Megszavazta Strasbourgban az EP Járóka Lívia fideszes EP-képviselő előterjesztését, amely a romák társadalmi beilleszkedését célzó, most készülő uniós keretstratégiához nyújt szempontokat.

Járóka szerint az európai romák helyzetének javítása, a munkahelyhez, a lakhatáshoz, a minőségi oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok biztosítása csak akkor lehetséges, ha a tagállamok számszerűsített és számon kérhető kötelezettségeket vállalnak, az EU pedig az eddiginél jobban célzott programokra ad pénzt, és e pénzek felhasználását hatékonyabban ellenőrzi.

A romáknak elfogadhatatlan mértékű kirekesztéssel, az emberi jogok megsértésével, súlyos megbélyegzéssel kell szembenézniük, diszkrimináció éri őket a köz- és a magánéletben egyaránt - olvasható az állásfoglalásban, amelyet 576 igen, 32 nem és 60 tartózkodás mellett fogadott el az EP.

A parlament szerint az Európai Bizottságnak, az unió végrehajtó testületének menetrendet kell készítenie a prioritások megvalósításához szükséges kötelező uniós minimális normák bevezetésére. Meg kell határoznia azokat a feltételeket is, amelyek alapján a jól teljesítő tagállamokat elismerésben részesítheti, az előírásokat be nem tartókat pedig szankcionálhatja.

Az a gyakorlat, hogy több uniós tagállam hazatelepíti a romákat abba az országba, ahonnan érkeztek, az elfogadott állásfoglalás szerint "félelmet és aggodalmat váltott ki a romák között, és aggasztó mértékűvé növelte a rasszizmust és diszkriminációt".

A készülő uniós stratégiának foglalkoznia kell az alapvető jogok megsértésének minden formájával, köztük a diszkriminációval, a szegregációval, a gyűlöletbeszéddel, az etnikai alapú megkülönböztetéssel, az ujjlenyomatok jogellenes rögzítésével, a jogellenes kilakoltatással és kiutasítással - foglaltak állást a képviselők.

Az Európai Parlament olyan uniós szervek létrehozását szorgalmazza, amelyek gondoskodnának arról, hogy az EU-támogatások a jó helyi kezdeményezéseknek jussanak. Emellett javasolja, hogy bővítsék az uniós alapok körét, és így a fejlesztések mellett a közszolgáltatások javítását célzó projektek is részesülhessenek belőlük.

Az Európai Bizottság várhatóan április 5-én ismerteti tervezetét, majd a tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács a június 24-i ülésén fogadhatja el a romák integrációjának uniós keretstratégiáját.

Járóka szerint - és ezt az álláspontját most az EP elfogadta - a stratégiának a diszkrimináció és a szegénység elleni küzdelem párhuzamos erősítésén kell alapulnia. Az előterjesztés elkészítője - az EP egyetlen roma tagja - abból indult ki, hogy a roma népesség problémáját nem elsősorban etnikai szempontból kell megközelíteni. Szerinte a szegénység speciális formájáról - a gazdasági vérkeringésből kikerült, képzetlen rétegek falusi, illetve városkörnyéki területeken koncentrálódó nyomoráról - van szó. A dokumentum szorgalmazza olyan összeurópai válságtérkép kialakítását, amely kimutatja azokat a leszakadó kistérségeket, ahol a főként romákat sújtó nyomor és társadalmi kirekesztés koncentrálódik.

Az EP-szavazás utáni sajtótájékoztatón Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a rendszerváltozás óta romlott a romák helyzete. "Európa szégyenének" nevezte azt, hogy "a diktatúra jobb helyzetben tartott egy népcsoportot, mint a demokrácia". Szerinte nem várható a helyzet gyors javulása, de már az is eredmény lenne, ha az uniós keretstratégia és annak nyomán a tényleges cselekvés hatásaként a romló trend megfordulna.