HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Érdemes vagy érdemtelen cigányokat ismer a kormány

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Február 02    Forrás: Lakatos Elza-Roma Sajtóközpont


Ez a cikk archív

Telepfelszámolás helyett leginkább csinosítgatás, és rászorulók helyett az arra „érdemesek” – két markáns változás a cigánytelepekkel kapcsolatos kormányzati politikában. A cigánytelepek jó részén, ahol a felmérések szerint többszázezren élnek, nemcsak gáz vagy fürdőszoba, de csatornahálózat, gyakran víz és villany sincs. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint „vannak romák, akik szívesebben laknak maguk közt”. Az előző kormány telepfelszámolási programjainak alapvetése szerint a telepek helyreállítása tartósítja a szegregációt. A telepfelszámolások fél évszázados története kudarcok sorozata.

Hirdetmény

„Reggel kerékpárral viszik a szülők a kisgyerekeket az óvodába, amikor hó lepi el az utat, több gyerek nem tud iskolába menni" - közölte Kolompár Sándor, a kiskundorozsmai Árpa utcai telepről. A férfi azt mondta, hogy két közkút van a telepen, az egyik rossz, van, amikor sárga víz folyik belőle, ilyenkor felforralják a vizet. Orvosi ügyelet nincs Kiskundorozsmán, csak Szegeden, a telepieknek sokszor nincs pénze buszjegyre, ezért gyalog baktatnak Szegedre. Sáros, havas időben nem jut be a mentőkocsi a telepre, ezért a betegeknek kell kibotorkálni a járműhöz. A telepen lakik egy mozgáskorlátozott beteg, akit kézben cipelnek a lakók a mentőkocsihoz. A teleptől párszáz méterre szeméttelep bűzölög, szemközt hullaház van.

 

Mindez korántsem csak a kiskundorozsmai telep sajátja:  „a  közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, az épületek leromlottak, túlzsúfoltak, a lakók java része több, mint egy évtizede tartós munkanélküli, a gyerekek közül sokan speciális tantervű „kisegítős” iskolában landolnak" — sorolja a telepeken uralkodó áldatlan állapotokat az előző kormány telep-felszámolási programjának egyik, névtelenséget kérő szakértője. Hozzátette, hogy aki ma cigánytelepen él, többnyire nem fér hozzá az olyan szolgáltatásokhoz, mint az orvos, az idősgondozás, a szociális ellátás vagy a napközbeni ellátás és átlagosan 10-15 évvel kevesebbet él, mint a nem romák. A cigánytelepeken bebetonozódnak a társadalmi egyenlőtlenségek.

 

A nyomornegyedek újratermelődnek


Az elmúlt évek szociológiai felmérései körülbelül 500-550 telepről és 100-120 ezer telepen élő emberről számoltak be Magyarországon. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programiroda tavalyi vizsgálata nagyjából 300 ezer főre becsülte Magyarországon a szegregált lakókörülmények közt élők számát.

 

A telepek lakói többnyire, de nem kizárólag cigányok. Az adatok szerint az ország nyolcszáznál is több településén és tíz fővárosi kerületben 1600-nál is több nyomortelep található, a szegregátumok 60%-a községben helyezkedik el. Számítások szerint száz magyarországi romából tizenhat olyan cigánytelepen él, ahol nemcsak gáz vagy fürdőszoba, de csatornahálózat, gyakran víz és villany sincs, a mentő a földutak miatt sokszor meg sem tudja közelíteni, és állandó a járványveszély. A katasztrofális infrastrukturális és közegészségügyileg fokozottan veszélyes körülményekre a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának 2001-es kutatása hívta fel a figyelmet. A települések szélén és külterületein megtalálható szegénytelepek létrejöttének évszázados története van.

 

Felszámolásukra először a 60-as években készültek koncepciók, a gyakorlatban azonban minden felszámolási kísérlet újabb gettók létrejöttét eredményezte. A cigánytelepek gyakran a szeméttelep közvetlen szomszédságában, és belvízzel, árvízzel veszélyeztetett területen helyezkednek el. Jó példa erre az Ördög-patak melletti boldvai cigánytelep: ezt eleve ártéri, vizenyős területre építették a hatvanas években, és az elmúlt tíz évben már tízszer öntötte el a víz, mégis mindig ugyanott állították helyre a házakat. A cigánysor házainak zöme régi, „Cs", azaz csökkent értékű, komfort nélküli, szoba-konyhás épület. Már egy, az Roma Sajtóközpont birtokában lévő 1980-ból származó titkosszolgálati jelentés is úgy említi Boldvát, mint a „Cs”-ház - akció kudarcának mintapéldáját. 

 

A kormány új programot indít a szegregáltan, elsősorban cigánytelepeken élők lakhatási feltételeinek javítására. Tavasszal hirdetik meg a pályázat első fordulóját a tizenötezer főnél kevesebb lakost számláló települések számára, az idén és jövőre összesen 1,5 milliárd forintot fordítanak erre a feladatra és 2013-ig még további 4,7 milliárd forintot Európai Uniós forrásokból.

