egyelőre a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola telephelyeként működteti a Huszár telepit, később a tervek szerint önálló lesz, és felmenő rendszerben építik ki az általános iskolát a 8. osztályig. Ez azt jelenti, hogy most szeptemberben csak első évfolyam indul. A ROA szerint az iskola nem felel meg a közoktatási törvény szellemének, amely szerint a többiskolás települések oktatási intézményeiben arányosan kell elosztani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A megyéspüspök a levélében ezt cáfolta.

Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy miért indítják újra a négy éve bezárt cigányiskolát. Halkóné Rudolf Éva, Nyíregyháza alpolgármestere csak annyit válaszolt kérdéseinkre, hogy a szabad iskolaválasztás alapján bárki beírathatja a gyerekét a görögkatolikus intézménybe, és a Huszár telepiek is élhetnek ezzel a joggal.  Sivádó Csaba, a Hajdúdorogi Egyházmegye oktatási referense azt mondta, hogy nem iskolaátvételről van szó, hanem az egyház katolikus iskolát indít, és jövőre a telepi óvodát is átvennék.  

Ahogy azt az RSK hírül adta, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gy erekeknek Alapítvány (CFCF) 2006-ban eljárást indított az egyenlő bánásmód megsértése miatt a nyíregyházi önkormányzat ellen, mert szerintük jogellenesen különítették el a roma gyerekeket a Huszár telepi iskolában. Nem várva meg a per eredményét, a város önkormányzata egy év múlva bezárta a szegregáló iskolát, és a diákokat a város hat másik intézményében helyezték el. A nyíregyházi önkormányzat programot dolgozott ki az elhagyott Huszár telepi iskola hasznosítására, és "Huszárvár" néven szociokulturális szolgáltató központot alakítottak ki benne. Ez az épület ad helyet szeptembertől a régi-új iskolának.

Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója gyenge érvnek nevezte a szabad iskolaválasztás jogára való hivatkozást, és azt mondta, hogy ez a magyarázat nem állná meg a helyét a bíróságon. Emlékeztetett arra, hogy amikor a CFCF a roma gyerekek szegregált oktatása miatt pert indított a kaposvári önkormányzat ellen, a bíróság úgy foglalt állás, hogy akkor önkéntes az iskolaválasztás, ha a szülő teljes körű tájékoztatást kap arról, milyen más lehetőségek közül választhat. Kiemelte, hogy a Huszár telepi romák esetében ezt nem tapasztalták.  

 

A jogvédő kifogásolta, hogy sem Hoffmann Rózsa közoktatási, sem Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár nem foglalt állás az ügyben. Pedig választ kellene adni arra a kérdésre, hogy ha az állam nem tarthat fenn szegregált iskolát, akkor az egyháznak miért szabad. Emlékeztetett arra, hogy az egyházak majdnem kétszer annyi állami normatívát kapnak a gyerekek után, mint az állami iskolák. Mohácsi Erzsébet tévhitnek nevezte, hogy senki nem szólhat bele az egyházi iskola alapításába és működésébe. Szerinte erre a szülők, az önkormányzat, az Oktatási Hivatal, a helyi roma kisebbségi önkormányzat, a helyi roma szülőkből álló érdekvédelmi szervezet és a jogvédők is jogosultak.

Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok országgyűlési biztosa szerint „nehéz igazat mondani” a nyíregyházi régi-új telepi iskola elindításáról, mert a roma kisebbségi önkormányzat egyetértésével indul a görögkatolikus iskola. Hozzátette, hogy a helyieknek kell dönteni az ügyben, a jogvédők pedig árgus szemmel figyelhetik, mi történik az intézményben.  A nyíregyházi roma önkormányzat elnöke, Csorba Miklósné azt mondta, hogy a helyi roma testület arról határozott, ha a telepiek támogatják az iskola újraindítását, akkor ők nem akadályozzák meg azt.

A Katolikus Egyháznak nincs közvetlen elvi direktívája az integrált oktatás kérdésében - olvasható a Katolikus Egyház Váci Egyházmegye lelkipásztorának, a váci Ceferínó ház vezetőjének az RSK-hoz eljuttatott levelében. Dúl Géza atya azt írta, hogy egyik fontos tanításuk a befogadás, ennek megfelelően az integrált oktatás az ideális megoldás. Emlékeztetett arra, hogy a diplomás cigányemberek többsége az integrált oktatásból került ki.