A jogerős döntés szerint nincs iskolai szegregáció a településen, ahol egy önkormányzati általános iskola mellett egy alapítvány által fenntartott intézményben is tanulhatnak a gyerekek.
Mint az elöljáró emlékeztetett rá, már tavaly decemberben az első fokon eljáró bíróság kimondta, hogy a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának, a szerződés nem volt színlelt. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat a határozataival eleget tett az egyenlő bánásmód elvének.
Az ügy háttere: a felperesek - az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet - azért perelték be az önkormányzatot, valamint a magániskolát létrehozó Zana Sándor Imre Alapítványt, mert álláspontjuk szerint a kétféle iskola léte miatt elkülönítik és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.
A felperesek a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés megállapításán túl azt is kérték a bíróságtól: kötelezze az önkormányzatot a jogsértés abbahagyására, és mondja fel a bérleti jogviszonyt az alapítványi iskolával, fokozatosan állítsa helyre a 2002 előtti helyzetet, emellett fizessen egymillió forint közérdekű bírságot.
A jászladányi iskolaügy bírósági története csaknem öt éve kezdődött. Az alapítványi iskolának bérbe adott iskolarésszel kapcsolatos helyi önkormányzati határozatokról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság már tárgyalt, és a közigazgatási perben jogerős döntés született. A megyei bíróság 2006 márciusában azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, az pedig 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés.
A 2002 óta létező jászladányi alapítványi iskolát azért perelték be, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke - mivel az előírt tandíjat nem tudják megfizetni, azaz nem juthat be az intézménybe - hátrányos helyzetbe került a többiekkel szemben.