 

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondása szerint a program alapelve, hogy azokat a cigánytelepi lakókat célozzák meg, akik a lakóhelyük vagy a lakókörülményeik miatt nem tudnak állandó munkához jutni. Azok a cigánytelepi családok élvezhetik majd a program áldásait, ahol a kiskorúak rendszeresen iskolába járnak, ahol a szülők a helyi közmunkaprogramban vagy a szabad munkaerőpiacon dolgoznak, és közösségi munkát végeznek a településen, kiváltképp akkor, ha a „telepcsinosítás” mellett dönt a helyi önkormányzat és a cigány kisebbségi önkormányzat. A korábbi és a mostani telepprogram egyaránt a kistelepüléseket célozza meg, a városok eddig is pályázhattak európai uniós forrásokra.

 

A korábbi pályázóknak kötelező volt ún. Anti-szegregációs Tervet készíteni, ami felméri a szegregátumokat és elköteleződik a lakhatási szegregáció csökkentésében. Tavaly januárig 150 város készített ilyet, 104-ben volt valamilyen szegregátum – ezek negyven százaléka úgy döntött, hogy a közeljövőben felszámolja a cigánytelepet (a többiek, nagyjából minden második, az ott élők lakhatási feltételeinek javítását, „telepcsinosítást” irányozott elő). Balog Zoltán arról tájékoztatott, hogy a nagyvárosi „megatelepek” felszámolására az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) tavaly májusi módosítása nyomán nyílik majd lehetőség, illetve a Regionális Operatív Programokból. A kormány most tárgyal a részletekről Brüsszelben. Kérdés milyen eredménnyel.

 

A szóban forgó rendeletmódosítás ugyanis előírja a deszegregációt, és éppen a kistelepülések szegregátumainak felszámolását segíti, hiszen a nem városi jogállású települések is a rendelet hatálya alá kerültek. A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy építés és lakásvásárlás is történjen (a rendelet módosítása előtt csak a házak felújítása volt finanszírozható). A végrehajtási rendelet pedig egyértelműen kijelöli a tagországi lehetőségeket: „a marginalizált közösségeket segítő lakásberuházási intézkedések kiadásai csak akkor támogathatók, ha a következő feltételek teljesülnek: […] a lakásberuházás földrajzi elhelyezkedése biztosítja ezeknek a közösségeknek a többségi társadalomba történő térbeli integrációját, és nem járul hozzá a szegregációhoz, az elszigetelődéshez és a kirekesztéshez”.

 

Csak cigányokat ne!


Kérdés, hogy akarják–e a romák a telepi körülmények konzerválását. Balog Zoltán erre azt mondja, hogy „vannak olyan romák, akik szívesebben laknak maguk közt, de nem nyomortelepen, és vannak, akik el akarnak költözni”. Az RSK által megkérdezett szakértők egyöntetűen sztereotípiának nevezték, hogy a romák szeretnek együtt lakni, hiszen a cigánytelepek külső kényszerből jöttek létre, például azért, mert a helyhatóság nem engedte a romákat a település belső részeire költözni.

 

Csak cigánytelepre ne! — kérték a székesfehérvári Palotai úti romák, miután a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy lebontja az épületet, és a lakókat másik önkormányzati bérlakásba költözteti. A Palotai úti épületből hat család nem romák közé költözött szociális bérlakásokba, három család a dózerolásra ítélt házban lakik még — tudtuk meg  Kincses Zsolttól, a szociális iroda vezetőjétől. Bár közgyűlési határozat még nincs róla, Kincses Zsolt szerint a romák lakta Móri úti szegregátum egyik épületének bontását is fontolgatják.

 

Az iszapkatasztrófa sújtotta Devecserben sem akartak a romák a Dankó telepre visszaköltözni. Piczinger Mónika, a helyi cigány önkormányzat elnöke arról számolt be, hogy októberben két hír keringett a városban, az egyik szerint vissza a cigánytelepre, a másik szerint egy felépítendő lakóparkba költöztetnék őket. Amikor azonban elhangzott egy lakossági fórumon, hogy „tegye fel a kezét, aki cigányok mellé költözne a lakóparkban, senki sem jelentkezett” — idézte fel egy roma iszapkárosult szavait a cigány vezető. Piczinger Mónika most azt közölte, hogy megszűnt a cigánytelep Devecserben, a lakók helyben vagy a környékbeli falvakban vásároltak másik lakást, a helyi önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával azok is új életet kezdhettek, akiknek nem volt elég pénze erre. Közben több városban, köztük Hódmezővásárhelyen és Esztergomban program indult a telepek felszámolására, két éve elkezdték bontani az ország egyik leghírhedtebb szegénytelepét, a budapesti IX. kerületi Dzsumbujt, a józsefvárosi önkormányzat pedig a kerület leromlott státuszú területeire „költöztette” a magasabb státuszú lakosokat azzal, hogy lakópark épült a főként romák lakta Diószeghy Sámuel utca környékén



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban

  • Orbán Viktor védi, de az OLAF elővenné Farkas Flóriánt is



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt