A szófiai kormány mindeddig óvakodott bármiféle kommentártól a romák kiutasítása kapcsán, azt sugallva, hogy ez a lépés mindenekelőtt a romániai romákat érinti.

Georgi Parvanov köztársasági elnök szerdán bírálta a bulgáriai és romániai romák kiutasítását Franciaországból, azt állítva: ez a lépés nincs szinkronban az európai értékekkel. Ez volt az első hivatalos tiltakozás bolgár részről ebben a kérdésben. Bojko Boriszov kormányfő viszont (aki a szocialista elnökkel szemben jobboldali politikus) a bolgár tévének nyilatkozva szintén szerdán azt mondta: "egyértelműen kiállunk amellett, hogy mindenkinek vannak a jogai. Ugyanakkor nem akarom, hogy belebocsátkozzunk ebbe a vitába, mert nincs problémánk. Franciaország maga is megerősítette, hogy nincs semmilyen problémája Bulgáriával".

A szófiai kormány mindeddig óvakodott bármiféle kommentártól a romák kiutasítása kapcsán, azt sugallva, hogy ez a lépés mindenekelőtt a romániai romákat érinti. Franciaország szófiai nagykövetsége szerint július óta 53 bolgár romát küldtek haza: egy részük önkéntes hazatérő volt, akik ennek fejében 300 euró támogatást kaptak a francia hatóságoktól.

Boriszov egyébként nem csak a romák ügyében, de az EU-n belüli szabad mozgást biztosító schengeni övezethez való csatlakozás kérdésében is igyekezett különválasztani országát és Romániát. "Sok államnak érdekében áll, hogy Romániával mi egy párt alkossunk, de ebben az ügyben ez nem helytálló. Bulgáriának megvan a maga útja, mi szigorúan betartjuk kötelezettségeinket, s azt reméljük, hogy 2011 közepe felé beléphetünk a schengeni övezetbe" - mondta.

Megfigyelők szerint ennek az elhatárolódásnak nyilván köze lehet ahhoz, hogy augusztus végén francia részről jelezték: ha Bukarest nem szorítja gátak közé a romák kivándorlását, akár az is szóba jöhet, hogy Párizs megakadályozza Románia belépését a schengeni övezetbe.