Járóka szerint a visszatelepítésben most érintett romák több mint egynegyede Németországban született, és semmilyen módon nem kötődik Koszovóhoz.

Hammarberg az Európai Unió különböző intézményeinek képviselőivel találkozott Brüsszelben, és a hivatalos munkaebéden Járóka a Koszovó és Németország között tavaly aláírt kétoldalú "visszafogadási megállapodás" végrehajtásáról kérdezte a biztost.

Az EP egyetlen roma képviselője emlékeztetett arra, hogy 1999-ben és azt követően csaknem 14 ezer roma menekült Koszovóból Németországba. Járóka szerint a visszatelepítésben most érintett romák több mint egynegyede Németországban született, és semmilyen módon nem kötődik Koszovóhoz.

Az EP-képviselő megjegyezte, hogy a koszovói kormány eddig képtelennek bizonyult a mindössze 480 belső menekült áttelepítésére a nagy botrányt kavart mitrovicai ólomszennyezett telepekről. Emellett a biztonsági helyzet sem kielégítő az országban, az etnikai alapú incidensek pedig alig csökkennek - tette hozzá.

Hammarberg válaszában elmondta, hogy a működésképtelen koszovói gazdaságot, illetve a menekültek ellentétes szándékát figyelembe véve maga is aggályosnak találja a visszatelepítéseket, különösen azért, mert a Németországból kiutasított romák egy része éppen az említett ólomszennyezett telepekre kénytelen visszatérni. Közölte, hogy ez ügyben nyílt levélben fordult Angela Merkel német kancellárhoz, és arra kérte, hogy Németország fontolja meg a visszatelepítések felfüggesztését, azt csupán önkéntes alapon hajtsa végre.