Az Amnesty International „Erőszakos támadások a romák ellen Magyarországon” című jelentésében megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat az érintett hatóságok természetesen megvizsgálják.
Az Amnesty International azon megállapításával, hogy a 2008-ban és 2009-ben Magyarországon történt rasszista indítékú bűncselekmények rendkívül káros hatással vannak nemcsak az áldozatokra és közösségükre, hanem a társadalom egészére is, mélyen egyetért minden érintett állami szervezet. Sajnálatos tény az is, ahogy a két évvel ezelőtt történt bűncselekményekben lefolytatott nyomozás is megállapította, hogy a korábbi sérelmekből fakadó bosszú és a félelemkeltés volt a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat elkövetőinek a motivációja. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a bűncselekmények Magyarországon is kivételesek és példanélküliek, egyáltalán nem megszokottak, nem általánosak. A bűncselekményeket minden demokratikus politikai szereplő határozottan elítélte.
Magyarország hivatalban lévő kormánya a romák és nem romák békés együttélése, a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a cigánysággal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket, a közbiztonság megerősítését, és a bűncselekmények elleni szigorúbb fellépést egyik legfontosabb feladatának tekinti. A 2011 első félévében esedékes magyar soros EU-elnökség kiemelt célja egy egységes európai stratégia kidolgozása a cigányság integrációjára. A jelenlegi kormány hivatalba lépésekor hangsúlyozta, hogy a törvényességet minden magyar állampolgár számára határozottabban biztosítani kívánja.
Tárcaészrevételek a jelentés egyes megállapításairól
Magyarországon a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatait - csakúgy, mint az összes többi sértettet - hatékony eszközök illetik meg a büntetőeljárásban. A magyar rendőrség és annak területi szervei kiemelt feladatuknak tekintik a cigány kisebbséghez tartozó személyek jogegyenlőségének megvalósulását. A területi és helyi szervek körzeti megbízottai folyamatosan ellenőrzik a cigány kisebbség által sűrűbben lakott területeket, biztonságuk, valamint annak érdekében, hogy sérelmükre ne történjen bűncselekmény.
A rendőrség minden sértettnek felhívja a figyelmét az áldozatsegítés és kárenyhítés lehetőségére. A romagyilkosságok áldozatai ügyében az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata különös gonddal járt el, ezért külön figyelmet fordított arra, hogy a rendőrség mellett az áldozatsegítő szolgálat is eljuttassa a megfelelő információkat az áldozatokhoz. Előfordult, hogy a tájékoztatót az áldozat lakóhelyén személyesen adták át közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után, és szóban is teljes körűen tájékoztatták az igénybe vehető támogatásokról. A kapott információk birtokában az áldozatok maguk döntötték el, hogy milyen támogatásokra tartanak igényt.
Az érintett áldozatok jogosultak voltak az állam által biztosított, ingyenes jogi segítségnyújtásra, melynek lehetőségéről valamennyi áldozatot tájékoztatta a szolgálat. Az áldozatsegítő szolgálat a törvény értelmében kétfajta pénzbeli támogatást nyújt: azonnali pénzügyi segélyt és állami kárenyhítést. A roma-gyilkosságok áldozatai mindkét pénzbeli támogatási formára jogosultak voltak, és elő is terjesztették ilyen irányú kérelmeiket.
A jelentés szerint egyes esetekben a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett kegyeleti költségeket nem az állam, hanem az Országos Cigány Önkormányzat, illetőleg a helyi polgármesteri hivatal fedezte. Ennek az életszerű oka az volt, hogy a fenti szervek első kézből értesültek a bűncselekményekről, azonnal a helyszínre tudtak menni, és rögtön fel tudták ajánlani az áldozatok részére a pénzügyi támogatást. Ezzel szemben az áldozatsegítő szolgálat hatósági eljárást folytat, ezért valamivel körülményesebb a támogatás eljuttatása.
A jelentés lelki segítségnyújtásra vonatkozó megállapításaival kapcsolatban elmondható, hogy az áldozatsegítő szolgálatnál jogszabályi előírás értelmében jogász végzettségű munkatársak dolgoznak, így a bűncselekmények áldozatai részére a szakszerű és azonnali lelki segítségnyújtást a szolgálat keretein belül jelenleg sajnos még nem tudják biztosítani. Ezért az áldozatok részére a szolgálat az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretén belül próbál pszichológusi segítséget szerezni, vagy azonnali pénzügyi segélyt adhat az ezzel kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezésére. A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai a pszichológus igénybevételével járó kiadásaikat – részben vagy egészben – kárenyhítés keretén belül téríttethetik meg.
