Megtaláltuk Farkas Flórián a 2002 és 2010 közötti roma támogatások felülvizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését. Sajnos a teljes változatot sehol nem találjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezúton közzé teszi Farkas Flórián összefoglaló jelentését a 2010. július 1. és 2011. február vége közötti roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztosi tevékenységéről, amelyet a miniszteri értekezlet által megtárgyalt és elfogadott.
Mint ismert, a miniszteri biztos azóta az Országos Roma Önkormányzat elnöke lett, akivel Orbán Viktor kormányfő 2011. május 20-án egy együttműködési megállapodás keretében újratárgyalta a kormányzati roma politika konkrét foglalkoztatási és iskoláztatási céljait, és teendőit. Emellett a soros EU elnökséget adó magyar kormány a közlemúltban sikerrel tető alá hozta az Európai Unió romaintegrációs keretstratégiáját, amely egyúttal Magyarország számára is kijelöli a romapolitika prioritásait.
A korábbi kudarcok oka
A miniszteri biztos áttekintette a 2002 és 2010 közötti cigányság integrációja érdekében indított kormányzati programokat, azok finanszírozási gyakorlatát, amelyekről megállapítható, hogy eleve sikertelenségre ítélték a roma integrációs programokat. A részleges és időben is változó megoldások sokszor akadályozták a kormányzati intézkedések folytonosságát, fenntarthatóságát, rontották azok eredményességét - állapítja meg a jelentés.
A cigányság integrációjának finanszírozására az átláthatatlanság, a változékonyság volt a korábbi években a jellemző, a többcsatornás szervezeti és pénzügyi rendszer elaprózta, követhetetlenné és érdemi eredmény nélkülivé tette az egyébként is igen bizonytalan célmeghatározásokkal indított kormányzati roma programokat. Jellemző, hogy mind a korábbi számvevőszéki vizsgálatok, mind a jelentés elkészítésénél alapvető adatokra nem lehetett választ kapni, szinte lehetetlen volt megállapítani mennyi közpénzt költött az állam ilyen jellegű programokra. Milliárdok folytak ki mindenféle összegzés, számvetés, ellenőrzés nélkül.
A kudarcok oka volt az is, hogy a magyarországi cigányság helyzetének javítása érdekében tett intézkedések között nem volt folytonosság. A kísérleti programok értékelése rendre elmaradt. Ha voltak is sikeres programok, azok elszigeteltek és folytatás nélküliek maradtak, a jó gyakorlat elterjesztése helyett újabb és újabb programok indultak, amelyeknek nem biztosították a hosszú távú fenntarthatóságát.
A 2002 és 2010 között indított romaprogramokat leginkább felszínes politikai haszonszerzés céljából, kommunikációs akcióként lehet értékelni, mintsem valós és a romák felzárkóztatása iránt mélyen elkötelezett kormányzati szerepvállalásnak.
A roma integrációs programok eddig nemcsak az elhibázott stratégia és annak hiánya miatt, hanem azért is vallottak kudarcot, mert az állami támogatások érdemi eredmény nélküli elköltése, az elszámoltatás és a kontroll hiány miatt a társadalom többségének bizalmát az ilyen jellegű programok elveszítették. Miközben azt hallottuk a szociálliberális kormánytól, hogy milliárdokat áldoznak a romák integrációjára, sem az érintettek, sem a többség soha nem látta pontosan hová is megy ez a pénz. Botrányok és kétes ügyek sokasága vezetett oda, hogy kevés a bizalom az ilyen programokban, márpedig a társadalom támogatása nélkül egyetlen kormányzati erőfeszítés sem lehet sikeres.
Általánosságban elmondható, hogy a roma támogatáspolitikában hiányzott a célok pontos megjelölése, és a szükséges pénzügyi források hozzárendelése. Az átláthatatlan, és túlnyomóan pályázati rendszereken keresztül áramló támogatások közepette elvesztek a stratégiai célok, mérhetetlenek voltak az eredmények, hiányzott az átfogó ellenőrzés.
Javaslatok
A hiteles és eredményes romapolitikához elengedhetetlen a romaintegrációs rendszer szabályozásának, finanszírozásának egyszerűsítése, a rendszer mielőbbi átfogó ellenőrzése, monitoring rendszer, információs bázis kiépítése. Indokolt a tartós helyi foglalkoztatást biztosító gazdasági háttér kialakítása. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy a pénzek a legrászorultabbakhoz is eljussanak. A jelenlegi 1-2 évig tartó programok helyett hosszabb futamidejű, a fenntarthatóságot biztosító projekteket célszerű indítani.
A miniszteri biztos konkrét javaslatokat is tesz a teendőkre, a roma programok újraszervezésére. Javasolja például az etnikai adatgyűjtés jogi hátterének ismételt áttekintését, és az önkéntes adatszolgáltatás és adatkezelés szabályainak felülvizsgálatát. Emellett javasolja, hogy a romákat célzó támogatások során kerüljön bevonásra olyan szereplő a támogatási folyamatba, amely a roma célcsoport elérését elősegítheti és garantálhatja.
Javasolja egy kormányszintű együttdöntési rendszer kialakítását annak érdekében, hogy a roma felzárkóztatást célzó intézkedések valóban a roma közösségeket szolgálják, és az intézkedések végrehajtása nyomon követhető legyen. Az együttdöntési rendszer sarkalatos pontjai a foglalkoztatás, oktatás, életkörülmények javítása, ösztöndíj programok legyenek, melyek ténylegesen a romák felzárkózását szolgálják.
Fontos, hogy az ún. „jó gyakorlatok” elterjesztése programszerűen történjen, ebbe a folyamatba kerüljenek bevonásra az érintett célcsoportok képviselői, kiemelten a roma képviselők és szervezetek.
