HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Jelentés a 2002 és 2010 közötti roma támogatások felülvizsgálatáról

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Június 06    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

Megtaláltuk Farkas Flórián a 2002 és 2010 közötti roma támogatások felülvizsgálatáról szól összefoglaló jelentését. Sajnos a teljes változatot sehol nem találjuk. Ezúton közöljük most olvasóinkkal a megtalált változatot.

Hirdetmény

 

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezúton közzé teszi Farkas Flórián összefoglaló jelentését a 2010. július 1. és 2011. február vége közötti roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztosi tevékenységéről, amelyet a miniszteri értekezlet által megtárgyalt és elfogadott.

 

Mint ismert, a miniszteri biztos azóta az Országos Roma Önkormányzat elnöke lett, akivel Orbán Viktor kormányfő 2011. május 20-án egy együttműködési megállapodás keretében újratárgyalta a kormányzati roma politika konkrét foglalkoztatási és iskoláztatási céljait, és teendőit. Emellett a soros EU elnökséget adó magyar kormány a közlemúltban sikerrel tető alá hozta az Európai Unió romaintegrációs keretstratégiáját, amely egyúttal Magyarország számára is kijelöli a romapolitika prioritásait.

 

A korábbi kudarcok oka


A miniszteri biztos áttekintette a 2002 és 2010 közötti cigányság integrációja érdekében indított kormányzati programokat, azok finanszírozási gyakorlatát, amelyekről megállapítható, hogy eleve sikertelenségre ítélték a roma integrációs programokat. A részleges és időben is változó megoldások sokszor akadályozták a kormányzati intézkedések folytonosságát, fenntarthatóságát, rontották azok eredményességét - állapítja meg a jelentés.

 

A cigányság integrációjának finanszírozására az átláthatatlanság, a változékonyság volt a korábbi években a jellemző, a többcsatornás szervezeti és pénzügyi rendszer elaprózta, követhetetlenné és érdemi eredmény nélkülivé tette az egyébként is igen bizonytalan célmeghatározásokkal indított kormányzati roma programokat. Jellemző, hogy mind a korábbi számvevőszéki vizsgálatok, mind a jelentés elkészítésénél alapvető adatokra nem lehetett választ kapni, szinte lehetetlen volt megállapítani mennyi közpénzt költött az állam ilyen jellegű programokra. Milliárdok folytak ki mindenféle összegzés, számvetés, ellenőrzés nélkül.

 

A kudarcok oka volt az is, hogy a magyarországi cigányság helyzetének javítása érdekében tett intézkedések között nem volt folytonosság. A kísérleti programok értékelése rendre elmaradt. Ha voltak is sikeres programok, azok elszigeteltek és folytatás nélküliek maradtak, a jó gyakorlat elterjesztése helyett újabb és újabb programok indultak, amelyeknek nem biztosították a hosszú távú fenntarthatóságát.

 

A 2002 és 2010 között indított romaprogramokat leginkább felszínes politikai haszonszerzés céljából, kommunikációs akcióként lehet értékelni, mintsem valós és a romák felzárkóztatása iránt mélyen elkötelezett kormányzati szerepvállalásnak.

 

A roma integrációs programok eddig nemcsak az elhibázott stratégia és annak hiánya miatt, hanem azért is vallottak kudarcot, mert az állami támogatások érdemi eredmény nélküli elköltése, az elszámoltatás és a kontroll hiány miatt a társadalom többségének bizalmát az ilyen jellegű programok elveszítették. Miközben azt hallottuk a szociálliberális kormánytól, hogy milliárdokat áldoznak a romák integrációjára, sem az érintettek, sem a többség soha nem látta pontosan hová is megy ez a pénz. Botrányok és kétes ügyek sokasága vezetett oda, hogy kevés a bizalom az ilyen programokban, márpedig a társadalom támogatása nélkül egyetlen kormányzati erőfeszítés sem lehet sikeres.

 

Általánosságban elmondható, hogy a roma támogatáspolitikában hiányzott a célok pontos megjelölése, és a szükséges pénzügyi források hozzárendelése. Az átláthatatlan, és túlnyomóan pályázati rendszereken keresztül áramló támogatások közepette elvesztek a stratégiai célok, mérhetetlenek voltak az eredmények, hiányzott az átfogó ellenőrzés.

 

Javaslatok


A hiteles és eredményes romapolitikához elengedhetetlen a romaintegrációs rendszer szabályozásának, finanszírozásának egyszerűsítése, a rendszer mielőbbi átfogó ellenőrzése, monitoring rendszer, információs bázis kiépítése. Indokolt a tartós helyi foglalkoztatást biztosító gazdasági háttér kialakítása. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy a pénzek a legrászorultabbakhoz is eljussanak. A jelenlegi 1-2 évig tartó programok helyett hosszabb futamidejű, a fenntarthatóságot biztosító projekteket célszerű indítani.

