2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Közismert nehézfiúk vezethették a cigánygyilkosok kezét
2010. 09. 28. 00:00

A Magyar Hírlap korábban megírta, hogy a tartótiszt, H. Ernő számos hibát követett el, amikor érdektelennek tartotta a Cs. István által a romagyilkosságokról közölt információkat.

A dokumentumok még a négy vélt tettes elfogása előtt készültek. A rendőri jelentésben a nyomozó egy S. Gábor által használt telefonszám forgalmi adatait elemezte. A férfiról annyit kell tudni, hogy az egyik gyanúsított, P. Zsolt korábbi munkatársa volt.

Az elemzésből kiderült, hogy S. Gábor jellemzően többszörösen büntetett előéletű férfiakkal tartotta a kapcsolatot. Volt, akit emberkereskedelemért, rablásért, lopásért, garázdaságért ítéltek el, de akadt, akit hivatalos személy elleni erőszakért. A vizsgáló szerint például a piricsei támadás ( 2008. augusztus 8.) előtti nap éjjelén egy embercsempészet miatt egy évvel korábban szabadult férfival beszélt telefonon, Piricse közelében. Később, szintén a szabolcsi község körzetében és a támadás körüli egy órában hívta S. Gábort ismerőse, Cz. Balázs. Utóbbi férfi is többszörösen büntetett előéletű: lopás, rongálás, garázdaság, magánlaksértés és emberkereskedelem miatt ült börtönben.

A nagycsécsi kettős gyilkosság éjjelén (2008. november 3.) S. Gábor hívta egyik ismerősét, K. Sándort, akinek szintén jelentős a bűnlajstroma, és lakcíme abban az utcában van, ahol a tiszalöki gyilkosság történt.

Aztán akad egy olyan forgalmi adat is a jelentésben, amelyet nem részleteztek a vizsgálók: a tiszalöki gyilkosság idején és körzetében S. Gábor egy azonosítatlan telefonszámú készülék tulajdonosával beszélt, többször is. A férfi telefonjának adataiból összességében az olvasható ki, hogy ismerőseinek nagy része büntetett előéletű, és jellemzően Szabolcs, Heves és Hajdú-Bihar megyei lakosok, tehát ott élnek, ahol a romagyilkosságok történtek.

Mindezek persze nem azt jelentik, hogy P. Zsolt korábbi munkatársa és ismerőse, S. Gábor, valamint barátai részt vettek volna a támadásokban, csupán azt, hogy nem minden alap nélküli a sejtés, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak lehettek segítőik. Vélhetőleg ezt a rendőrség is érezte, csak legfeljebb nem tudta bizonyítani.

Miként az ismert, négy férfit gyanúsítanak a 2008 és 2009 között hat áldozat halálával végződő romagyilkosságok elkövetésével. A társaság tagjait - K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt - tavaly augusztusban Debrecenben fogták el a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai.

Cs. István korábban hivatásos katonaként szolgált, s ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. A férfi szolgálata alatt katonatársairól, valamint több, szélsőséges nézeteket valló ismerőséről is jelentett. Vallomásában állította, hogy a tiszalöki támadás után felkereste tartótisztje, H. Ernő, akivel a romagyilkosságokról is beszélt. Ugyan ezt a HM korábbi vezetése tagadta, de cikkünk megjelenése után a jelenlegi vezetés elismerte, mivel belső vizsgálatot folytattak az ügyben.

A Magyar Hírlap korábban megírta, hogy a tartótiszt, H. Ernő számos hibát követett el, amikor érdektelennek tartotta a Cs. István által a romagyilkosságokról közölt információkat. Sőt a nyomozás adataiból arra is következtetni lehet, hogy H. Ernő akár még a romagyilkosságokról is tudhatott, ugyanis vallomásából kiderült: nemcsak a tiszalöki, hanem az utolsó, kislétai gyilkosság után is tarthatta a kapcsolatot Cs. Istvánnal.