2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Cigányúton a romaügy?
2010. 02. 05. 00:00

10 milliárd forint. Heizer Antal tanulmánya szerint ennyit költött hazánk a rendszerváltástól 2001-ig roma programokra.

10 milliárd forint. Heizer Antal tanulmánya szerint ennyit költött hazánk a rendszerváltástól 2001-ig roma programokra. Azóta e szám tovább növekedett. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség adatai szerint például a komplex telepprogram 8,4 milliárd forintos kerettel, lakhatási, oktatási, foglalkoztatási projektekkel tesz a cigányügyért. E területekre koncentrál a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség kiemelt fejlesztési programja is, 96,9 milliárd forinttal. 2005-ben indult a Roma Integráció Évtizede Program. Régiónk 14 roma projektet nyújtott be az unióhoz – Baks például a máriatelepi szilárd burkolatú utak kialakítására. A településen a lakosság 30 százaléka roma. A telepen 90 százalék az arányuk.

Jutott-e előrébb az évtizedek óta tartó erőfeszítések hatására a romák ügye? – ezt vizsgáltuk egy tegnapi integrációs konferencia kapcsán. – Jók a kezdeményezések, de nem elégségesek. Ugyanott tartunk, ahol 10 vagy 20 évvel ezelőtt – vallja Hajdú Géza dorozsmai romológus. – A cigányság mély gödörben van, amelyből egymaga nem tud kijönni. Egészsége, szociális helyzete, iskolázottsága – mind a társadalmi normák alatt marad. Ha csak egyet fejlesztünk ezek közül, nincs előrelépés. A roma akkor ül be az iskolapadba, ha ösztöndíjat kap. Ha már nem a családja megélhetéséért kell aggódnia – fogalmaz. Szerinte nem jó a jelenlegi út, „előbb-utóbb szembefordulunk egymással".

Solymosi József Bonifác egészségfejlesztő, a Roma Diplomások Országos Szövetségének tagja a konferencián elmondta: egészségügyileg is szétszakadt az ország. – 10 év a különbség a várható élettartamban Kelet- és Nyugat-Magyarország között. Márpedig bizonyos szint alatt nincs közösség – ha szegény az ember, csak a saját túlélésére gondol. Ha nincs veszítenivalója, nem fog jogot tisztelni – vallja.

Számos program, ösztöndíj jött létre romáknak. Tavaly decemberben 150 cigány diplomás tett közigazgatási versenyvizsgát, a kormány által meghirdetett 200 álláshelyre jelentkezhetnek. Az Országos Rendőr-főkapitányság ösztöndíjjal csábítja állományába a roma fiatalokat – akik vállalják a hivatásos, a közalkalmazotti vagy a köztisztviselői szolgálatot a rendőrségnél. Velük támogatási szerződést kötnek, jár étkezési utalvány, évente 25 ezer forintos ruházkodási és 4500 forintos tanszersegély, a tanulmányi eredménytől függően havonta 2–4 ezer forint. Tuczakov Szilvána sajtószóvivőtől tudjuk: a megyei rendőr-főkapitányság is csatlakozott a programhoz, február 10-éig lehet jelentkezni.

Már korábban is kötöttek ilyen szerződéseket. A megyei önkormányzat 5 egyetemistát támogat félévente 50 ezer forinttal. A szegedi önkormányzat oktatási irodájának helyettes vezetője, Kocsis Mária tájékoztatott: nincs önálló roma ösztöndíja a városnak, de az elmúlt évek kormányzati programjaihoz csatlakoztak – így valósult meg például integrációs program a Vedres-kollégiumban. 5 millió forintból nyári tábort szerveztek, ruhákat, tankönyveket ajánlottak fel a 2007-ben bezárt Kolozsvári téri roma iskolából más intézményekbe irányított diákoknak, tömegközlekedési bérletüket is finanszírozták.

A számos előremutató lépés egyikeként értékeli a Móra-iskola bezárását a program egyik koordinátora, Hajdú Géza is. De az enyészeté lett cigány közösségi ház példájából kiindulva figyelmeztet: nem elég létrehozni valamit – működtetni is kell. S hogy változott-e az elmúlt évtizedekben az Árpa utcai roma telep képe? – Igen. Sokszor mondják: a cigányok büdösek, piszkosak. A közösségi házban tusolót alakítottam ki, aki ide járt, annak igényévé vált a személyi higiénia – említi –, többen is építettek tusolót a telepen.