2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

A minta: Harlem
2010. 07. 16. 00:00

A 77 millió dolláros éves költségvetés egyharmadát a város, New York állam és a szövetségi kormány állja; a források döntő része magánadományokból származik.

Martin Luther King sugárút, a Nemzeti Fekete Színház, a La Sinagoga nevű, valójában pünkösdista keresztyén gyülekezet épülete és egy másik templom, ahol csak öt percet kérnek az életemből, hogy megismertethessék velem Jézus Krisztust. Ebben a környezetben, New York valaha rettegett Harlem negyedében van a központja annak a komplex fejlesztési programnak, amelynek sikerét nem csak New Yorkban ismerik el. Az Obama-adminisztráció húsz nagyvárosban akarja meghonosítani, de Magyarországon is átvennék. Mégpedig a romaintegráció "sorvezetőjeként".

- Ne is kérdezze, szörnyű volt! A drogfogyasztás annyira elharapódzott, hogy huszonöt barátomból talán öt tudott ellenállni a kísértésnek. Volt, aki bele is halt - meséli Brian McC-lendon, hogy milyen volt Harlemben felnőni. A 31 éves fiatalember saját családjában is szemtanúja volt függőségnek. Tizenhat éve részese a közel száz utcatömböt, fiatalok ezreit átfogó Harlemi Gyermekövezet (HCZ) programjainak: a valamikori tinédzser diák ma a tanítási időn túli tevékenységek vezetője. Noha a HCZ két saját iskolával is rendelkezik - ahová a nagy túljelentkezés miatt csak sorsolással lehet bekerülni -, más oktatási intézményekben is jelen van.

- Mi itt életeket mentünk meg - mondja McClendon, s ezt néha szó szerint kell érteni. Az egyik "trükk": a tinédzserekkel jóval a nyár vége előtt el kell kezdeni újra foglalkozni. Különben túl hosszúra nyúlik és erőszakba torkollhat az iskolaszünet ezen a ma is nehéz sorsú környéken, ahol mindennapos a csonka család, a munka nélküli szülő. Idén augusztus 11-én tartják például szokásos éves, a városi erőszakkal szembeni demonstratív menetüket - több ezer résztvevővel. Bár New York jó ideje általában is "kitisztult", a városnak komoly eredményei vannak a bandák visszaszorításában, a bűnözés nem tűnt el Harlemből.

- Nincs titok, csak kemény munka! - feleli a siker titkát firtató kérdésre Marty Lipp, a HCZ kommunikációs vezetője, miközben körbevezet: éppen az óvodai "ballagás" zajlik. Lipp két dolgot azért kiemel. Az egyik, hogy szinte a bölcsőtől kezdik a gyerekekkel való foglalkozást. Szülői tanfolyamuk van, ahol az anyák megtanulják: nyugodtan beszéljenek a legkisebbekhez akkor is, ha azok még nem tudnak felelni - ettől is tanulnak, fejlődnek. Majd fejest ugranak a gyerekek a HCZ bölcsődéjébe.

- Az utcán állítottak meg a központ munkatársai, hogy "beszervezzenek". Látták, amint épp tolom a kocsiban a kislányomat. Örülök, hogy hagytam magam rábeszélni: amikor bekerült a gyerek, túlságosan is csöndes volt. Itt viszont megnyílt, kiválóan fejlődött az elmúlt években. Bármi gond felmerült, rögtön volt rá megoldás - így Tiffany Salter, akinek lánya az óvoda után is a HCZ szárnyai alatt marad.

Más-más szavakkal, de többen is utalnak a közösségi szellemre és a részvételből fakadó örömre. - Alig vártuk, hogy jöhessünk a közösségi házba: önkéntes munkát vállaltunk ott, sokáig bent maradtunk! Otthon szegény, iskolázatlan anyám várt, aki egyedül nevelt bennünket a testvéremmel. Õ volt mégis a legboldogabb: tudta, hogy a "Beacon"-ben (Iránytű) jó helyen vagyok. A nagyok, akik értették ennek a módját, még a drogdílereket is rábeszélték, hogy vonuljanak távolabb az épülettől - meséli Tarsha Black, aki ma ugyanannak a közösségi programnak az igazgatója.

- Ebben a közegben nincs természetes védőháló: azt meg kell teremteni - avat be Marty Lipp a HCZ másik titkába, az oktatási és szociális szolgáltatások egységbe rendezett rendszerébe. Minden egy helyen van: ha egy diák rosszul kezd teljesíteni az iskolában, saját szociális munkás néz ennek utána, és megy ki a családhoz. Rájöttek, nem elég a végzősöket a főiskoláig elvezetni, hanem utána is figyelni kell az eredményeiket, hogy ne morzsolódjanak le az addig megszokottól elütő új közegben.

Mindehhez persze pénz is kell. A 77 millió dolláros éves költségvetés egyharmadát a város, New York állam és a szövetségi kormány állja; a források döntő része magánadományokból származik. Az Amerikában filantrópnak nevezett jótékony gazdagok, így a pénzügyi alapok vezetői bőven beszállnak. Geoffrey Canada, a HCZ alapítója és vezetője egy júniusi washingtoni konferencián elmondta: sokan akkor kezdtek hinni benne, hogy lehet értelme, amit csinálnak, amikor Soros György is beállt anyagi támogatóik közé.

- Oda? gyelünk az apákra, őket is bevonjuk! - árul el egy további trükköt Tonya White, az egyik iskola igazgatónője. Harlemben ugyanis nagy kincs a hűséges, családja mellett kitartó férfi. A tanári kar - amely a 97 százalékban afroamerikai diákokkal ellentétben vegyes összetételű - itt az átlagnál tíz százalékkal többet kereshet, igaz, a követelmények is magasabbak.

A New York-i köziskolákhoz képest könnyen megy az elbocsátás is. Viszont igazi közösséget kapnak cserébe a pedagógusok, ahol elrepül a munkaidő, a hétköznapok és a hétvége határa pedig elmosódik. A HCZ eredménye: az ötévesek körében 100 százalékos iskolaérettségi arány. Tavaly félezer fiatal jutott be innen egyetemre. - Ide úgy jönnek tanulni, hogy tudják, akár elnökök is lehetnek! - mutat maga mögé Barack Obama portréjára, és emeli még magasabbra a mércét White igazgatónő.