Kár kertelni, itt egyszerűen arról van szó, hogy a cigánysággal valamit végre kezdeni kell, mégpedig emberi és európai módon, mert ez az egyetlen járható út.

Eddig az volt a téma, hogy undorító az a nyomortelep, sok a szemét, tönkrementek az épületek. Most meg az lesz a gond, hogy miért kell az állam és a város pénzéből ennyit költeni olyanokra, akik amúgy sem értékelik, heteken belül tönkreteszik. Akkor most mi legyen: tegyenek rendet, vagy hagyják úgy, ahogy van?

A szemét összeszedésével önmagában semmire sem mennek, mert a kosz azon a környéken gyorsan újratermelődik, mindig a közpénzből kell elhordani, és ennek soha nem lesz vége. Marad a másik verzió, csereüzletet kötni velük: mi adunk nektek esélyt a normális életre, cserébe elvárjuk, hogy érezzétek magatokénak azt, amit kaptatok és tartsátok tiszteletben a békés egymás mellett élés szabályait.

Kár kertelni, itt egyszerűen arról van szó, hogy a cigánysággal valamit végre kezdeni kell, mégpedig emberi és európai módon, mert ez az egyetlen járható út. Hogy mit, arra nincs recept. Sok ország kínlódik sokféle kisebbséggel, de a leszakadó rétegek felzárkóztatására még egyik sem talált tuti megoldást. Meggyőződésem, hogy nincs olyan ember, aki tudná, hogy Kecskeméten és a többi városban elinduló rehabilitációs programoknak meglesz-e az eredménye. Azok sem tudják, akik kidolgozták az elképzeléseket.

De valahol el kell kezdeni, mégpedig egészen másként, mint eddig. Ha meg sem próbálják, akkor biztosan nem sikerül. Ez pedig nem a cigányság, hanem mindannyiunk alapvető érdeke.