A romák beilleszkedésére kidolgozott kormánystratégia ellenére e kisebbséget még mindig háttérbe szorítják az oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben és a politikában - állapították meg.
A testület 18 szakértője a tagállamok rendszeres ellenőrzése keretében foglakozott Magyarországgal, és azt vizsgálta, hogy milyen intézkedésekkel tesz eleget a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezménynek.
A jelentős roma kisebbséget "nagyon széles körű társadalmi előítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja" - mondta Michael O,Flaherty, az Emberi Jogi Tanács tagja Genfben, a dokumentumot bemutatva. A magyar fél is elismerte, hogy a társadalom hozzáállását meg kell változtatni - tette hozzá.
A szakértők nyugtalanítónak nevezték, hogy a roma kisebbség "általánosító és rosszindulatú kijelentések célpontja a közszereplők, a média és a hivatalosan feloszlatott Magyar Gárda részéről", a rendőrség pedig "folyamatosan rosszul bánik velük".
A romák beilleszkedésére kidolgozott kormánystratégia ellenére e kisebbséget még mindig háttérbe szorítják az oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben és a politikában - állapították meg.
O,Flaherty aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a magyar alkotmánybíróság olyan széles körűen értelmezi a szólásszabadságot, hogy az szerinte már akadályozza a jogi fellépést a gyűlöletbeszéd ellen.
A szakértők felszólították Magyarországot a tolerancia erősítésére, és arra, hogy lépjen fel a fajgyűlölet motiválta bűncselekmények ellen, és járjon el a Magyar Gárda volt és jelenlegi tagjaival szemben. A jelentésben az áll, hogy a magyarországi roma kisebbség mintegy 700-800 ezres létszámú.
