Drámai hangú felhívásban fordult polgármester kollégáihoz a mátraverebélyi Seres Mária, arra kérve őket, írják le és küldjék el hozzá a cigányság és a többség együttélésének jó példáit településükö

„Gyöngyöspata fogalommá vált néhány nap leforgása alatt. Annak ellenére, hogy azt sem tudjuk, igazán mi történt, történik a településen, mindenki attól retteg, hogy a probléma nem lokalizálható, és mint a tinta az itatóson, elkezd terjedni" – írja Seres Mária, Mátraverebély polgármestere. – „Településvezetőként nap mint nap szembesülünk a pénztelenségből eredő problémákkal... Hallgatjuk a panaszokat, csitítjuk a lakosságot, igyekszünk tompítani a feszültségeket – és akkor megjelennek valakik, akik önző politikai érdekek mentén elkezdenek provokálni, és nem érdekli őket, hogy lesznek-e áldozatok, s ha igen, kik és mennyien. Most éppen Gyöngyöspata a színtér, de lehet, hogy holnap Mátraverebély, Ópályi vagy talán Sajólád lesz..." A népszavazási kezdeményezéséről is ismert Civil Mozgalom vezetője azt kéri településvezető kollégáitól, küldjenek levelet neki olyan esetekről, programokról, amelyek a normális együttélést erősítik. Erre azért van szükség, hogy a jó példák tömege is sajtóvisszhangot kapjon. A gyöngyöspatai tudósítások azt a közvélekedést erősítik, hogy lehetetlen együtt élni a cigánysággal, erre játszanak a „provokálók". „Közös felelősségünk, hogy ne engedjük eluralkodni a káoszt" – írja a Nógrád megyei, 2200 lelkes, 40 százalékban cigány lakosságú település polgármestere.

Lapunk korábban is beszámolt a pozitív példákról: a megyei önkormányzat roma ösztöndíj-programjáról, az apátfalvi és a tiszaszigeti kisebbségi önkormányzat eredményeiről, a szegedi és a vásárhelyi integrált oktatásról. Ezen túl is sokfelé lehet jó példát találni. A Dél-Alföldi Roma Diplomások Egyesülete például most pályázati pénzből 7 hétvégén át tart külön foglalkozásokat 25 magyarcsanádi általános iskolásnak. Hét roma pedagógus tanul a gyerekekkel szombat és vasárnap az iskola ebédlőjében. A pályázat készítőinek segített Mágori Józsefné országgyűlési képviselő, és a helyi polgármester, Guba István is támogató. A program azért különleges, mert nem felzárkóztatásról, hanem tehetséggondozásról szól: itt a legjobban tanuló roma és más hátrányos helyzetű gyerekeket segítik. Szécsi Istvánné nyugdíjas, 32 évig apátfalvi vezető óvónő, az egyesület elnöke azt mondta, azért Magyarcsanádot választották, mert itt a legmagasabb a megyében a munkanélküliek aránya. – A programban a tanulás mellett felnőtt élettel kapcsolatos foglalkozások is vannak. Kiderül, milyen pályára készülnek a gyerekeknek – mondja a pedagógus. – Van reggeli, ebéd, ez is nagyon fontos. Ha egy kívülálló étkezés közben jön be az ebédlőbe, egy ideig biztosan nem tud megszólalni... Először én se tudtam, pedig sok jó étvágyú gyereket láttam már enni. Végül is nem az ebédeltetés volt a legfontosabb cél, de úgy látjuk, ha csak ennyit tettünk volna, már akkor is megérte.