 

A miniszteri biztos konkrét javaslatokat is tesz a teendőkre, a roma programok újraszervezésére. Javasolja például az etnikai adatgyűjtés jogi hátterének ismételt áttekintését, és az önkéntes adatszolgáltatás és adatkezelés szabályainak felülvizsgálatát. Emellett javasolja, hogy a romákat célzó támogatások során kerüljön bevonásra olyan szereplő a támogatási folyamatba, amely a roma célcsoport elérését elősegítheti és garantálhatja.

 

Javasolja egy kormányszintű együttdöntési rendszer kialakítását annak érdekében, hogy a roma felzárkóztatást célzó intézkedések valóban a roma közösségeket szolgálják, és az intézkedések végrehajtása nyomon követhető legyen. Az együttdöntési rendszer sarkalatos pontjai a foglalkoztatás, oktatás, életkörülmények javítása, ösztöndíj programok legyenek, melyek ténylegesen a romák felzárkózását szolgálják.

 

Fontos, hogy az ún. „jó gyakorlatok” elterjesztése programszerűen történjen, ebbe a folyamatba kerüljenek bevonásra az érintett célcsoportok képviselői, kiemelten a roma képviselők és szervezetek.

 

Szükségesnek látja kiépíteni, valamint a meglévő intézményi kapacitásokat bővíteni oly módon, hogy a romákat célzottan érintő támogatások olyan rendszeren keresztül kerüljenek felhasználásra, amely garantálja a források célba érését, hatékony felhasználását.

 

Egy olyan rendszer kidolgozását tartja szükségesnek, amely a kora gyermekkortól támogató rendszerként jelenik meg a településeken, a benne megjelenő segítő szakemberek pedig segítik a 3 éves kortól történő beóvodáztatást, csökkentik az iskolai lemorzsolódást, szerepet vállalnak a szociális szolgáltatások elérhetőségének és biztosításában, és az információk célcsoporthoz történő eljuttatásában is részt vállalnak.

 

A munkanélküliségi csapdából való kilábalás érdekében javasolja külön program kidolgozását a roma munkanélküliek munkába történő bevonása érdekében. Javasolja továbbá, hogy megyei szintű, naprakész adatbázisok álljanak rendelkezésre a szükséges szakmák vonatkozásában, valamint a képzési rendszer olyan irányú átalakítását, amely követni tudja a változó piaci igényeket.

 

A vállalkozásfejlesztésben tapasztalható, a roma vállalkozásokat fejlesztő programok fenntartása és újak elindítása indokolt, a tereptapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a roma vállalkozások elsősorban roma alkalmazottakat foglalkoztatnak, ezért is fontosak az eredményesség szempontjából.

 

A szociális foglalkoztatásra épülő programok esetén több esetben probléma a piacra jutás megvalósítása, az értékesítés megszervezése. Ezért eredményes lehet egy olyan rendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a szociális gazdaságban megtermelt javak helyben történő értékesítését.

 

Az európai szintű roma stratégia szellemében lehetővé kell tenni, hogy a magyarországi cigányság legfőbb képviseleti szervének delegáltja(i) részt vehessen(ek) a roma felzárkózást is érintő nemzetközi, uniós tárgyalásokon.

 

Foglalkoztatás és iskolázottság


A jelentés kitér a romák kirívóan alacsony foglalkoztatási helyzetére, az eddigi foglalkoztatási programokra, és azok nehezen követhető finanszírozási gyakorlatára. A cigány népesség foglalkoztatottsági szintje kevesebb mint a fele; munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. A Central European Management Intelligence (CEMI) 2006-os elemzése szerint bár a romák a népesség kb. 7%-át alkotják, a foglalkoztatottaknak csak kb. 2−2,5%-a roma (75-90 ezer fő), a regisztrált munkanélkülieknek viszont 25-30%-a (100-130 ezer fő).

 

A romák alacsony foglalkoztatásában meghatározó, hogy lényegesen képzetlenebbek az átlagpopulációnál, térbeli elhelyezkedésük munkapiaci szempontból kedvezőtlen: jó részük a gazdaságilag elmaradott megyékben és a kis falvakban él. A roma foglalkoztatás sajátos jellemzői hamar kialakultak. Rendkívül alacsony jelenlét az elsődleges munkaerő-piacon, mintegy 30%-os foglalkoztatottsági szint, amely nagyon szélsőséges (25-20% körüli) cserélődési rátával párosul, emellett az informális munkaerőpiac térnyerése, a nem bejelentett, alkalmi munkák elterjedtsége is nagy arányban van jelen.

