A stratégia kialakításánál érdemes figyelembe venni a jelenlegi helyzetet, hiszen az EU-nak már most is vannak pénzforrásai, amelyeket fel lehetne használni a roma integráció támogatására.
Mint a politikus elmondta, az EU már eddig is számos fórumon foglalkozott a cigányok ügyével, jómaga két bizottságban is érintett a téma európai szintű kezelésében, a foglalkoztatási bizottság ezzel kapcsolatos vitájának például a rapportőre lesz. Tény viszont, hogy amíg a nagy európai országok (Franciaország, Olaszország) nem váltak szenvedő alanyaivá az ügynek, nem fordítottak különösebb figyelmet a roma integrációra, s nem támogatták a probléma európai szintű kezelését. Most más a helyzet. A romák Franciaországból történő kiutasítása áttörte az ellenállás falát, s az ügy hirtelen európai dimenziót kapott. Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól a tagországok nem felelősek a romaügyekért, hiszen az igazi integrációt helyben, legtöbbször csöppnyi falvakban kell megvalósítani. Ott kell megoldani az oktatási, a lakhatási, a foglalkoztatási problémákat, de az Európai Unió sokat segíthet ebben.
- A stratégia kialakításánál érdemes figyelembe venni a jelenlegi helyzetet, hiszen az EU-nak már most is vannak pénzforrásai, amelyeket fel lehetne használni a roma integráció támogatására - hangsúlyozta Göncz Kinga. Ilyen például a szociális alap, amely foglalkoztatási, valamint társadalmi befogadási célokat szolgál. Megjegyzendő, hogy az erre a célra fordítható 17,5 milliárd eurót számos ország – Magyarország nem tartozik közéjük – nem használta fel. - Mi magyarok saját nemzeti stratégiánk keretein belül olyan programokat dolgoztunk ki az elmúlt években, amelyek lehetővé tették az EU-támogatás kihasználását - tette hozzá.
Az EP-képviselő elmondta: a roma felzárkóztatást segítheti az EU regionális alapja is, bár kétségkívül ez esetben nem kizárólag romákhoz jut a támogatás. Mégis, Magyarország alighanem a legjobb irányba indult el, amikor a leghátrányosabb helyzetű mikrotérségek támogatásának programjával állt elő, s ezekkel a projektekkel igyekezett lehívni az EU-pénzeket. Kizárólag etnikai alapon ugyanis kezelhetetlen a romakérdés, a statisztikák nem tükrözik a valós állapotokat. A torzítás kétoldalú: van, amikor a statisztika alul méri a romák számarányát, máskor meg, ha ebből anyagi előnyük származik, nem roma származásúak is annak tüntetik fel magukat. - Gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy egész szegedi orvosegyetemi évfolyam romának vallotta magát, hogy ilyen módon ösztöndíjhoz juthasson. A legokosabb tehát, ha a támogatási alapokkal a többszörösen hátrányos helyzetű térségeket célozzuk meg, ott ugyanis nagy valószínűséggel cigányok élnek - fejtette ki az egykori külügyminiszter.
Szintén magyarországi kezdeményezés volt a városrehabilitási, valamint az iskolafelújítási program, amelyekkel abban az esetben lehetett megpályázni európai pénzeket, ha a felújítások a szegregációt csökkentik. Kérdés persze – tette hozzá Göncz Kinga -, hogy a magyar kormány romaügyben képes lesz-e egy hangon beszélni. Mert például hiába bizonyítja valamennyi statisztika, hogy a szegregált oktatásból mindenki rosszul jön ki, vezető magyar oktatási szakemberek mostanság számosan vallják, hogy a szegregált oktatás elfogadható. Európa azonban ezt elutasítja.
Ám Európának is van nem kevés mulasztása e téren, elég csak az antidiszkriminációs direktívákra utalni, amelyet a Tanács nem tudott keresztülverni a különböző EU-fórumokon. Pedig ezek a direktívák nemcsak a munkaerőpiacról, hanem az oktatásból és a szolgáltatásokból is kirekesztették volna a diszkriminációt. - Ezt a szálat újra fel kellene venni és bedolgozni a készülő roma stratégiába, hátha a megváltozott helyzetben Európa is vevő lenne rá - mondta.
Göncz Kinga szkeptikusan nyilatkozott arról a magyar kormánykezdeményezésről, hogy az EU állítson fel ügynökséget a roma kérdés kezelésére. Nagy viták, kemény lobbicsaták folynak most a készülő európai költségvetés pénzforrásainak megnyeréséért, újabb „pénznyelő automatákat” aligha fogadnának szívesen. Ráadásul már létezik az EU alapjogi ügynöksége, amelynek eddig is az alapjogi sérelmek kivizsgálása és orvoslása volt a feladata. Inkább az lenne fontos, hogy az Európai Bizottság különböző igazgatóságai hangolják össze a munkájukat, az emberi jogi vonatkozásokat az oktatásival, vagy a foglalkoztatásival, ez olcsóbb is lenne, s többre jutnánk vele.
Az Európai Unióban ismerik és értékelik, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a romák felzárkóztatásáért, integrálásáért. Igaz ez akkor is, ha egyes programok – például Magyar Bálinték antiszegregációs iskolai programja, amelyhez az EU pénzforrásokat is rendelt – nem úgy sült el, ahogy azt elképzelték. A legnagyobb gond, hogy nem sikerült átalakítani a társadalom ez irányú gondolkodását. Ha ugyanis helyben nincs befogadó hangulat, Európa sem jogi szabályokkal, sem pénzzel nem fogja tudni megoldani a romakérdést. Ráadásul erősen kétséges, hogy a mostani magyar kormány valóban elkötelezett-e a roma integráció mellett. Ezt a kétséget azonban egy jó európai stratégia kidolgozásával feledtetni lehet – mondta Göncz Kinga.
