HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Áldozatok a reménytelenségben

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  tatárszentgyörgy
2010 December 10    Forrás: Népszava


Ez a cikk archív

Nyomorban és lakás nélkül él ma is a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság áldozatainak családja. Másfél éve Molotov-koktélokat dobtak a cigánytelep végén lakó háromgyerekes Csorba család házára, a menekülő családfőt, és ötéves kisfiát, Robikát agyonlőtték. Az özvegy szülei segítségével küszködik a hétköznapokkal és a két életben maradt gyereke nevelésével: a világ mára elfeledkezett róluk.

Hirdetmény

Szeretlek Robi, Robika - ezt festette a tizenöt éves Csorba Dani, meggyilkolt bátyja, és ötéves unokaöccse otthonának szénné égett romjára, amely figyelmeztető mementóként ma is úgy áll a cigánytelep szélén, ahogy a másfél évvel ezelőtti véres dráma estéjén. "Bontanák már le!" - kiabál át a szemközti ház lépcsőjéről Csorba Csaba, a meggyilkolt férfi apja. Indulat és keserűség van a hangjában. "Reggel öt óra körül kinyitom az ajtót, és rögtön a megölt fiam és unokám házának romjait látom. Mintha most is lángolna. És naponta ezzel az élménnyel indulok munkába" - csöndesedik el az ötven körüli, barázdált arcú férfi, és a házába hív. Felesége, Erzsi kávéval kínál és mesél: hét gyereket szült, az agyonlőtt családapa volt az elsőszülött. A Csorba nagyszülők tizenegyen élnek egy "szocpolos", házban, szerény körülmények közt. A nagypapa, Csorba Csaba arról panaszkodik, hogy rágalmazás vádjával ma is bírósági eljárás folyik ellene, mert a gyilkosság utáni első indulatában azt nyilatkozta az egyik televízióban, hogy szerinte a helyi rendőrök el akarták tussolni a gyilkosságot, ezért aztán egyikük feljelentette.


Ahogy arról másfél éve, a Roma Sajtóközpont közvetlenül az éjjeli gyilkosság után elsőként a helyszínre érkezett tudósítója folyamatosan hírt adott: a helyszínelő hatóságok fél napig "füstmérgezésként" és "véletlen balesetként" kezelték a tragédiát, és így is nyilatkoztak a nyilvánosságnak, míg végül az akkori országos rendőrkapitány egy rendkívüli sajtótájékoztatón beismerte: gyilkosság történt. Ezután több vizsgálat is indult az ügyben - többek közt egy parlamenti is - amelyek megállapították, hogy hibáztak az eljáró hatóságok és elmarasztalták őket. Csorba nagypapa ellen azonban még másfél évvel a történtek után is per folyik.


A pár lépésnyire lévő felgyújtott ház maradványaihoz mennék, de a Csorba családból senki sem vállalkozik kísérőnek. Végül a helyi roma önkormányzat egykori elnökhelyettese, Horváth Lídia jön velem a romokhoz. Az üszkös gerendacsonkok közt állva arról beszél: az égő házból menekülő apának és a karjába kapott kisfiának esélyese sem volt, azonnal tüzet nyitottak rájuk. Az apának öt sörét hatolt a mellkasába, a kisfiú a fejébe és a hátába kapta a halálos lövéseket. Közben arra gondolok, hogy a "nem volt esély" azt is jelenti, már sosem tudjuk meg, hogy mi lehetett volna az öt éves Robikából: űrhajós, informatikus, rendőr, közhasznú munkás vagy "vadakat terelő juhász."

Mindenütt csak égre meredő fekete gerendák, falak, Robika alvós-zsákjának és apja ingjének foszlányai. Ennyi maradt és van ma is. Mint egy élő seb. Tényleg jobb innen menni.

"Nem tudom elengedni őket" - suttogja már szülei, a Jakab család házában a huszonnégy éves özvegy. Renáta jobb híján ideköltözött két életben maradt gyerekével: a most első osztályos Biankával és a hároméves Mátéval. Renátát ma is rémálmok gyötrik és a fájdalom, hogy értelmetlenül tört derékba életük. Pedig "olyan szépen" indult minden. Az asszony gyermekkori szerelméhez ment férjhez, aki kőművesek mellett dolgozott, de minden alkalmi munkát elvállalt, ahogy jöttek sorban a gyerekek, hogy otthont teremtsen a családnak. Így építették fel lassan a kétszobás, fürdőszobás házukat a cigánysor utolsó telkén, az erdő mellett. Vesztükre.