 

A munkaerőpiacról kiszakadók (tartósan munka nélkül levők és a már nem tanuló, még nem dolgozó fiatalok) hányada a cigányoknál – a legidősebbek kivételével - minden életkori csoportban jóval meghaladja az adott korosztályi átlagot.

 

A romák képzésére és foglalkoztatásának ösztönzésére indított programok sajnálatosan gyakran nem voltak összehangolva, a részükre indított foglalkoztatási projektek életképtelenek voltak, mert teljesen elkülönültek a gazdasági-regionális fejlesztésektől. A közmunkaprogramok eredményessége miatt az Állami Számvevőszék már négy évvel ezelőtt javasolta a közfoglalkoztatási rendszer átalakítását.

 

A romák iskolázottsági helyzetével és annak javítását célzó kezdeményezéssekkel kapcsolatban a miniszteri biztos jelentése megállapítja, hogy mivel oktatási statisztikák 1993 óta nem tartalmazhatnak roma tanulókra vonatkozó adatokat a személyes adatok védelme miatt, komoly információhiány okoz gondot a szakmai programok kialakításában és értékelésében. A roma gyermekek oktatási problémái együtt jelentkeznek a szegény, hátrányos helyzetű rétegek problémáival, magas reprezentáltságuk miatt pedig az enyhe fokban értelmi fogyatékosokéval is.

 

Óvodába a három-ötéves gyermekek közül országosan 88%, a roma gyerekek közül csak 42% jár. Egy 2002-ben végzett vizsgálat eredményei szerint az általános iskola befejezése után a roma gyerekek 15%-a nem folytatja tanulmányait, míg a továbbtanulók 57%-a szakképző intézménybe megy, és csak 20%-a tanul középiskolában. A roma fiataloknak mindössze 2%-a tanul felsőoktatási intézményben. A becslések szerint 1999-ben a tanköteles korúak 11%-a volt roma, és napjainkban közelít a 20%-hoz.

 

A képzésekre, iskoláztatásra indított számos program eddigi eredményeit is áttekinti a jelentés, valamit kitér a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer finanszírozásának tapasztalataira is. Az Országos Cigány Önkormányzat szabálytalan működése mellett a jelentés kiemeli, hogy az OCÖ folyamatos hitelfelvétellel növelte adósságát, és mint ismert a törvénytelenségek miatt büntető eljárás zajlik.



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 3 hozzászólás érkezett.

#3   rromano  | 2011 Június 16 12:08:26 like(0) dislike(0)

Ülj le, Flóri fiam, egyes. Nem szégyellsz 2002-es adatokra hivatkozni? Legalább olvastad volna el, amit a "szakértőid" drága pénzért az orrod alá raktak.  Egyébként meg pont olyan a jelentés, mint a kormány eddigi teljesítménye. Szánalmas. Deloro minden mondatával egyetértek.

#2   deloro  | 2011 Június 07 11:26:13 like(0) dislike(0)

Jó az írás csak egy gondom van vele. Ilyet minden olyan roma, nem roma ember tud írni aki kicsit is jártas a közéletben és látja, hogy a pályázati rendszer és a közpénz elosztási rendszer milyen rosszul működött, működik és, hogy a pénzek mennyire nem érnek célba. Ezt az ember a saját bőrén tapasztalva, mindennemű felmérés nélkül is le tudja írni. De ha már kormányzati szinten volt egy személy, aki a probléma források feltárásával volt megbízva, akkor elvárható lenne, hogy egy publikus jelentés tartalmazzon hivatkozásokat. Pl.

Hol, mikor milyen mértékű problémák merültek fel

 a minisztériumi támogatásoknál

Közalapítványi támogatásoknál

 

Civil pályázati rendszerben

 

Stb..

 

Jó lenne statisztikákat, diagramokat, táblázatokat, interjúkat, beszenelt dokumentumokat látni, amelyekből mi egyszerű emberek is levonhatnánk a tanulságokat és nem csak a nagyok.

Amíg én ilyet nem látok addig ez a jelentés számomra csak egy olyan esszé, amelyet bármely roma diplomás fiatal kb. egy óra alatt megcsinál a saját tapasztalataira és a média

információkra alapozva.

 

#1   leleplezés  | 2011 Június 06 22:51:48 like(0) dislike(0)

FARKAS FLÓRI, HOGY NEM SŰL LE A POFÁDRÓL AZ A FEKETE ÜSZKÖS BŐR!!!

