Balog Zoltán úgy fogalmazott, ma az országban cigánynak születni az esetek nagy többségében hátrányt jelent munkaerőpiacon, oktatásban és más területeken egyaránt.

A bizottsági elnök elmondta, a testület feladata, hogy összehangolja, generálja, irányítsa azokat a programokat és azt a stratégiai tervezést, amely a hátrányos helyzetű emberek ügyén akar segíteni. A testületnek tagja tíz államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a Miniszterelnökség képviselője is.

Magyarországon hátrányos helyzetben lehet valaki területi alapon, például akkor, ha Észak-Magyarországra születik; szociális alapon, például, ha olyan szegény rétegekbe születik, ahonnan nem képes saját erőből kiemelkedni; illetve etnikai alapon. Utóbbival kapcsolatban Balog Zoltán úgy fogalmazott, ma az országban cigánynak születni az esetek nagy többségében hátrányt jelent munkaerőpiacon, oktatásban és más területeken egyaránt.

Elmondta, már a testület első ülésén tárgyaltak egy a közcélú vízrendszerek működtetésével kapcsolatos munkaerő-piaci programról, amellyel a magyarországi belvízhelyzeten lényegesen tudnának segíteni. Hangsúlyozta, több ezer ember munkába való bevonásáról van szó, akikkel kapcsolatban azt szeretnék elérni, hogy - a program sikere esetén - olyan képességekre tegyenek szerint, amelyekkel tartósan is bennmaradhatnak a vízügyi igazgatóságok rendszerében.

A másik programpontról szólva, amely az etnikai jellegű, kizárólag statisztikai célú, anonim adatgyűjtést, -nyilvántartást érinti, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár közölte, egy olyan módszert terveznek kidolgozni, amely a törvények betartásával lehetővé teszi az etnikai adatok nyilvántartását. Ennek szükségességét Balog Zoltán elsősorban azzal indokolta, hogy a romákra irányuló programok nagy részének azért nem állapítható meg az eredményessége, mert nem lehet pontosan tudni, ki az, aki roma, és ki az, aki csak annak vallja magát.