2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Megszüntették az iskolai szegregációt Taktaharkányban
2010. 10. 25. 00:00

Sikerült megszüntetni az iskolai szegregációt a Borsod megyei Taktaharkány általános iskolájában; az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) közreműködésével létrejött megállapodást hétfőn írták alá.

Első alkalommal született egyezség az EBH működése óta az iskolai szegregációval kapcsolatban. Az érintettek - az önkormányzat, az iskola, a helyi roma önkormányzat és a cigány gyerekek elkülönítése ellen küzdő alapítvány - kétéves eljárás végén írták alá a példaértékűnek mondott dokumentumot.


    Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért fordult korábban az EBH-hoz, mert a cigány gyerekek nem ebédelhettek az iskolai menzán, és a diákok egy részét külön épületben tanították.


    A szegregációt azóta megszüntették. Az egyezség szerint ezután a kisebbségi önkormányzat vállal szerepet az iskola és a szülők közötti együttműködésben.


    Az MTI-nek is átadott egyezség szerint a vállalások célja, hogy "biztosítsák a halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma gyermekek alapvető jogainak és esélyegyenlőségének érvényesülését a közoktatási intézményben".


    Mint írták, az egyezség fő érdeme az, hogy a roma diákok esélye a minőségi oktatáshoz a jövőben biztosított lesz.


    Az aláírás utáni sajtóbeszélgetésen az érintettek között csak abban mutatkozott nézetletérés, hogy a korábbi problémák "adminisztrációs" jellegűek voltak, vagy szemléletbeli különbségeket is fel kellett oldani a hatósági egyeztetőeljárás során.


    Az MTI-nek arra a kérdésére, miért nem tudták helyben megoldani a problémákat, ha a lényegi szakmai kérdésekben korábban is egyetértettek, arról beszéltek: bizonyos oktatási dokumentációkba csak a hatóság tekinthet be, az alapítvány nem.


    Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke az MTI-nek azt hangoztatta: jól működő, hatékony szakhatóságra lenne szükség, amely ellenőrizhetné az egyes iskolákban felvetődő hasonló problémákat.


    Utalt arra, hogy jelenleg a települési önkormányzatok ellenőrzik a saját oktatási intézményeiket, tőlük azonban - éppen azért, mert ők a fenntartók - nehezen várható el, hogy hatékonyak legyenek.


    A nyilvános aláíráson kiderült az is, hogy a nagyközségi Apáczai Csere János Általános Iskola "vonzereje" éppen abban áll, hogy évek óta tehetséggondozó programot működtet, amelyet a Debreceni Egyetem szakemberei dolgoztak ki.


    A programot az egyeztetési folyamat megkezdése után kiterjesztették az alsó tagozatos osztályokra is.


    Az eljárás eredményei közé tartozik az is, hogy az önkormányzat növelte az iskolai menza kapacitását, így ma már minden halmozottan hátrányos helyzetű diák ingyen ebédelhet az intézményben.


    Varga László, a Miskolchoz közeli nagyközség polgármestere az üggyel kapcsolatban arról beszélt, mély társadalmi gyökerei vannak a felszínre került problémáknak. Arra is rámutatott: oktatási szempontból nem lehet ugyanúgy kezelni egy észak-magyarországi iskolát, mint egy budait. Az iskola igazgatója pedig ezzel összefüggésben jelezte: minden második, az intézménybe járó gyerek (47 százalék) halmozottan hátrányos helyzetű.


    A felek közötti most megkötött egyezség azt is jelenti, hogy ez az ügy nem kerül majd a bíróság elé.


    Néhány hónappal korábban, júniusban a Mohácsi Erzsébet által vezetett alapítvány hasonló ügyben egyébként már jogerősen pert is nyert. A Legfelsőbb Bíróság akkor miskolci roma diákok iskolai elkülönítése miatt kártérítést ítélt meg. A bíróság akkor arra mutatott rá indoklásában, hogy "passzív" magatartással, mulasztással, tehát "hátrányos helyzetben tartással" is el lehet követni a jogsértést.