HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Romakárpótlással kapcsolatos csalás ügyét tárgyalja a Szegedi Ítélőtábla

betűméret csökkentése betűméret növelése
2010 November 16    Forrás: MTI


Ez a cikk archív

Több száz millió forinttal károsították meg az osztrák államot a második világháború során Ausztriába kényszermunkára elhurcoltak kárpótlására benyújtott valótlan kérelmekkel a vád szerint annak a társaságnak a tagjai, akiknek a pere másodfokon kedden kezdődött meg a Szegedi Ítélőtáblán.

Hirdetmény

A magyar és az osztrák kormány 2000-ben állapodott meg az nácik által a mai Ausztria területére rabszolga- és kényszermunkára elhurcoltak kárpótlásától. A kényszermunka tényét igazolók egyszeri, 1453 és 7630 euró közötti pénzjuttatást kaphattak. Az igényléseket a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül 2003. december 31-ig lehetett benyújtani az Osztrák Megbékélési Alaphoz.

 

A levéltári adatok és történészi becslések szerint a II. világháborúban megközelítőleg 40 ezer embert hurcoltak el a mai Ausztria területére kényszermunkára, 80 százalékuk zsidó származású volt.

 

Az osztrák hatóságok 2003 első felében észlelték, hogy viszonylag kevés roma túlélőtől érkezik igénylés, ezért arra kérték a magyar Miniszterelnöki Hivatalt, tegyen lépéseket az áldozatok felkutatása érdekében. Ezért a cigány kisebbségi önkormányzatokon keresztül tájékoztatások jelentek meg a juttatás lehetőségéről. Az év végéig így mintegy 12 ezer ilyen igénylés érkezett be a közalapítványhoz.

 

Az országban több helyütt, így például Bács-Kiskun megyében, tömegével készültek fiktív adatokra épülő, alaptalan igénylések. Az idős kérelmezőket - aki közül sokan a juttatás mibenlétével nem is voltak tisztában - részben azok keresték meg, akik az igényléshez szükséges további teendőket is bonyolították, másokat "felhajtók" szerveztek be. A sok esetben írni és olvasni sem tudó idős emberekkel gyakran nem a valódi feltételeket közölték, hanem például csak annyit: "mivel átélte a  világháborút, ezért részére alanyi jogon jár kárpótlás". Olyan is előfordult, hogy a kérdőíveken és jegyzőkönyvekben nem is az igénylők aláírása szerepelt, hanem azt a szervezők hamisították vagy hamisíttatták rá az okiratokra.

 

A piramisszerűen felépülő rendszerben csak a kárpótlás egy része jutott el az igénylőkhöz, a pénzből kaptak a felhajtók és a szervezők is.

 

A rendőrség 2004-ben indított nyomozást a Bács-Kiskun megyében benyújtott több mint háromszáz kérelem ügyében. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság pedig 2007. október 2-án kezdte el tárgyalni az ötvenöt vádlott ellen indított pert. A több mint száztíz tárgyalási napot követően a bíróság öt vádlottat letöltendő, 35 embert pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, nyolcan pénzbüntetést, egy vádlott pedig megrovást kapott.

 

Az ítéletek döntő többsége jogerőre emelkedett, 14 vádlott ügye azonban a fellebbezéseket követően a Szegedi Ítélőtábla elé került. Az ügyben előreláthatólag pénteken hirdet határozatot a táblabíróság.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Lemezbemutató koncertre készül a Parno Graszt

  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt