A Görögkatolikus Egyház Nyíregyháza legnagyobb szegénytelepén újraindítaná egy bezárt cigányiskolát. A ROA közleményben szólította fel a nyíregyházi közgyűlést, hogy vonja vissza döntését.

A nyíregyházi képviselőtestület keddi önkormányzati ülésén két iskolájának bezárásáról döntött, miközben a Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjével együttműködési megállapodást és támogatási szerződést kötött a város egyik régi-új iskolájának a beindításáról. Az önkormányzat 22 millió forintos hazai és uniós forrásból újrahasznosította a négy éve bezárt iskolaépületet. Két éve Huszárvár néven szociokulturális szolgáltató központ működik az egykori cigányiskola épületében, ahol az egyház az „oktatási feladatain kívül romapasztorációs tevékenységet is folytatni kíván” majd. A megállapodás egyebek mellett az „esélyegyenlőségre, a hazaszeretetre nevelésre és a kisebbségek anyanyelvi oktatásához való jogára” hivatkozik. Csakhogy az ezer-ezerötszáz lakosú szegénytelepen szinte senki nem beszél cigányul.

A Görögkatolikus Egyház honlapján az olvasható, hogy egyelőre a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola telephelyeként működtetik a Huszár telepi iskolát, később a tervek szerint önálló intézményként, és felmenő rendszerben építik ki az általános iskolát a 8. osztályáig.

A belvárosi Szent Miklós Görög Katolikus Általános Iskolaalapító okirata szerint 300 diák vehető fel az intézménybe – a közoktatás-statisztika szerint azonban csak 255 tanuló jár ide jelenleg. Ezek alapján vélhetőleg volna megoldás arra, hogy ne a város legnagyobb szegénytelepén, hanem belvárosi környezetben oktassák a  most felvenni kívánt gyerekeket. Dr. Sivadó Csaba szerdán azt közölte az RSK-val, hogy nem átvételről van szó, hanem arról, hogy az egyház indít katolikus iskolát, jövő szeptembertől pedig átvennék a Huszár telepi óvodát is.

Közben a Roma Oktatási Alap (ROA) közleményben szólította fel a nyíregyházi közgyűlést, hogy vonja vissza döntését. Emlékeztetnek arra, hogy négy éve a város bezáratta a cigányiskolát, a mostani döntéssel viszont ismét lehetővé teszik a szegregációt. Az iskola a 2006/2007-es tanév végén jogutód nélkül szűnt meg, a diákokat a telepen kívüli iskolákba helyezték el. Ahogy azt az RSK hírül adta, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 2006-ban eljárást indított az egyenlő bánásmód megsértése miatt a nyíregyházi önkormányzat ellen, mert szerintük jogellenesen különítették el a roma gyerekeket a Huszár telepi iskolában. Nem várva meg a per eredményét, a város önkormányzata egy év múlva bezárta a szegregáló iskolát. A diákokat a város hat másik intézményében helyezték el.

A nyíregyházi önkormányzat programot dolgozott ki az elhagyott Huszár telepi iskola hasznosítására, és „Huszárvár” néven szociokulturális szolgáltató központot alakítottak ki benne. Az intézmény bejáratánál kihelyezett tábla szerint uniós és hazai forrásokból körülbelül 22 millió forintot fordítottak az épület rendbetételére. Az intézményben egyebek mellett könyvtár, tanoda, mosoda, római katolikus kápolna, és gyermekjóléti központ működik. Az utóbbi ajtaján az a felirat olvasható, hogy „az irodában csak az itt dolgozók tartózkodhatnak, mások nem léphetnek be”… A megállapodás szövegéből kiderül, hogy a város 60 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy szociális és gyermekjóléti szolgáltatásait, valamint civil szervezetek elhelyezését a bezárt iskola épületében biztosítsa.

A ROA szerint az újrainduló iskola nem felel majd meg a közoktatási törvény szellemének, amely előírja, hogy a többiskolás települések oktatási intézményeiben arányosan kell elosztani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.