Tény, hogy nem csupán a roma-gyilkosságok áldozatai, hanem valamennyi bűncselekmény áldozata esetében problémát jelent, hogy jelenleg a bűncselekmények áldozatai részére nem biztosított az ingyenes és azonnali lelki segítségnyújtás. Az egészségügyi és szociális intézményeknél dolgozó pszichológusok jelenleg idő és kapacitás függvényében tudják a bűncselekmények áldozatait fogadni, mely nem minden esetben jelent azonnali segítségnyújtást. Ezeket a hiányosságokat az áldozatsegítő szolgálat is felismerte, ezért a TÁMOP 5.6.2 projekten belül az Észak-magyarországi régióban kísérleti jelleggel az áldozatsegítő szolgálatnál pszichológusok is fognak dolgozni.
A jelentés a romák elleni erőszakos támadások növekedését alapul véve a romaellenesség következményeként a rendészeti működés hiányosságaira mutat rá. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán a szoros értelemben vett szakmai tárgyak oktatásánál az elkövető vagy a sértett, illetve az intézkedés alá vont személy etnikai származásának semmiféle szerepe nem lehet. Ugyanakkor a társadalomtudományi stúdiumok tematikáiban a kérdéskör mélyen és szerteágazóan jelen van. Ezt a jelentés el is ismeri. A rendőrképzésben résztvevő magyar oktatók a gyűlöletbeszéd, és általában a közösségek tagjai ellen megvalósított erőszak büntetőjogi megítélése kapcsán rendszeresen előadásokat tartanak és publikálnak. A rendőrség munkatársai számára roma-rendőr tárgyú anti-diszkriminációs konferenciát, képzést indítottak. A rendőrség rendszeresen szervez az állomány részére konfliktusok, valamint előítéletek kezelésére felkészítő tréningeket, kurzusokat. Valamennyi rendőri szervnél az elmúlt esztendőben komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy külön odafigyeljenek a cigány lakossággal szembeni rendőri intézkedések szakszerűségére, jogszerűségére. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság által, a cigány kisebbségi önkormányzatokkal történő együttműködés szabályozására vonatkozó utasítás elkészítése érdekében, létrehozott bizottság elsődleges munkáját elvégezte. Jelenleg a norma szövegének véglegesítése van folyamatban.
A jelentés javaslatot tesz arra, hogy a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatosan a Belügyminisztérium adatgyűjtést végezzen. Ami a személyes adatokat illeti, le kell szögezni, hogy a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben lehet különleges adatokat kezelni. Ezen túl a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény szerint a kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartást csak a sértett kisebbséghez való tartozásárról szóló nyilatkozatával összhangban lehetne értelmezni, hiszen csak az ő nyilatkozata irányadó a kisebbséghez való tartozásra vonatkozóan a hatályos jogszabályok szerint. Harmadik személynek az érintett sértettre vonatkozó ilyen irányú nyilatkozata nem pusztán a hatályos törvények szerint, de a gyakorlati megvalósulás során is aggályos lehet. A büntető igazságszolgáltatásban keletkező adatok, a felvett etnikai adatok könnyen a meglévő előítéletek felerősítéséhez, a sztereotípiák látszólagos alátámasztásához vezethetnek. Megállapítható, hogy akár az áldozatok, akár az elkövetők etnikai adatainak a rögzítése megbízhatatlan, éppen ezért használhatatlan adatbázist eredményezne, amelynek tartalma, a beáramló adatok minőségének kontrollálhatatlansága miatt éppen a védeni kívánt társadalmi csoportokra jelenthetne veszélyt.
Az ún. gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtéssel összefüggésben arra kell rámutatni, hogy a magyarországi bűnügyi statisztika már végez ilyen adatrögzítést és a bűnügyi nyilvántartás keretében megvalósuló adatgyűjtés is kiterjed erre a bűncselekményi kategóriára. A bűnügyi statisztika nemcsak minden gyűlölet-bűncselekményt (lásd: közösség tagja elleni erőszak, közösség elleni izgatás) rögzít, de egyes további erőszakos bűncselekmények esetében is regisztrálja a rasszista, fajgyűlölő motívumot, indítékot (például: emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, testi sértés esetében).
Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
