A romák és a média közti bizalom megelőlegezéséről beszélt Németország budapesti nagykövete egy budapesti médiakonferencián.
Bizalommal kell lenniük egymás iránt a romáknak és a médiának — jelentette ki pénteken Budapesten a „Diszkrimináció tilalma és a média szabadsága — a romák és szintik példája” című konferencián Dorothee Jenatzke-Wenzel, a Németországi Szövetségi Köztársaság nagykövete A német-magyar tapasztalatcserét a budapesti Német Nagykövetség és a Magyar Televízió (MTV) szervezte, hogy megmutassák, hogyan tud a média pozitív példákkal hozzájárulni a kölcsönös megértéshez és nagyobb toleranciához.
Dorothee Jenatzke-Wenzel azt mondta, hogy a médiának az etnikai kisebbség sikereiről is tájékoztatást kell adnia, és a Németországi Nemzeti Integrációs Munkacsoport illetékes bizottságának felmérésére hivatkozva közölte, Németországban túlnyomó többségben problémaként jelenítik meg a romákat és szintiket a médiában, és kevés a kiegyensúlyozott híradás. A Magyar Televízió úgy döntött, hogy nem közli a Jobbik választási hirdetését, mert elutasítja a kisebbségekkel szembeni szélsőséges megnyilvánulásokat — közölte Várkonyi Attila, az MTV programigazgató helyettese.
Várkonyi Attila mérföldkőnek nevezte, hogy az MTV roma gyakornoki programjának egykori hallgatói szerkesztő riporterként dolgoznak bűnügyi, kulturális, közszolgálati műsorokban és azt mondta, hogy a kereskedelmi televízió csatornák és állami cégek is indíthatnának hasonló roma gyakornoki programokat. Kiemelte, hogy saját műsorsávjában kiemelkedő nézettséget hoz a heti körülbelül félórás Cigány Magazin, az MTV-ben nemcsak „szegregált” műsorokban esik szó romákról, a közszolgálati televíziónak az a célja, hogy minél több műsorban „integráltan” jelenjenek meg a romák. Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke közölte, hogy Európa számos országában negatív képek határozzák meg a kisebbségek, köztük a németországi romák és szintik bemutatását a médiában és ezt pozitív képpel nem kompenzálják.
Beszámolt arról is, hogy Németországban a rendőrségi eljárásokban utalnak a roma és szinti gyanúsítottak etnikai hovatartozására és ez szerinte „lecsapódik” a médiában. Hozzátette, hogy ma már kártérítésért beperelhető az a médium, amely a rendőrségi híradásokban utal a gyanúsítottak bőrszínére, vallási, nemzeti, etnikai hovatartozására. Hozzátette, hogy az elmúlt években csökkent ez a tendencia, de törvényi szinten még nem szabályozták a kérdést, ezért azt szeretnék elérni, hogy a kisebbségek is tagjai legyenek a médiumokat felügyelő bizottságoknak.
Eva Sobotka, az EU Alapjogi Ügynökségének roma szakértője azt mondta, hogy Európában a romák szenvednek leginkább a diszkriminációtól az oktatásban, az egészségügyi ellátásban, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz való hozzáférés területén.
Tavaly az EU Alapjogi Ügynöksége átfogó kutatást készített az EU tagországokban a romák helyzetéről. Az adatok szerint a megkérdezett romák közt csaknem hetven és kilencven százalék közti volt azoknak aránya, akik sehol nem jelezték, ha diszkrimináció érte őket, mert „úgysincs értelme”, Több, mint nyolcvan százalékuk nem ismert diszkrimináció ellen küzdő szervezeteket és három negyedük azt vallotta, hogy nem bízik a bűnüldözési és igazságügyi szervekben.