Szükségesnek látja kiépíteni, valamint a meglévő intézményi kapacitásokat bővíteni oly módon, hogy a romákat célzottan érintő támogatások olyan rendszeren keresztül kerüljenek felhasználásra, amely garantálja a források célba érését, hatékony felhasználását.
Egy olyan rendszer kidolgozását tartja szükségesnek, amely a kora gyermekkortól támogató rendszerként jelenik meg a településeken, a benne megjelenő segítő szakemberek pedig segítik a 3 éves kortól történő beóvodáztatást, csökkentik az iskolai lemorzsolódást, szerepet vállalnak a szociális szolgáltatások elérhetőségének és biztosításában, és az információk célcsoporthoz történő eljuttatásában is részt vállalnak.
A munkanélküliségi csapdából való kilábalás érdekében javasolja külön program kidolgozását a roma munkanélküliek munkába történő bevonása érdekében. Javasolja továbbá, hogy megyei szintű, naprakész adatbázisok álljanak rendelkezésre a szükséges szakmák vonatkozásában, valamint a képzési rendszer olyan irányú átalakítását, amely követni tudja a változó piaci igényeket.
A vállalkozásfejlesztésben tapasztalható, a roma vállalkozásokat fejlesztő programok fenntartása és újak elindítása indokolt, a tereptapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a roma vállalkozások elsősorban roma alkalmazottakat foglalkoztatnak, ezért is fontosak az eredményesség szempontjából.
A szociális foglalkoztatásra épülő programok esetén több esetben probléma a piacra jutás megvalósítása, az értékesítés megszervezése. Ezért eredményes lehet egy olyan rendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a szociális gazdaságban megtermelt javak helyben történő értékesítését.
Az európai szintű roma stratégia szellemében lehetővé kell tenni, hogy a magyarországi cigányság legfőbb képviseleti szervének delegáltja(i) részt vehessen(ek) a roma felzárkózást is érintő nemzetközi, uniós tárgyalásokon.
Foglalkoztatás és iskolázottság
A jelentés kitér a romák kirívóan alacsony foglalkoztatási helyzetére, az eddigi foglalkoztatási programokra, és azok nehezen követhető finanszírozási gyakorlatára. A cigány népesség foglalkoztatottsági szintje kevesebb mint a fele; munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. A Central European Management Intelligence (CEMI) 2006-os elemzése szerint bár a romák a népesség kb. 7%-át alkotják, a foglalkoztatottaknak csak kb. 2−2,5%-a roma (75-90 ezer fő), a regisztrált munkanélkülieknek viszont 25-30%-a (100-130 ezer fő).
A romák alacsony foglalkoztatásában meghatározó, hogy lényegesen képzetlenebbek az átlagpopulációnál, térbeli elhelyezkedésük munkapiaci szempontból kedvezőtlen: jó részük a gazdaságilag elmaradott megyékben és a kis falvakban él. A roma foglalkoztatás sajátos jellemzői hamar kialakultak. Rendkívül alacsony jelenlét az elsődleges munkaerő-piacon, mintegy 30%-os foglalkoztatottsági szint, amely nagyon szélsőséges (25-20% körüli) cserélődési rátával párosul, emellett az informális munkaerőpiac térnyerése, a nem bejelentett, alkalmi munkák elterjedtsége is nagy arányban van jelen.
A munkaerőpiacról kiszakadók (tartósan munka nélkül levők és a már nem tanuló, még nem dolgozó fiatalok) hányada a cigányoknál – a legidősebbek kivételével - minden életkori csoportban jóval meghaladja az adott korosztályi átlagot.
A romák képzésére és foglalkoztatásának ösztönzésére indított programok sajnálatosan gyakran nem voltak összehangolva, a részükre indított foglalkoztatási projektek életképtelenek voltak, mert teljesen elkülönültek a gazdasági-regionális fejlesztésektől. A közmunkaprogramok eredményessége miatt az Állami Számvevőszék már négy évvel ezelőtt javasolta a közfoglalkoztatási rendszer átalakítását.
A romák iskolázottsági helyzetével és annak javítását célzó kezdeményezéssekkel kapcsolatban a miniszteri biztos jelentése megállapítja, hogy mivel oktatási statisztikák 1993 óta nem tartalmazhatnak roma tanulókra vonatkozó adatokat a személyes adatok védelme miatt, komoly információhiány okoz gondot a szakmai programok kialakításában és értékelésében. A roma gyermekek oktatási problémái együtt jelentkeznek a szegény, hátrányos helyzetű rétegek problémáival, magas reprezentáltságuk miatt pedig az enyhe fokban értelmi fogyatékosokéval is.
Óvodába a három-ötéves gyermekek közül országosan 88%, a roma gyerekek közül csak 42% jár. Egy 2002-ben végzett vizsgálat eredményei szerint az általános iskola befejezése után a roma gyerekek 15%-a nem folytatja tanulmányait, míg a továbbtanulók 57%-a szakképző intézménybe megy, és csak 20%-a tanul középiskolában. A roma fiataloknak mindössze 2%-a tanul felsőoktatási intézményben. A becslések szerint 1999-ben a tanköteles korúak 11%-a volt roma, és napjainkban közelít a 20%-hoz.
A képzésekre, iskoláztatásra indított számos program eddigi eredményeit is áttekinti a jelentés, valamit kitér a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer finanszírozásának tapasztalataira is. Az Országos Cigány Önkormányzat szabálytalan működése mellett a jelentés kiemeli, hogy az OCÖ folyamatos hitelfelvétellel növelte adósságát, és mint ismert a törvénytelenségek miatt büntető eljárás zajlik.
