2024 April 20., Saturday/Konrád, Tivadar napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Szakértő: csak pozitív diszkriminációval valósítható meg a romák integrációja
2011. 03. 30. 00:00

Pozitív diszkrimináció nélkül nem lehet megvalósítani a romák integrációját; segíthetne a helyzeten, ha több romát vennének fel a hadseregbe - mondta Huncík Péter.

A civil szervezetek uniós helyzetéről, az európai biztonság megerősítésében vállalt feladataikról szervezett nemzetközi konferencián Huncík Péter kiemelte: a romák "sok alapdolgot" tanultak a hadseregben, amíg kötelező volt a sorkatonaság. Pozitív diszkriminációt alkalmazva a romákat a társadalmon belüli arányuknál nagyobb mértékben kellene felvenni a hadseregbe, így többen végzettséget is szerezhetnének - mondta.

 

Véleménye szerint ez a megoldás akkor lehetne igazán sikeres, ha több ország összefogna, például a visegrádi négyek, és ezek az államok később további uniós tagországokat is ösztönözhetnének hasonló intézkedésekre. A pozitív diszkriminációval összefüggésben ugyanakkor a "roma elitben" felvetődik - tette hozzá -, hogy ennek erősítése "ellenük fordíthatja a közhangulatot".

 

Huncík Péter kiemelte: Szlovákia "Közép-Európa kicsinyített mása", "tipikus multietnikus ország", ahol mintegy 82,3 százalékot tesznek ki a szlovákok, 9,7 százalékot a magyarok és 2 százalékot a romák. Mint elmondta, az általa létrehozott civil szervezet, a Márai Sándor Alapítvány foglalkozott a szlovák-magyar konfliktusok kezelésével és megelőzésével. A két etnikum közötti konfliktusok elsősorban a rossz önismeretre, a kommunikációs zavarokra, az empátia és a tolerancia hiányára, valamint a fejletlen együttműködési és konfliktuskezelő készségekre vezethetők vissza - fejtette ki.

 

1998-tól a magyarok bekerültek a szlovák kormányba, és nagyon kedvezően változott a róluk kialakult kép a szlovákokban, ezzel párhuzamosan azonban megnőttek a romákkal szembeni ellenérzések - mutatott rá. Mint mondta, a romákkal szembeni konfliktusok fő oka egyebek mellett az információhiány, a rossz kommunikáció és az előítéletek, valamint az, hogy "ritkák" a romák és nem romák közötti kapcsolatok. Hunczík Péter megemlítette azt is, hogy az alapítványa vegyes (szlovák, magyar és roma) csoportokban konfliktuskezelő tréningeket is szervezett a "helyi véleményformáló embereknek".