Nem sikerült egyértelműen bizonyítani a rasszista indítékot és néhány bizonyíték értékelése is hibás volt a rasszista támadásért elítélt cigányok perében.

Az első fokon eljáró bíróság tavaly összesen több mint negyven év börtönre ítélt tizenegy vádlottat, mert 2009. március 15-én csoportosan megtámadtak egy autót a miskolci Muszkás-oldalban. A vádirat szerint dorongokkal, vasrudakkal, baseballütőkkel ütötték a kocsit, s közben állítólag azzal biztatták egymást, hogy "büdös magyarok, üssétek őket!" A járműben százezer forintos kár keletkezett, az utasok könnyebben sérültek.

A roma férfiakat közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt ítélték el első fokon, vagyis a bíróság szerint lényegében azért támadták meg az autót, mert abban más közösséghez, a többségi magyarsághoz tartozó emberek ültek. Az ítélet szerint a bűncselekményt rasszista indítékból követték el.

"A megyei bíróság most részletesen sorolta az elsőfokú ítélettel kapcsolatos kifogásait, szinte minden fontos területen talált hibát" - emlékszik vissza a másodfokú döntés indoklására Nónay Gábor, az elsőrendű vádlott ügyvédje. Az írásbeli indoklást még nem kapták meg a védők, de az ügyvéd szerint a szóbeli ismertetésből is kiderült, hogy az elsőfokú döntést "felülvizsgálatra alkalmatlannak ítélte" a megyei bíróság.

"Az indokolási kötelezettséget súlyosan sértő, illogikus, felderítetlen, megalapozatlan, alacsony színvonalú" - mondta az elsőfokú ítéletről Fazekas Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet ügyvédje, aki az egyik vádlott védelmét látta el. Az elsőfokú bíróság iratellenes megállapításokat tett - említ egy példát Fazekas -, amikor pontatlanul idézte az egyik vádlottat. Az elsőfokú indoklásban ugyanis az szerepel, hogy a vádlott azt vallotta: Társaival támadásra készültek. Holott valójában az elhangzott kijelentés értelme éppen az, hogy "a velük szembeni támadás elhárítására gyülekeztek a házaik előtt."

A másodfokú indoklás szerint a megismételt eljárásban "különös körültekintéssel kell vizsgálni" azt a botot, amelyen a "Halál a magyarokra!" felirat olvasható. Mivel az ügyészség a többi között erre alapozza a közösség elleni erőszak vádját, a megyei bíróság szerint pontosan tisztázni kell mikor, kinél volt a bot, ki használta, és hogy a 11 vádlott közül egyáltalán ki tudott erről a feliratról.

A megyei bíróság szerint az elsőfokú ítéletben pontosan le kellett volna írni azt is, miért támadtak a romák az autóra, és milyen csoport ellen irányult a bűncselekmény. A közösség tagja elleni erőszak bűntetténél ugyanis nem mindegy, hogy magyarokat vagy egy szélsőséges csoportot támadtak meg a vádlottak. Az elsőfokú ítélet indoklása mégis hol szkinhedekről, hol gárdistákról, hol magyarokról ír.

A másodfokú tárgyaláson az egyik védő bemutatott az egyik sértettről készült fényképet, amelyen a férfi egy vaskereszt előtt gyülekező csoport egyik tagjaként náci karlendítést végez. Fazekas Tamás azt mondta, hogy a megismételt eljárásban biztosan alaposan megvizsgálják majd, hogy a sértetteknek milyen kötődésük lehetett szélsőséges szervezetkehez.

A megismételt per a nyáron vagy szeptemberben kezdődhet, és a bírótól is függ, hoz-e ítéletet még ebben az évben. A tizenegyből öt vádlott továbbra is előzetesben várja a döntést.