2024 April 25., Thursday/Márk napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Dógi János: biznisszé lett a cigányügy
2010. 08. 16. 00:00

A fővárosban nőtt a leggyorsabb ütemben a cigány lakosság aránya a rendszerváltozás óta: húsz év alatt 40 ezerről 75 ezerre változott e kisebbség száma.

A statisztikusok által tavaly országosan 640 ezres lélekszámúra becsült etnikum legnagyobb arányban továbbra is Észak-Magyarországon él. Míg Nógrád, Heves és Borsod megyében tavaly minden hetedik helyi polgár roma volt a KSH számításai szerint, Békés, Csongrád és Bács megyében minden harmincharmadik személy tartozik ehhez az etnikumhoz. Dógi János, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint bánjunk óvatosan a számokkal.

- Egy-egy településen hirtelen megnő a cigányok száma, ha például egy önkormányzati program pályázati támogatását 40 százalékos roma résztvevői arányhoz kötik. Olykor ez a névsor hosszabb, mint azoké, akik a választásokon cigány névjegyzékbe vétették magukat. Nem lenne ellenemre a nyilvános regisztráció, mert akkor nem történhetne meg, hogy azok helyébe, akik félelemből, vagy az előítélettől tartva nem merik vállalni a származásukat, belépnek a jogtalan előnyt remélő nem cigányszármazásúak - mondta Dógi János, aki szerint egyszer, s mindenkorra tisztázni kellene azt a gyakran hangoztatott vádat, hogy a cigányügy feneketlen tó, amely csak elnyeli a pénzt. Ha követhető lenne a pénz útja, kiderülne, a sok milliárd forint tényleg odaér-e, ahová szánták.

Míg a nyolcvanas években a roma népesség 62 százalékának volt munkája, addig mára számos romák lakta térségben a 30 százalékot is meghaladja a munkanélküliségi ráta. A nők körében ez a duplája is lehet. A foglalkoztatási és szociális gondok tehát valósak.

- A településeken helyben született kezdeményezések, pár fős programok a leghatékonyabbak. A gyomaendrődi közösségi házban hét-nyolc éve szervezett szakképzések több család életét új pályára állították, jobbak lettek a körülményeik - említett pozitív példát az elnök, aki a bajt abban látja, hogy azóta a képzésekre költhető támogatások megszerzése biznisz lett. Az előfinanszírozásos rendszer a civil szervezeteknek hátrányos, mert kénytelenek tőkeerős szervezeteket bevonni. A tanfolyamok nehezebben elérhetőek, a hatékonyságukból pedig veszítettek.