Az utóbbi hónapokban több önkormányzat adott ingyen földet és vetőmagot a gazdálkodni kívánó helyi romáknak. Utánajártunk, hogy mire jutottak.
Becslések szerint 750 ezer roma él Magyarországon - legalább is ez derül ki a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet legfrissebb felméréséből. A legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon élnek és minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között.
A kutatás előzetes adatai szerint rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói, a képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg. A 16 és 64 év közöttieknek csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, míg csaknem 30 százalékuk munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egyharmadában csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes.
A szociális földművelés lehet az új irány
Az utóbbi hónapokban, években számos település önkormányzata fogott össze a helyi roma kisebbséggel, hogy - legalább a saját fenntartásuk érdekében - megtermeljék maguknak a konyhakerti zöldségeket. A kezdeményezések néhol váratlan sikert arattak, de van példa kudarcra is, ahol a magok, palánták elültetése után a kapálásra már nem maradt energia.
Az egyik sikertörténet Igrici település nevéhez kötődik. A dél-borsodi faluban élő Nótár Zoltán vezetésével a segélyen tengődő romák létrehoztak egy szövetkezetet és intenzív uborkatermelésbe kezdtek. A szervezet vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy paradicsomot, paprikát és főként uborkát termesztenek a rendelkezésre álló 8,2 hektáron. A három héten belül kezdődő uborkaszezonra pedig remélik, vége lesz a nemzetközi botránynak.
„Huszonnégy roma dolgozik nálunk, sokan csak uborkás cigányoknak hívják őket a faluban, de nem rosszindulatból. A valóság az, hogy mindannyian őstermelőként keresik meg a kenyérre valót, márciustól október végéig dolgoznak, és nem kell nélkülözniük, vagy sorban állniuk segélyért” – mondta Nótár Zoltán. A szervezet alapítója csak amiatt panaszkodik, hogy sem az előző, sem a jelenlegi kormánytól nem kaptak eddig támogatást. Annak ellenére sem, hogy az utóbbi hónapokban kiemelt helyet kapott a kormány programjában a romafelzárkóztatás.
„Kölcsönöket vettem fel és jelzálogot, nem vagyok könnyű helyzetben. Három héttel ezelőtt mégis visszautasítottam azt a több milliós támogatást, amit Balogh Zoltán felzárkóztatásért felelős államtitkár úr ajánlott fel a szövetkezetnek.” - tette hozzá némi ellentmondásba keveredve önmagával. Mint elárulta: úgy érezte, le akarják kenyerezni és ezzel rávenni, hogy ne panaszkodjon, ezért nem fogadta el a támogatást. Ám ha még egyszer felajánlanák, talán már másként döntene.
Bükkszentmártonban tíz család kapott kisebb földterületet a falu határában. Mint arról a hirado.hu márciusban beszámolt, a helyi munkanélküli romák a vetőmagot és a szerszámokat is ingyen kapták, a dolguk csupán annyi volt, hogy megműveljék a földet és gondozzák a veteményest. Az elmúlt több mint két hónapban a bükkszentmártoni cigányok azt bizonyították, hogy hajlandóak tenni saját boldogulásukért, a falu polgármestere is sikeresnek tartja a programot.
A részletekről Burai Artúr kisebbségi elnök számolt be szerkesztőségünknek, kiemelve, hogy bár már idén is lehet termés, jövőre várnak igazi hasznot a szociális földművelésből. „Babot, kukoricát és burgonyát ültettek a romák, de eddig csak kétszer ázott meg a veteményes. Mivel korábban legelő volt a művelésre felajánlott terület, így zöldséget csak a jövő tavasszal érdemes vetni” – magyarázta Burai Artúr. A gazdálkodó romák pedig azt mondják, a rossz időjárási körülmények miatt már az is eredmény lesz, ha idén annyi terem, hogy azt jövőre újból el lehet majd vetni. A tárolásra alkalmas épület mindenesetre már rendelkezésre áll – tette hozzá a kisebbségi vezető.
Kerecsenden nem kertet adtak a hátrányos helyzetű önként jelentkezőknek, hanem vetőmagot és palántát. „Mivel itt mindenkinek van saját kertje, az önkormányzat a zöldségtermesztés elkezdéséhez szükséges feltételeket biztosította. Ez állt egy alapfokú gazdálkodási tanfolyamból és ültetésre szánt vetőmagokból. Negyven kertet sikerült bevonnunk a programba" – tudtuk meg a polgármestertől. Sári László sikeresnek tartja a kezdeményezést, s tervezi, hogy a jövőben a gyümölcstermesztésbe is belefognak. „A gyümölcsök esetében már vegyszerezést is alkalmazni kell majd, ezt nem bízhatjuk rá mindenkire. Addig is marad a paradicsom, a paprika, a káposzta, a saláta, a sárgarépa és a cékla vegyszermentes, ha úgy tetszik, bio előállítása saját célra” – tette hozzá a falu vezetője. A kerteket egyébként rendszeresen ellenőrzik, a program pedig nem feltétele az egyébként folyósított álláskeresési támogatásnak vagy szociális segélynek.
Nem mindenhol sikeres a program
Istenmezején pár éve ugyancsak megpróbálkoztak a parlagon lévő földek hasznosításával. Itt azonban egyértelmű kudarccal zárult a kísérlet. Kotroczó István polgármester szerint aki a saját kertjét is hanyagolja és nem műveli, arról nehéz elképzelni, hogy majd nagyobb területtel elboldogul. Esetükben hiába parcellázták szét a földeket. Kezdetben ugyan nagy volt a lendület, ám a végén a legtöbb veteményt felverte a gaz, mivel a kapálásra, gyomlálásra már nem jutott energia.
A munka nemesít
A Nemzeti Család– és Szociálpolitikai Intézet szerint tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is úgy nő fel, hogy nincs munkalehetősége. A kilátások pedig nem túl jók. A felmérés előzetes adatai alapján megállapították azt is, hogy a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.