"Mindent elborított a tűz, rémületemben mozdulni sem tudtam, csak amikor Máté felsírt a karomban. Akkor rohantam ki vele a házból a szomszédba. Anyósom közben az udvarunkon Robikát, Biankát és az uramat kereste" - kezdi felidézni a rettenet éjszakáját az özvegy, de a feltörő fájdalomtól nem tudja befejezni.
Anyósa, Erzsi folytatja; ő is a számára legborzalmasabb emlék töredékeit idézi: "A hóban feküdt a fiam, amikor megtaláltam. Még élt és didergett. Le, le, le - hajtogatta, gondolom, azt akarta mondani, hogy lelőtték" - hajtja le a fejét a nagymama.

A kis Robika holttestére tizenegy éves unokatestvére Ricsi talált rá, pár méterre az apjától. "Szinte mindig nevetett és nagyon apás volt. Ha nem kezd el hangosan sikítozni, lehet, hogy nem ölték volna meg?" - találgat könnyeivel küszködve a nagymama. Renáta elmondása szerint sokkot kapott azon az éjszakán, és a menekülésen kívül csak arra emlékszik, hogy már a szomszéd házban magához öleli Robika élettelen kis testét, csak szorítja, nem akarja elengedni, úgy veszik el tőle a mentősök. Bianka a nagymama elmondása szerint csak később került elő az erdőből. A kislány odamenekült a lángoló házból, és átlőtt kézzel kuporgott egy cserje alatt, amíg meg nem hallotta nagymamája kiabálását.

Bár megműtötték, Bianka ma sem tudja mozgatni sérült keze egyik ujját.


Az anya elköltözne a gyerekekkel Tatárszentgyörgyről, de nem tud. Se pénze, se munkája, semmije sincs, csak a két gyerek és a borzalom emlékei. A világ elfeledkezett róluk. "Apám tart el bennünket alkalmi munkákból, látástól vakulásig dolgozik kőműveseknél, hogy legyen valamink, senki más nem segít. A mosógépünk hónapokkal ezelőtt elromlott, azóta kézzel mosok, hogy a gyerekeknek legalább tiszta ruhája legyen az iskolában. Nemhogy új mosógépre, de tüzelőre is alig futja. A főzést is meg kell gondolni. Anyám néha besegít egy virágárusnak koszorúkat kötni, de ez is csak alkalmi, idénymunka: aprópénz" - sorolja a napi gondokat Renáta. Az anya azt is elmondta: gondolkodott már, hogy esetleg a két órányi utazásra lévő fővárosban néz magának valami munkát és ingázik, de ötvenezer forint lenne havonta a távolsági buszbérlet. Az egész család, nyolc ember nagyjából ennek a duplájából él. Így csak a buszbérlet elvinné a családi költségvetés felét és a nyolc osztályt végzett Renáta ötven-hatvan ezer forintnál jobban fizető munkát nem is nagyon találna magának a fővárosban sem.

A félárván maradt Biankának és Máténak ugyan nemrég egy-egymillió forintot adományozott a Magyar Antirasszista Alapítvány, de ehhez csak azután nyúlhatnak a gyerekek, ha nagykorúvá válnak. Arra a kérdésre, hogy szerinte hogyan lehetne rajtuk segíteni, Renáta alig halhatóan csak annyit mond: "úgy, hogy valaki meglátogat." Szemében csöndes reménytelenség. Kártérítésről, méltóságról, emberi jogokról senki sem beszél.


Romákat ért támadások - 2008/2009

Az elmúlt alig több mint másfél évben összesen 19 esetben ért támadás romákat, nyolc ember halt meg, köztük egy ötéves kisfiú, és öten szenvedtek életveszélyes sérüléseket, köztük két tizenéves kislány. Jogerős bírósági ítélet, amely az etnikai erőszakot is megállapította, egy esetben született, további négy esetben fogták el az elkövetőket, a gyilkosságoknak azonban - egy kivétellel - nincsenek meg a tettesei.
2008. január 22.: Szigetváron bántalmazott két roma nőt öt barcsi férfi. A Baranya Megyei Bíróság 2009 áprilisában etnikai csoport tagja elleni erőszak elkövetésében találta bűnösnek és jogerősen felfüggesztett, illetve letöltendő szabadságvesztésre ítélte a 19-24 év közti fiatalokat.

