A magyar anyanyelvű romák helyzetével ismerkedett Kárpátalján Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára.

Balog Zoltán kárpátaljai útjának első állomásaként a Beregszászhoz közeli Beregújfaluban a római katolikus cigánymissziót kereste fel, Majnek Antal kárpátaljai katolikus püspök kíséretében. A helyi roma közösség az államtitkár segítségét kérte egy új kápolna felépítéséhez, mert a belvíz miatt életveszélyessé vált az imaháza.

Az államtitkár Beregszászon megismerkedett a városi és a környékbeli roma közösségek felzárkóztatásában jelentős szerepet játszó Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ, valamint a Kárpátaljai Református Egyház által működtetett diakóniai központ tevékenységével, felkereste a helyi roma közösséget és iskolát, valamint találkozott a város és a járás vezetőivel.

Kárpátaljai látogatásának céljáról Balog Zoltán az MTI érdeklődésére elmondta: az a tény, hogy a régióban élő romák többsége magyarul beszél és magyarnak tartja magát, olyan nemzetstratégiai kihívást jelent, amivel érdemes foglalkozni. Köztudomású, hogy mind Erdély, mind Kárpátalja sok településén azért van még magyar iskola, mert a cigányok is oda íratják be a gyerekeiket – tette hozzá, megjegyezve, hogy ha ez a helyzet megváltozna, s a roma gyerekek más tannyelvű iskolát választanának, akkor ebből nagy veszteség származna. "Mostani látogatásom során arra a kérdésre keresem a választ, hogyan tudnánk a kárpátaljai magyar ajkú cigányokat bevonni a nemzetstratégiába oly módon, hogy rajtuk segítve, magyar nemzettudatukra építve ők is segítsenek rajtunk a nemzetmegtartásban" – hangsúlyozta a politikus.

Balog azt is elmondta: örömmel tapasztalta, hogy a kárpátaljai magyar egyházak nagyon komolyan állnak a cigányok felzárkóztatásának kérdéséhez, igen jelentős karitatív tevékenységet és nevelői-oktatói munkát fejtve ki körükben. Erre lehet és érdemes is lesz építeni a felzárkóztatást tekintve nagyon fontos oktatás, munkaerőképzés támogatásával, hogy be lehessen kapcsolni a térséget a nemzet vérkeringésébe – emelte ki.

Kárpátalján a tíz éve tartott ukrajnai népszámlálás adatai szerint közel 15 ezer roma etnikumú lakos él, de egyes szakemberek mintegy 30 ezerre teszik a számukat.

A meglehetősen tagolt, ám zömében igen hátrányos helyzetű kárpátaljai cigányság kétharmada magyar anyanyelvű, és nagyobbrészt a Beregszászi, az Ungvári és a Nagyszőlősi járásokban összpontosul. A legjelentősebb roma közösség Beregszászon él, lélekszáma meghaladja a háromezret, míg a városhoz tartozó járás falvaiban becslések szerint legalább ennyi cigány lakik. Kárpátalja számos magyar ajkú településén a magyar lakosság fogyása következtében évek óta csak a cigány etnikumú tanulóknak köszönhetően tudják fenntartani a magyar tannyelvű iskolákat.