Az iskolai szegregáció ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) közösen eddig még nem perelt ügyben fordult bírósághoz.
Azoknak a gyerekeknek, akiket gyógypedagógiai osztályokba iskoláznak be, minimális esélyük marad arra, hogy a döntést később felülvizsgálva az őket megillető normál osztályokba helyezzék át őket, ha pedig a speciális osztályokban maradnak, a továbbtanulási s később munkaerő-piaci lehetőségeik végzetesen beszűkülnek.
Az általános iskolai tanulók száma hazánkban ma nagyjából 770 ezer fő. Ebből 53 ezer diák minősül sajátos nevelési igényűnek (SNI b), illetve enyhe értelmi fogyatékosnak (SNI a). Országos átlagban tehát az általános iskolások 6,8 százaléka SNI, ami az EU-s átlag közel 4-szerese! Az 53000 SNI diák 3,6 százaléka tanul szegregált speciális gyógypedagógiai osztályokban, míg ez az arány hitelt érdemlő becslések szerint a roma tanulóknál 18-20 százalék!
Miért éppen Heves megye? - Heves megye a negyedik legmagasabb SNI aránnyal rendelkezik az országban (9,7%), a nem organikus okra visszavezethető SNI arány tekintetében pedig a második. De első helyen van a roma gyerekek felülreprezentáltságát illetően a megye speciális iskoláiban (2003-as adatok szerint 98%)
A roma gyerekek indokolatlan és tömeges fogyatékossá nyilvánítása elleni küzdelem jegyében a CFCF a következőkel kereste meg a Heves Megyei Bíróságot. Állapítsa meg, hogy elsőrendű alperes, a megyei szakértői bizottság kultúrafüggő mérési eljárások alkalmazásával a normál képességű, ám speciális iskolában oktatott cigány gyerekeket etnikai alapon diszkriminálja. Állapítsa meg, hogy a másodrendű alperes Heves Megyei Önkormányzat a megyei vizsgálóbizottság, valamint a megyében működő speciális iskolák mellett a diszkriminációt is fenntartja. Állapítsa meg, hogy harmadrendű alperes Nemzeti Erőforrás Minisztérium, illetve annak felelős minisztere, dr. Réthelyi Miklós, mint az oktatási ágazat irányítója az ellenőrzés elmulasztásával fenntartja az etnikai alapú diszkriminációt.
A per indokoltságát bizonyítja a 2010 júniusában született Legfelsőbb Bírósági döntés is, mely 2 nyíregyházi roma diáknak ítélt meg egy-egymilliós kártérítést. Az összeget mindössze a szakértői bizottság elmulasztott kötelezettségei (szülőket nem tájékoztatták) miatt ítélték meg, a LB szerint a rendszer hibáira azonban a kártérítési eljárás nem volt alkalmas, arra ebben az eljárásban lehet majd rámutatni. A CFCF azt szeretné elérni, hogy a bíróság az alpereseket a jogsértés abbahagyására, s összesen 50 millió forint közérdekű bírság megfizetésére kötelezve szűnjön meg a roma gyerekek indokolatlan fogyatékossá minősítése.
