Az MCF szerint a vasárnap boldoggá avatott II. János Pál pápa személyes apostoli áldása óvja ma is a magyarországi cigányságot, ezért tudta méltósággal tűrni a megalázatást és kiszolgáltatottságot.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) volt elnöke, a több tízezer romát összefogó MCF vezetője annak kapcsán, hogy XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált a vatikáni Szent Péter téren tartott szentmisén boldoggá avatta, az emlékezetett: 2003. november 19-én az akkori OCÖ szervezésében a kormány képviselőivel együtt több száz roma zarándok vett részt a katolikus egyházfő audienciáján, és a pápai adás mellett egy megszentelt faragott keresztet hoztak haza Rómából.

A másfél méteres feszületet az ország 19 megyeszékhelyen és több búcsújáró helyen is bemutatták, majd egy évvel később a legnagyobb roma búcsújáró helyen, a Komárom-Esztergom megyei Csatkám egy cigány kápolnát építettek annak őrzésére.

Kolompár Orbán azt hangsúlyozta: reméli, hogy Farkas Flórián, a Lungo Drom és a kisebbségi közösség országos önkormányzatának elnöke „nem akarja majd földig rombolni” a csatkai roma kápolnát, mint ahogy azt megtette az OCÖ budapesti székházában a roma gyilkosságsorozat és a roma holokauszt áldozatainak emléktábláival, és „gyávaságból, politikai meghunyászkodásából nem dobja oda a magyar Ku-Klux Klannak a megszentelt feszületet, hogy felégessék cigánytelepeken”.

Hozzátette: bízom benne, hogy a fideszes parlamenti honatya erre való törekvése ellen nemcsak a több százezer, mélyen vallásos magyarországi cigány ember, hanem Balog Zoltán államtitkár, Farkas Flórián szakmai és politikai főnöke” is felemelné, messze hallatná szavát, ha már az emléktáblák meggyalázásakor ezt nem tette meg.

A roma vezető azt mondta: II. János Pál pápa személyes áldása megerősítette a hitüket és reményüket, hogy az évtizedek óta másodrendű állampolgárokként kezelt cigányság is egyszer teljes jogú tagjai lehetnek saját hazájuknak, és a 12 milliós európai kisebbségi közösség néhány éven belül kivívhatja erkölcsi elismerését és visszakaphatja a kormányok felületessége miatt elveszített emberi méltóságát. „Bíznunk kell ebben még akkor is, ha ez a hit május elsején, a munka ünnepén gyengülni látszik” – fűzte hozzá.

Kolompár Orbán szerint az első boldoggá avatott cigány ember egy spanyolországi lókereskedő, Ceferino Gimenez Malla lett 1997-ben, de II. János Pál pápa, aki nem tett különbséget nemzetiségek között, a szeretetet, a békét és a társadalmi szolidaritást hirdette, már életében szentnek számított.

Legalábbis a cigányság között, ugyanis a katolikus egyházfőt cigány nyelven szunto báro manusnak, nagy szent embernek nevezik – jegyezte meg.