Téves az az elképzelés, hogy a kistelepüléseken nagyobb az ellenszenv a romákkal szemben. A jobb körülmények között élő, magasabb társadalmi státuszúak utasítják el leginkább őket.

Téves az az elképzelés, hogy a kistelepüléseken nagyobb az ellenszenv a romákkal szemben. Tény viszont, hogy a jobb körülmények között élő, magasabb társadalmi státuszúak utasítják el leginkább őket – hangzott el az ELTE Társadalomtudományi Kara által végzett reprezentatív kutatás eredményeit ismertető tájékoztatón.  Dr. Tausz Katalin tanszékvezető szerint a vizsgálat pontosan tükrözi a mai magyar társadalom lélektanát, megosztottságát. A legtöbben a cigányoktól félnek, ez a népesség ötöde, míg a Magyar Gárdától, az adóhatóságtól és az araboktól minden tízedik ember tart. A kutatásban szereplő kérdések közül kettő hasonlít az Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte szociális konzultáció témáihoz, ezek a segély és a munka összevetése, valamint a segélyt pénzbeli vagy természetbeni kifizetésére  vonatkozó pontok. A megkérdezettek kilencven százaléka úgy gondolja, hogy inkább több munkahelyre lenne szükség, mint segélyre. Magát a segítséget illetően a megkérdezettek közel egyenlően gondolták úgy, hogy a támogatásnak csak egy részét kellene pénzben kifizetni, e mellett élelmiszert vagy természetbeni juttatást kellene adni, illetve a két lehetőséget együtt kellene alkalmazni.

A tanszék vizsgálódása kiterjedt az ország 33 leghátrányosabb térségére, „Hány Magyarország van Magyarországon?” címmel tettek fel kérdést. A rövidesen nyilvánosságra kerülő eredményt kommentálva dr. Tausz Katalin annyit mondott, hogy „legalább kettő, eddig”.