Szarvason, Körösnagyharsányban és Újkígyóson hiába választottak cigány kisebbségi képviselőket, a nemzetiségi önkormányzatok mégsem tudtak megalakulni.
Szarvason a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a meglehetősen nagyszámú cigány kisebbség önkormányzat nélkül maradjon. A választás most is rendben lezajlott, a problémák akkor kezdődtek, amikor az alakuló ülésen az elnök személyéről kellett dönteni. A négy megválasztott képviselő (akik közül ketten a Lungo Drom, ketten pedig a Roma Polgári Tömörülés (RPT) jelöltjeként jutottak be) sem a múlt heti első, sem a hétfőre összehívott második ülésen nem tudott az elnök személyéről megegyezni, s az esküt sem tették le. A határidő pedig október 18-án lejárt.
Paluskáné Udvarhelyi Judit, Szarvas aljegyzője tegnap megkeresésünkre azt mondta: a megyei közigazgatási hivatal segítségével keresik a megoldást arra, miként lehet mégis kisebbségi önkormányzatuk a szarvasi romáknak.
Újkígyóson a helyi választási bizottság október 15-én hozott határozatot arról, hogy a településen 2010-ben nem alakul cigány kisebbségi önkormányzat. A megválasztott négy képviselőből ugyanis kettő lemondott, s mivel a választáson indult (de az első négy közé nem került) összes további lehetséges képviselő is lemondott, így nem volt aki az előző kettő helyébe lépjen. Márpedig két taggal nem alakulhat meg az önkormányzat.
Körösnagyharsányban Ficz Gyula és Molnár Pál a Lungo Drom, míg Rácz Zsolt és Rácz Attila az RPT, RPM (Roma Polgárjogi Mozgalom), CSZOSZ (Cigány Szervezetek Országos Szövetsége) színeiben szerzett mandátumot. A Harsányban megválasztott cigány kisebbségi képviselők azonban hosszabb ideje tartó torzsalkodás s a választáson kialakult szavazategyenlőség, patthelyzet miatt asztalhoz sem ültek egymással.
Ez különösképpen annak tükrében cseppet sem meglepő, hogy Ficz Gyula úgy nyilatkozott: köszönőviszonyban sincsenek Rácz Zsoltékkal, így az érdemi együttműködésnek még a reménye sem lett volna biztosított.
Rácz Zsolt elmondta: Ficz Gyuláék hátat fordítottak a harsányi roma választóknak, hiszen szabályszerű meghívó ellenére sem mentek el a kisebbségi önkormányzat alakuló ülésére.
A négy év alatt hárommillió forinttól esnek el
— Az érdekképviselet szempontjából és gazdaságilag is nagy hátrány az, hogy nem sikerült megalakítani a testületeket — mondta Dógi János, a Békés Megyei Cigány Önkormányzat elnöke. — Egy választási ciklus alatt mintegy 3 millió forint állami pénztől esnek el így és pályázni sem tudnak. A települések vezetői pedig nem tudják, kivel üljenek le tárgyalni a cigányokat érintő kérdésekben, mert nincs legitim képviselő.
— Rossz a kisebbségi törvény. Az, hogy páros létszámúak, azaz négy főből állnak a testületek, gyakorlatilag tudatos ellehetetlenítés. A kisebbségi kérdéseket átitatja a politika, fentről mozgatják a szálakat. Szomorú ez, mert így még a hagyományos rendezvények megtartására, a táborok megszervezésére sem lesz pénz az említett településeken — szögezte le Dógi János.
