Megkezdődtek a kilakoltatások a szociális bérlakás-állományát radikálisan leépíteni igyekvő Sárospatakon: az első két család után a következő napokban további nyolc bérlőnek kell költöznie.

"Amikor a fiamat pár éve halálra szúrták, nem volt annyi rendőr, mint most. Mitől félnek, egy negyvenkilós asszonytól?" - kiabálta a nagyon sovány és alacsony Horváth Aladárné az őt körülvevő rendőröknek, miközben az önkormányzat munkásai a teherautóra hordták a család bútorait. Sárospatakon május 17-én a központban élő két roma család kiköltöztetésével elindult az első kilakoltatási hullám: a jogerős bírósági végrehajtási ítéletek szerint a következő napokban még 10 családnak kell elhagynia a város szociális bérlakásait.

A lakásmoratórium lejártát követően, a fűtési szezon végén Sárospatak fideszes polgármestere, Aros János bejelentette, a város május közepén több családot ki fog telepíteni, mert jelentős tartozást halmoztak fel, amit az önkormányzat nem tud tovább tolerálni. (A kitelepítés hátterével és előzményeivel foglalkozó cikkünket itt találja.)

Volt ugyan egyeztetés az érintettekkel, illetve a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal (ckö) - lévén, hogy a moratórium lejárta roma családokat is érint -, de a városvezetés ragaszkodott a menetrendhez: a családoknak legkésőbb június 10-ig mennie kell, és további 28 bérlő ellen végrehajtási eljárás folyik, melyek akár további kilakoltatásokat eredményezhetnek.

"Ha törik, megvernek"

A keddi kilakoltatásra - amely 8-10 lakót érintett - a rendőrség nagy erőkkel vonult ki: a Hírszerző tudósítója 30 egyenruhást számolt össze a belvárosi ház udvarán és az utcán, a környéken már reggel tíz előtt 5-6 rendőrségi autó parkolt, köztük egy rabomobil is. A kisebb létszámú helyi kapitányságot Miskolcról egészítették ki erre a napra.

A polgármesteri hivatal is több emberével képviseltette magát: többek között egy, az ingóságokról nyilvántartást vezető nő, az újságírókat az udvarból a rendőrökkel együtt kitessékelő férfi mellett megjelent Ponta Rajmund, az önkormányzat vezető jogi tanácsosa is - nyilatkozni viszont senki nem akart. Azt mondták, ez Aros János feladata. Mivel a kilakoltatás a polgármesteri hivatallal szemben zajlott, a hivatalnokok délelőtt kigyűltek az intézmény elé, és onnan figyelték az eseményeket - Horváthné időnként át is kiabált nekik, "nézzék meg jól, mit tesznek a családjával".

"Ez a legszebb város a megyében, és most azokat taszítják ki, akik a közmunkájukkal széppé tették" - mondta az egyik rakodó, aki az ablakon keresztül hordta ki Horváthék bútorait a három önkormányzati teherautó egyikére. A magát romának valló férfi, aki maga is közmunkásként dolgozik a hivatalnak, odaszólt kollégáinak: "óvatosan a képekkel, mert már nem vagyunk haverok, ha törik, megvernek".

"Kútba a vizet"

"Amikor 2008-ban lejárt a szerződésünk, a családvédelem még segített nekünk, hogy maradhassunk. A hivatalban ígérgették, hogy újrakötjük, aztán nem történt semmi, én meg a vége fele nem fizettem a 17 ezer forintos díjat. Minek, a hivatalban is azt mondták, hogy szerződés nélkül csak a kútba öntjük a vizet" - mondta a négygyerekes Czifra Istvánné, aki még hétfőn kiköltözött, mert attól félt, ha megvárja a kilakoltatást, akkor a családvédelmisek a család megromlott körülményeire hivatkozva elveszik a gyerekeit.

Horváthné a rendőri osztag előtt - mindenki egy ellen Fotó: Túry Gergely

A kilakoltatottaknak segítő Galyas Jenő ckö-alelnök a Hírszerzőnek azt mondta, az önkormányzat munkatársai korábban több családnak is ezt a tanácsot adták: ha lejárt a határozott idejű bérleti szerződésük, ne fizessenek tovább, mert nincs értelme - majd később bejelentették, hogy több tízezer forint tartozásuk van, és elindították velük szemben a végrehajtási eljárást.

A Horváth családnak viszont egyetlen fillér tartozása sem volt, mégis költözniük kellett: még tavaly augusztusban lejárt a szerződésük - a csekkeket mégis fizették -, és csak azért maradhattak eddig a bérlakásban, mert mostanáig védte őket a moratórium. A kilakoltatást megalapozó jogi eljárást ők sem úszhatták meg, sőt az eljárási díjat ráterhelték a családfő autójára, amit éppen el akart adni - mondta a Hírszerzőnek Horváth Aladár (aki csak névrokona a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökének).

Rokonoknál húzzák meg magukat

Miközben a Czifra család beletörődéssel, csendben figyelte az eseményeket, Horváthné pedig jajveszékelt, és fogadkozott, hogy "a Bodrognak megy", ha még egy gyerekét elveszíti, az egyik rendőr megállás nélkül kamerázott, mint mondta, "dokumentálni kell az eseményeket". Az udvarban álldogáló kollégái viszont a vége felé egyre kevésbé bírták cérnával: egyikük falfehér volt, a másik idegesen arrébb vonult, a többiek pedig rá sem néztek az egyre hangosabban jajgató Horváthnéra, feszülten elfordultak.

Czifráék az egyik rokonukhoz költöztek, Horváthék az asszony külföldön lévő testvérének lakásába, ám a pontos lakcímet nem akarták elárulni, mert azt mondták, félnek, hogy ebből is csak hátrányuk származik.

Két óra alatt szétkapták a lakást - a képre vigyáztak Fotó: Túry Gergely

Közben a háznál feltűnt egy kisebb cigány csoport, akik azt mondták, meg akarták nézni, hogy mi vár rájuk, mert őket is ki fogják telepíteni. Horváth Veronika, aki hangsúlyozta, hogy semmilyen tartozása nincs, családjával együtt a külvárosban, Páterhomokon lakik egy önkormányzati házban négy másik családdal. Nem ez lesz az első költözésük: a tavalyi árvíz összedöntötte azt a szociális bérházat, ahol korábban laktak, így kerültek ki a mostani romos épületbe, de egy évvel ezelőtt nekik is lejárt a szerződésük, amit az önkormányzat nem újított meg. A hivatalban felajánlottak nekik egy 200 ezer forintos gyorssegélyt, de Horváth Veronika szerint még a város határában található düledező házakért is többet kérnek.

Nem megy cigányok közé

"Egyáltalán nem vagyunk büszkék arra, ami most történik, de a helyzet már tarthatatlan volt" - hangsúlyozta a Hírszerzőnek Aros János, aki végül maga is kiment a kilakoltatás helyszínére. A polgármestert azt mondta, 10 családnál van jogerős végzés, ők eddig összesen 1,6 millió forint tartozást halmoztak fel, 30 esetben pedig még folyamatban van a végrehajtási eljárás. Közülük nem mindenkit fognak kilakoltatni, mert több családdal meg tudtak egyezni: részletekben törlesztik majd a hátralékukat, a hivatal pedig elengedi a kamatokat.

"A tartozások 50 ezer és 500 ezer között vannak, a legtöbben pár ezer, esetleg pár száz forintos havi lakbérből halmozták fel ezt a tartozást, ami arra utal, hogy évek óta egyetlen fillért nem fizettek" - magyarázta Aros a Hírszerzőnek, miért döntött úgy, hogy eljárást indít velük szemben az önkormányzat.

Aros János polgármester a sajtónak nyilatkozik Fotó: Túry Gergely

A polgármester azzal magyarázta a jelenlegi kilakoltatási hullámot, hogy mostanra torlódtak fel az ügyek. A város már 2007-ben felülvizsgálta a sárospataki bérlakások helyzetét, 2009-re fogadták el az új lakáskoncepciót. Ekkor vált világossá, hogy a rendszer fenntarthatatlan: a lakbérek nagyon alacsonyak voltak, ezért két évvel ezelőtt emelni kellett, ugyanakkor az is világossá vált, hogy a 223 szociális bérlakás-állomány jelentős része lepusztult, több százmillióba kerülne a felújításuk, amit az önkormányzat nem tud vállalni.

"Miközben Pataknak több mint kétszáz szociális bérlakása van, a környező városoknak 10-20" - említett egy másik szempontot Aros János. Miközben a polgármester az utcán a kilakoltatás okairól beszélt a sajtónak, Horváth Aladár odament hozzá, és megkérdezte, tud-e segíteni az önkormányzat, hogy a családja másik bérlakásba költözhessen.

A kilakoltatott család feje azt kérte, lehetőleg ne olyat ajánljanak fel, amit a múltkor: a lakás a negyediken volt, és lábával operált, szívműtétre váró férfi nem bírja a lépcsőzést. Erre a polgármester rávágta: "Aladár, felajánlottunk egy másik lakást is, de te azt mondtat, hogy cigányok közé nem költözöl". Horváth elmosolyodott, majd elköszönt és beült a kocsijába.