BÁR A FELKÉRÉS AZ ELMŰLT 8 ÉVRŐL SZÓLT ÉS AZ ÁLTALAD VIZSGÁLT IDŐSZAK IS, DE MINDJÁRT AZ ELEJÉN KÉRDEZNÉM TŐLED, HOGY

 

AZ ELMÚLT 8 ÉV ELŐTTI IDŐSZAKRÓL AMIT TE VEZETTÉL 8 ÉVET KELLET VOLNA AZ ÍROMÁNYODBA KEZDENI, MIVEL TE VOLTÁL AZ ELSŐ GUSZTUSTALAN PATKÁNY AKI A PÉNZ LENYÚLÁS MŰVÉSZETÉT MEGTANULTAD!!

MEG ÍRNOD KELLET VOLNA ARRÓL IS AMI AZ ÁSZ JELENTÉSBE A TE IDŐSZAKODRÓK SZÓLT!! NA MEG A KÖZKEGYELEMRŐL, AMIT KISÍRTÁL A GÖNCNÉL!

UGYAN OLYAN RÉSZESE VOLTÁL AZ ELMÚLT 8 ÉVNEK, MERT A TISZTELET DÍJAT RENDRE FELVETTED ÉS CSAK ANNYI IDŐRE JÖTTÉL BE AZ OCÖ-BE, MÍG A PÉNZT FELVETTED ÉS ALÁÍRTAD A JELENLÉTI ÍVET. UTÁNNA ANGOLOSAN TÁVOZTÁL!!! TEHÁT A MUNKÁBA NEM VETTÉL RÉSZ, AKKOR MI AZ ANYÁD PECKÉBŐL TUDSZ ILYEN DOLGOKAT LEÍRNI, HA CSAK NEM A TE IDŐDET VETITETTED LE ERRE AZ IDŐSZAKRA, MERT AZT BIZONY ELTUDOM KÉPZELNI, HOGY MI ZAJLOTT A TE IDŐSZAKODBAN!! 10-20 EZER FORINTOKKAL BEFOGTAD A KÉPVISELŐK POFÁJÁT ÉS A NAGY LÉT MEG TE FELVETTED, ÚGY HOGY MÁSOKKAL ALÁÍRATAD A PÉNZFELVÉTELRŐL SZÓLÓ NYILATKOZATOT ÉS ZSEBBE PEDIG LENYÚLTAD A PÉNZT. 

TAGAD LE HA MERED!!! NÉHÁNY VOLT KÉPVISELŐ TÁRSADAT ODA ÁLLÍTOK AKI TANUSÍTJA EZEKET! NEKIK NINCS MIT VESZÍTENI, DE NEKED ANNÁL TÖBB VAN!!! BÁR MÁR NEM SOKÁIG VAGY PRONDON A BOHÓCÜGY I KORMÁNYBAN!

TEHÁT EZT NEVEZED TE A 8 ÉVRŐL BESZÁMOLÓNAK? BÁR A KORÁBBI HOZZÁSZÓLÁSOMBAN ELŐRE LEÍRTAM AZT, HOGY EZ MINDEN LESZ CSAK BESZÁMOLÓ NEM! HÁT ITT AZ EREDMÉNY, MELYET A MINISZTER, DE MÉG A KORMÁNY IS ELFOGADOTT. DE AZ AZ ÉRZÉSEM, HOGY EZT A KORMÁNY ARRA SEM MÉLTATTA, HOGY RÁ NÉZZENEK, NEM HOGY MEGVITASSÁK. FARKAS FLÓRI MÉGINKÁBB LÚZEREBB MINT VALAHA!!!!!

 

EGYSZERÜEN NEM IS TUDOK MIT ÍRNI RÓLA, MERT NEM IS AZ EMBERI FAJOK KÖZÉ SOROLHATÓ!!!

PEDIG EGYÜTT KEZDTÜK A POLITIKÁT, DE MÉG ÉN IDŐBEN KISZÁLTAM MELLŐLE, MERT MÁR 8 ÉVVEL EZ ELŐTT IS A VAGYONA GYARAPITÁSÁN DOLGOZOTT ÉS SZERZETT IS NEM KEVÉS CIGÁNY PÉNZT ...A MAGA SAJÁT ÜZLETEIRE!!! NEM IS ÉRTEM MIÉRT NEM VIZSGÁLTA MÉG VALAKI A FLÓRIT, HOGY MIBŐL VAN NEKI ANNYI MINDEN, MEG A CSALÁDTAGJAINAK A NEVÉN?  A BUDAINAK RÁKELLENE PILLANTANIA MÁR, HA BUDAI IS TISZTESSÉGES LENNE, DE ERRŐL A KORMÁNYRÓL MINDENT EL LEHET MONDANI CSAK AZT NEM HOGY TISZTESSÉGESEK ÉS A NÉPÉRT DOLGOZNAK.


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Augusztus   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt