Most még elsődleges feladat az életmentés, és a védekezés azt, hogy mi lesz utána még nem tudják – mondják egybehangzóan az árvízvédelemmel foglalkozó szakemberek és aktivisták.
Derékig ér a víz a boldvai cigánytelepen — közölte Budai István, a helyi roma önkormányzat elnöke. Hozzátette, hogy pénteken hajnalban ellepte a víz a nyolcszáz lakosú cigánysort, eddig hétszáz lakónak kell elhagyni az otthonát. Közülük százötven-kétszáz embert a helyi kultúrházban és a sportpálya öltözőjében szállásoltak el, a többiek a Kővágó utcában felállított katonai sátrakba vagy rokonokhoz, ismerősökhöz költöztek, egy helyi roma férfi felajánlotta az üres lakását az árvízkárosultaknak. Hozzátette, hogy eddig még egy ház sem dőlt össze a cigánytelepen de szerinte sok az életveszélyes lakás. Emlékeztetett arra, hogy szilikátból építették a cigánytelepi lakásokat a „Cs” lakásakció keretében és attól tart, hogy ár levonulása után összerogynak. Budai István arról panaszkodott, hogy senki nem segített a cigánytelepi romákon, amikor ellepte az árvíz a házakat, csak a polgármester adott nekik egy csónakot a kimenekítéséhez. A roma önkormányzati vezető szerint a romák a vállukon cipelték a csónakhoz az időseket és a betegeket és majdnem mindenük odalett az árvízben. A károsultaknak évek óta nincs lakásbiztosítása, mert a cigány telep házai olyan vizenyős területre épültek, hogy a magas kockázat miatt a biztosítók nem állnak szóba a családokkal Ahogy arról az RSK korábban többször is beszámolt: az elmúlt évtizedben kilencszer öntötte el az ár a cigánysor házait, amelyek zöme régi, „Cs”, azaz csökkent értékű, komfort nélküli, szoba-konyhás épület. Már egy, az RSK birtokában lévő 1980-ból származó titkosszolgálati jelentés is úgy említi Boldvát, mint a „Cs”-ház – akció kudarcának mintapéldáját. Boldva ár- és belvíz gondjait a mai napig nem sikerült megoldani, annak ellenére, hogy már 2005-ben megvolt a részletes terv a falut védő gátrendszer megépítésére. Ez akkor kilencvenmillió forintba került volna – nyilatkozta az RSK-nak 2005-ben az akkori polgármester. Pénzt azonban nem sikerült rá szerezni, miközben az állandó árvízkárok helyreállítási költsége azóta már ennek az összegnek az ötszörösére rúg. Most azonban az önkormányzat százkilencvenmillió forintos támogatást nyert egy állami pályázaton, amelyből a remények szerint megoldhatják ezt a gondot – közölte a település jegyzője. Edelényben két-három roma családnak kellett elhagyni az otthonát a múlt héten az árvíz miatt — tudtuk meg Kótai Józseftől, a helyi roma önkormányzat elnökétől. Hozzátette, hogy a romák által sűrűn lakott Egressy városrészt nem lepte el a víz, mert a házak magasan fekvő területre épültek. Kiemelte, hogy a kitelepített roma családok házai vályogból épültek, napok óta körbefogja őket a víz, és szerinte hamarosan összerogynak. A nincstelenné váló roma családokat a helyi alapítványi óvoda, iskola és szakképző intézményben szállásoltak el, csak egyiküknek van lakásbiztosítása, aki nemrég lakáshitelt vett fel lakásfelújításhoz. Kótai arról panaszkodott, hogy naponta 10-15 roma önkéntessel dolgoznak az árvízi védekezésben gumicsizma és esőkabát nélkül és volt, ahol azzal zavarták el őket a lakók, hogy nem akarnak cigányokkal dolgozni. Sajókazán is áll a víz, a hétvégi második árvízhullám most már nem csak a Petőfi utcai cigány telepet öntötte el, hanem a 48-as utat és a Dózsa György utcát is. Lázi István János a helyi szociális kerekasztal tagja a Roma Sajtóközpontnak elmondta, hogy most az önkormányzat gyorsabban és jobban reagált, mint a néhány nappal korábbi, első árvízhullámra. Akkor ugyanis a cigány telepen élő romákkal nem foglalkozott senki, most viszont azonnal kiköltöztették a mintegy 25 családot, akik a sajókazai általános iskola tornatermében kaptak átmeneti szállást. Lázi István hozzátette, hogy a vályogházakat az ott élő romák saját kezűleg építették, de már ahogy mondja, ő maga sem tudja, mi tartja még egyben azokat. „Egyikbe sem engedném visszaköltözni a romákat, bár én nem vagyok szakértő, de szinte mindegyik ház közepén hatalmas repedés van, mintha ketté vágták volna, van amelyik épületen több is” – magyarázza a szociális kerekasztal tagja. Lázi István szerint Sajókazán senki sem tudja, mi lesz majd, ha levonul az ár, mert csak két önkormányzati üres, korábban már szükséglakásként használt épület van, de abban nem férnek el az otthon nélkül maradt emberek, viszont a kerekasztal tagja szerint bizakodásra ad okot, hogy a polgármester megígérte: soron kívül átnézi a pályázati lehetőségeket, hogy megoldást találjanak. Encsen körbevette a víz a két cigánytelepet, egyelőre sikerül homokzsákokkal megvédeni a házakat — tudta meg az RSK Garami Antaltól, a helyi roma önkormányzat elnökétől. Hozzátette, hogy a Vágóhíd utcai cigánysoron egy ház életveszélyessé vált, a családot szükséglakásban helyezték el. Garami Antal azt mondta, hogy Encsen és kiveszik a romák a részüket az árvízi védekezésből és Fügeden is dolgoztak a gátakon. Dancs Mihály Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) BAZ megyei elnöke elmondta, hogy Felsőzsolcáról szinte mindenkit Miskolcra telepítettek át a sportcsarnokba és a helyi kollégiumba. Ónodon mintegy száz főnek kellett elhagynia otthonát, köztük ötven romának, nyolc cigány család a helyi iskola tornatermében kapott helyet, két másik család a rokonaihoz költözött – mondta Bordás Géza. A BAZ megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok (TCKÖ) elnöke szerint a Sajó már apadna, de a településük közel van a Hernád és Sajó torkolatához, így mivel a Hernád még csak most tetőzik, Muhi felől visszanyomja a vizet. Emiatt már onnan is van átszivárgás. Bordás Géza szerint Ónod volt az első, ahol az árvízveszély első pillanatától kétszáz közcélú foglalkoztatásban lévő emberrel védekeznek, de gyerekek és öregek is folyamatosan, akár napi 24 órában is dolgoznak. „Ha a romák nem veszik ki aktívan részüket a védekezésből akkor a települést már elvitte volna az ár” – állítja a BAZ megyei TCKÖ elnöke. Hozzátette: figyelemre méltó, hogy mekkora és milyen az összefogás romák és nem romák között, bár azt tudni kell, hogy a romák elmentek a „magyarok” házait védeni, de csak 1-2 „magyar” jött a cigányokhoz segíteni. Dancs Mihály az RSK kérdésére azt válaszolta, hogy pontos információkkal nem rendelkeznek, csak hallomásból tudják, hogy negyven vályogház dőlt össze, köztük bizonyosan több a cigány telepen, illetve egy ember meg is halt, de pontos információt nem tudnak mondani. A polgárjogi aktivista szerint azért sem lehet konkrétabb adatokat tudni Felsőzsolcáról, mert egyrészről a víztől megközelíthetetlen, másrészről viszont a polgármesterük eltűnt, senki sem éri utol, így csak a „katasztrófa-védelmisektől”, meg az ott élőktől kapnak híreket. Dobson Tibor az árvízvédelmi miniszter biztos szóvivője szerint az elhunyt személyt megütötte az áram, azonban ez nem az árvíz következménye volt, hanem háztartási baleset. Dobson Tíbor nem tudta megmondani, hogy romák laktak –e az összedőlt házakban és közölte, hogy az ország csaknem hetven településén több, mint háromezer hétszáz embert kellett kitelepíteni és ebből borsodiak száma ötvenegy településen majdnem háromezer hatszáz fő. Dobson Tibor azt mondta, hogy a kárfelmérés elindítására legalább egy hetet kell várni.
