Munkalehetőséget és új ismeretek megszerzését kínálja a kormány a cigányoknak, s felzárkózásukban az egyházaknak is komoly szerep jut. Bűnözői csoportok irányítják a romák kivándorlását Kanadába.

– Nemrég ért véget az egyházak képviselőivel tartott megbeszélése. Milyen eredményre jutottak?

– Az egyik nagy előrelépés, hogy januártól az egyházak is alkalmazhatnak közmunkásokat. Eddig ki voltak zárva ezekből a programokból. A közmunkásokat alkalmazhatják akár a roma pasztorációban, azaz a lelkigondozásban, akár szociális területen. Az egyházak nagyon aktívak, sok programot működtetnek, szakembereik mélyen elkötelezett hívő emberek, akik szerzetesrendekben, vagy épp evangéliumi kisegyházakban dolgoznak.

– Hogyan fogadták ezt a lehetőséget?

– Természetesen örültek neki, mert ezt a tevékenységet már régóta végzik, de a közmunkaprogramokban való részvétel lehetősége miatt nagyobb számban tudnak embereket alkalmazni. Arról is hónapok óta folyik a tárgyalás, hogy miként tudunk segíteni a saját elképzeléseik megvalósításában.

– Példát tudna említeni?

– Komoly előkészületeket tettek cigány tanulóknak szánt oktatási intézmények, például egy gimnázium, általános iskolák és szakkollégiumok beindítására. Ez utóbbira például a jezsuiták készülnek. Az egyházaknak abban is fontos szerepe lehet a jövőben, hogy milyen módon lehet a többség és a kisebbség közötti gyűlölködés ellen tenni valamit. Képmutatás lenne úgy tenni, mintha nem lennénk tisztában azzal, milyen valós problémák feszítik a magyar–cigány viszonyt. Ez nemcsak érzelmi, hanem valóságos gyakorlati változásokat is igénylő kérdés. Mind a többség, mind a kisebbség magatartása tekintetében szükség van változásokra.

– Milyen pluszforrásokat tud a kormány az integrációra mozgósítani?

– A közmunkapályázatokra biztosított milliárdok nem felekezetek szerint lesznek elosztva. Mindenki, tehát az önkormányzatok vagy a civilek éppúgy pályázhatnak, amennyiben hajlandóak részt vállalni ebben. Ebben a rendszerben a közmunkás bérének 70 százalékát a kormány fizeti, a maradék 30-at a munkaadónak kell állnia. A saját erőforrás igénye arra sarkalhat, hogy reális vállalásokat tegyenek a közmunkapályázatokon indulók. A komoly, megalapozott programokra lesz forrás.

– Milyen munkákra lehet majd pályázatokat benyújtani?

– Például: ártéri gazdálkodás, azaz energianövények telepítése és feldolgozása. Árvízi prevenció, amely a gátak állapotának javítását és záportározók építését jelenti. A négy számjegyű, kisfalvakat összekötő utak építése és karbantartása, amelyet leginkább kézi erővel lehet elvégezni, mert a nagy útépítő gépek erre alkalmatlanok. A részleteket az Új Széchenyi-terv és az új foglalkoztatási struktúra tartalmazza majd. Komplexen szeretnénk kezelni a foglalkoztatási problémát, mert a konkrét munkahelyteremtésen túl szeretnénk képzési programokat indítani, hogy a közmunka ideje alatt olyan papírt lehessen szerezni, amely valós, a munkaerőpiacon hasznosítható képzettséget takar. A betanított munkáról is lehet majd papírt adni, mert azzal könnyebben lehet állást kapni.

– Van-e valami fejlemény a Rádió C ügyében, amely tízmilliós köztartozást halmozott fel? Legutóbb ott fejeztük be, hogy tervet készítenek a megmentése érdekében.

– Arra várok, hogy összeálljon ott egy társaság, amely leteszi a rádió hosszú távú fenntarthatóságának tervét az asztalra. Nyilvánvalóan az államnak is hozzá kell tennie a magáét, mert a non-profit alapú vállalkozások nem tudnak teljesen önfenntartóvá válni. Azonban ezért szeretnénk kiszámítható koncepciót látni a Rádió C köreitől.

– Mennyi pénze lesz a rádiónak, ha megkapja az idei költségvetési támogatását? Egyszer szerepel roma média cím alatt 33 millió forint, és a Parlament külön a Rádió C számára 35 milliót is megszavazott. Ez a két összeg összeadódik?

– Azért szerepel ez a két tétel így a költségvetésben, mert ha nem sikerül feléleszteni a Rádió C-t és más vonalon indul egy roma rádió, ne kerüljünk abba a csapdába, hogy nekik azért nem utalhatunk, mert az összeg nevesítve a Rádió C-é. Ha a rádió feléleszthető, akkor a roma médiára elkülönített összeget is megkaphatják. Két vasat tartunk a tűzben.

– Volna jelentkező, aki szívesen indítana cigány rádiót?

– Nálunk még nem jelentkeztek.

– Nyáron járt Kanadában, hogy a Magyarországról kitelepült romák helyzetéről tájékozódjon, mert az ország a vízumkényszer ismételt bevezetését fontolgatja velünk szemben. Valóban emberkereskedők karmai közt vannak ezek az emberek?

– Mintegy négyezer politikai menedékkérőről van szó, akik azzal indokolták kérelmüket, hogy őket Magyarországon szervezetten üldözik. Ez egyrészt rossz színben tünteti fel az országot, másrészt nem igaz. Vannak rasszista megnyilvánulások Magyarországon, előfordul sajnos rasszista erőszak is, de azt nem lehet mondani, hogy bárkit üldöznének, főleg szervezetten. A kitelepültek a politikai menedékjogi státusz megszerzéséért és az azzal járó szociális védelem megszerzése reményében mondanak ilyeneket. A kérelmek 97 százalékát azonban visszavonják, vagy eltűnnek és nem lehet őket megtalálni. Vagy egy másik útlevéllel időközben hazautaztak...

– Mindez mit jelez?

– Számunkra ez azt jelzi, hogy szervezett bűnözői csoportok irányítják ezeket a vándorlásokat. Mi kerestük meg a kanadai hatóságokat. A magyar rendőrség olyan adatokat szállít nekik, amelyek az emberkereskedő hálózatok hazai összekötőire vonatkoznak. Rajtuk keresztül lehet eljutni a Kanadában dolgozó bűnözőkig. Úgy tudom, hogy ezeknek az információknak is köszönhetően sikerült Hamiltonban több embert elfogni. Torontó egyik negyedében, ahol találkoztam is velük, már létezik magyar cigánytelep. A körzeti általános iskolában az elsős gyerekek nyolcvan százaléka magyar cigány. Itt dolgoznak olyan segítő önkéntesek, akik próbálnak nekik segíteni a beilleszkedésben, hiszen a tanítók beszélni sem tudnak velük.

– Az Európa 2020 program szerint erre az évre 80-ból 20 millióval szeretnék csökkenteni az európai szegények számát. Mekkora számra vállalkozik Magyarország?

– 450-500 ezer fő kiemelésére vállalkozik az ország, azonban nekünk már volt egy olyan választási ígéretünk, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremtünk.

– Ahhoz viszont még kétszer kéne választást nyerni, nem?

– Szeretnék ebben a kérdésben naiv maradni, és azt hinni, hogy ha ennek a kormánynak sikerül elindítania egy jól működő rendszert, akkor azt az esetleges utódaink nem fogják leállítani, hiszen hasznos lesz.