2008. március 1.: Tiszaroffon felgyújtották a kunmadarasi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjének házát, és a falra gyalázkodó feliratokat festettek. A rendőrség ismeretlen tettes után nyomoz.

2008. március 15.: Tapolcán két fiú egy szórakozóhely közelében összevert egy roma férfit. A 32 éves áldozat életveszélyes állapotban került kórházba. Mivel a 17 éves elkövetők "csak jó heccnek" tartották az ügyet, az ügyészség nem állapított meg etnikai indítékot, és nem minősítette aljas indokból elkövetettnek a bűnesetet, hanem életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat.
2008. június 3.: Pátkán Molotov-koktélt dobtak három, romák által lakott házra. Senki sem sérült meg, de az egyik szobában, ahol a gyerekek aludtak, tűz keletkezett. A Fejér Megyei Főügyészség társtettesként, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat három helybéli polgárőr ellen.

2008. június 15.: Fényeslitkén egy kocsmai vita után egy 40 éves helyi férfi megkéselt két fiatalkorú romát, akik közül az egyik a helyszínen életét vesztette, társa életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az elkövetőt az ügyészség több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt vádolja, de a megyei főügyészség szerint nem merült fel az etnikai indíték gyanúja.

2008. július 21.: Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálőttek három, romák lakta családi házra.

2008. augusztus 8.: Piricsén ismeretlenek benzinnel teli égő palackokat hajítottak egy házra, majd az onnan kimenekülő 64 éves asszonyt sörétes fegyverrel lábon lőtték.

2008. augusztus 19.: Székesfehérváron kövekkel dobálták meg egy roma család házának ablakait, egy 12 éves kislány életveszélyesen megsérült. A bűncselekménnyel nyolc embert gyanúsítanak, egyet előzetes letartóztatásba helyeztek, hét szabadlábon védekezhet.

2008. szeptember 5.: Nyíradony-Tamásipusztán lövéseket adtak le egy házra, amelyben romák aludtak.

2008. szeptember 29.: Tarnabodon Molotov-koktélokat dobtak, illetve lövéseket adtak le romák házaira, a lakók közül senki sem sérült meg. A támadás után két helyi férfit előállított ugyan a rendőrség, de az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg őket.

2008. november 3.: Nagycsécsen ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két családi házra, egy középkorú férfi és a sógornője meghalt.
2008. november 18.: Pécsen kézigránátot dobtak be egy roma család házának ablakán. A szülők meghaltak, három kisgyerekük közül kettőt a mentők sokkos állapotban szállították kórházba. A rendőrség az ugyancsak roma származású, rendőri múlttal rendelkező szomszédot gyanúsítja a bűncselekménnyel.
2008. november 20.: Pusztadoboson Molotov-koktélt dobtak egy udvarba. A palack széttört a járdán, így a két ház tizenkét roma lakója közül senki sem sérült meg. A rendőrség közveszély okozás kísérlete miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
2008. december 15.: Alsózsolca cigánytelepén rálőttek egy, az udvaron fát vágó 20 éves roma fiatalemberre, aki életveszélyesen megsérült.

2009. február 22.: Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát és rálőttek a kimenekülőkre. A családfőt és ötéves kisfiát agyonlőtték, egy hatéves kislány súlyosan megsérült.

2009. április 22.: Tiszalökön a saját háza előtt lőtték agyon azt a roma férfit, aki éppen munkába indult.

2009. május 26.: Abádszalókon borotvával rontott rá az alvó roma családra egy férfi. Az ablakon bemászó tettes az apának a nyakát és a mellkasát, az anyának a lábát vagdosta össze. A kétéves kisfiú nem sérült meg, mert apja a saját testével védelmezte. A támadó, akit a nagyapa segítségével fékeztek meg, korábban a településen azzal dicsekedett, hogy rendvédelmi dolgozó volt, és hogy részt vett a romák elleni támadásokban. Ezt azonban a rendőrség nem erősítette meg, és kizárta a rasszista indítékot. A hatóság a roma család ellen is eljárást indított, mondván, túllépték a jogos önvédelmi helyzetet, amikor leütötték a támadót.

2009. június 3.: Kislétán ismeretlenek behatoltak egy roma család házába és sörétes fegyverrel többször rálőttek a bent alvó 45 éves anyára és 13 éves lányára. Az asszony meghalt, a kislány életveszélyes sérüléseket szenvedett.


Lakatos Elza,Roma Sajtóközpont


Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Augusztus   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt