EU készülő roma keretstratégiájáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy célzottan kellene támogatni a roma civil szervezeteket is.

A szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint bár az is jó megoldás lehet, hogy koordinálják a romákat támogató, már meglévő uniós alapokat, sokkal egyszerűbb lenne, ha erre egy átfogó alapot hoznának létre a tagállamok.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) szerint a legelmaradottabb, legnehezebb helyzetben lévő térségeket támogatnák. Ezzel a módszerrel nem csak a romákat segítenék, ami - mint mondta - "társadalmilag sokkal elfogadottabb lehet". Megjegyezte: ugyanakkor az egyes kistérségeken, településeken belül is nagy lehet a szóródás, így előfordulhat, hogy a legrászorulóbbak kimaradnának a segítségből.

Az EU készülő roma keretstratégiájáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy célzottan kellene támogatni a roma civil szervezeteket is, amelyeknek nehézséget okoz, hogy nem rendelkeznek az uniós pályázatoknál alkalmazott társfinanszírozáshoz megkövetelt önerővel. Úgy fogalmazott: segíteni kellene továbbá a roma elit és középosztály kialakulását is, csak akkor valósulhat meg a romák társadalmi integrációja, ha az arányuknak megfelelő döntéshozó pozíciót töltenek be.

Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott EU 2020 stratégiában szerepelnek olyan célok, amelyek a romáknak is segíthetnek: a szegények és az iskolai oktatásból lemorzsolódók számának csökkentése, valamint a foglalkoztatás növelése. A stratégia célja, hogy 25 százalékkal, mintegy 20 millió emberrel kevesebben éljenek mélyszegénységben, és az oktatásból lemorzsolódók aránya a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá csökkenjen.

A szociológus kifejtette: nem ért egyet Járóka Lívia néppárti (Fidesz) EP-képviselővel abban, hogy nem a diszkrimináció, hanem több társadalmi és gazdasági tényező kölcsönhatása okozza a romák kirekesztését. Mint Kóczé Angéla elmondta, a megkülönböztetésnek nagy szerepe van a kialakult helyzetben, ezért a készülő uniós keretstratégiában is foglalkozni kell a többségi társadalom előítéleteivel.

Járóka Lívia szeptemberi EP-előterjesztésében azt írta: bár a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem fontos, a diszkriminációellenes intézkedések önmagukban nem mozdíthatják elő a romák társadalmi befogadását, mivel kirekesztésüket főként egyéb történelmi és gazdasági tényezők határozzák meg.

A szociológus kitért arra, hogy az Európában élő mintegy 8-12 millió roma nagy része az újonnan csatlakozott országokban él, ugyanakkor a régi tagállamokban is tapasztalhatók problémák. Németországban például az okozott feszültséget, hogy visszatoloncolták hazájukba azokat a romákat, akik már ott születtek ugyan, de a szüleik a kilencvenes évek elején érkeztek Koszovóból.

A Pristinával aláírt megállapodás alapján 2010 áprilisában Németország megkezdte a hivatalos letelepedési engedéllyel nem rendelkező koszovói romák hazatelepítését. Az ENSZ Gyermekalapja kifogásolta, hogy a romák mintegy fele már Németországban született, nem tud sem szerbül, sem albánul, így hontalanok lesznek Koszovóban.

Kóczé Angéla felidézte: emlékezetes, hogy Olaszországban 2008-ban az illegálisan ott tartózkodó romák által elkövetett bűncselekmények miatt "kollektív felelősségre vonásként" olyan ujjlenyomat-nyilvántartás létrehozását tervezték, amelyben roma felnőttek és gyermekek adatai egyaránt szerepeltek volna.

2008 júniusában Olaszország bejelentette: a rendőrség a nagyobb városokban található romatelepek ellenőrzésénél ujjlenyomatokat gyűjt a romáktól, így kiskorúaktól is. Később azt mondták, csak akkor alkalmazzák ezt az eljárást, ha nincs más lehetőség a személyazonosság megállapítására, például ha a szükségtáborok valamely lakójának nincs semmilyen személyazonosságot igazoló okirata.

A magyar elnökség egyik célja, hogy a romák társadalmi integrációjában megerősítse az EU szerepvállalását, továbbá az unió és a tagállamok közti együttműködést. A félév végéig az érintett tanácsi formációk megvitatják a tagállami stratégiák keretrendszerét. Az eredményeket a foglalkoztatási és szociális miniszterek összegzik, majd az állam- és kormányfők várhatóan 2011 júniusában az Európai Tanács ülésén erősítik meg.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a keretstratégia alapja az a kérdőív, amelyet 2010. októberben küldött az Európai Bizottság a tagállamoknak, és amelyben a romák integrációjára fordított uniós és nemzeti források felhasználásáról kértek információkat. Magyarország határidőre visszaküldte a kérdőívet. Ebben az anyagban már konkrét javaslatokat is tettek, hogy miként lehetne eredményesebben felmérni a különböző programok hatásait.

Mint a KIM az MTI-vel közölte, január és március között tárgyalnak a bizottsággal és egyeztetnek a tagállamokkal, hogy az áprilisban, a bizottság javaslatának közzététele után megkezdődő tanácsi munkát előkészítsék.