A roma felzárkóztatás céljainak eléréséhez új forrásokra is szükség lesz, előbb azonban át kell tekinteni, hogy mennyire hatékony az eddigi támogatások felhasználása.

Az államtitkár az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtt fejtette ki álláspontját a magyar EU-elnökségnek az általa felügyelt területet érintő célkitűzéseiről. Ez alapvetően a roma felzárkózás uniós keretprogramjának a kidolgozását jelenti, de Balog a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy nem csupán romák élnek mélyszegénységben, a problémát tehát nem lenne helyes etnikai alapon leszűkíteni a cigánykérdésre.

Balog Zoltán - aki szerint az európai roma keretstratégia kialakításakor át kell tekinteni és össze kell vetni az egyes országokban alkalmazott, sikeresnek, illetve sikertelennek bizonyult módszereket - beszámolt egyebek közt arról, hogy hivatala együttműködik a belügyminisztériummal a romákkal szembeni előítéletnek a rendőrség sorain belül történő szétoszlatása, illetve a roma rendőrök számának növelése érdekében.

A hatóságok részéről is tapasztalható előítéletek kapcsán említette azt a mondást, hogy "ha pénz jön, akkor mindenki roma, ha pedig a rendőrség, akkor senki sem az".

A mondás másik feléhez kapcsolódott az államtitkár azon kijelentése, hogy a támogatások felhasználása és a cigány önkormányzatok működése tekintetében vannak korrupcióellenes feladatok.

Az egész mondás pedig arra is utal - derült ki Balog szavaiból -, hogy egyáltalán nem könnyű megválaszolni a kérdést, ki is roma valójában. Utalt arra, hogy 2001-es magyarországi népszámlálási adatok szerint 191 ezren vallották magukat romának, szociológiai felmérések azonban 7-800 ezres lélekszámot valószínűsítenek, míg rosszindulatú állítások szerint a romák száma a másfél, kétmilliót is eléri. Az államtitkár szerint ezért helye lenne az etnikai alapú, anonim statisztikai adatgyűjtésnek olyan esetekben, amikor az adatgyűjtés célja pozitív intézkedések, segítő lépések megtétele az adott etnikum érdekében.

Az iskolai szegregáció, illetve integráció tekintetében Balog Zoltán leszögezte: etnikai alapon vagy szegénység miatt senkit nem szabad rosszabb minőségű oktatásban részesíteni. Vannak azonban térségek - tette hozzá -, amelyek eleve elszigeteltek, így integrált oktatást ott nem is lehet folytatni, másfelől lehet olyan külön oktatási formákat találni, amelyek többletet nyújtanak, segítenek a felzárkóztatásban.

A meghallgatáson Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azt kérdezte, része lesz-e a romastratégiának az is, hogy azokat a cigány családokat, amelyek nem járatják iskolába gyerekeiket, hanem ehelyett például prostitúcióra kényszerítik a lányokat, rávegyék a társadalmilag elvárt magatartásra és életvitelre. Balog Zoltán azt felelte: egyetért azzal, hogy a mélyszegénységi léthez kapcsolódnak ilyen jelenségek, azzal azonban nem, hogy ezt etnikai alapú megközelítéssel a romákra lehetne leszűkíteni.

Gál Kinga néppárti EP-képviselő a meghallgatás után az MTI-nek nyilatkozva kedvezően értékelte az eszmecsere légkörét, és felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlamentben Járóka Lívia magyar roma néppárti EP-képviselő készíti elő a testület állásfoglalását a romastratégia ügyében.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő azt mondta az MTI-nek, hogy a meghallgatás jól tükrözte Balog Zoltán személyes elkötelezettségét a romák felzárkózásának ügye mellett. Az - tette hozzá - általánosabb probléma, hogy a tagállami kormányokat képviselő Tanács, miként az a meghallgatáson is felmerült, hosszú évek óta mindmáig nem tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy a diszkriminációt tilalmazó uniós irányelvet kiterjesszék a munkaerőpiacon túli egyéb területekre is.