Szabolcs szerint az Egyház lehet a cigányok egyik integrációs bázisa, hiszen mindenhol jelen van, a legkisebb településtől egészen a nagy városokig.

Szabolcs szerint az Egyház lehet a cigányok egyik integrációs bázisa, hiszen mindenhol jelen van, a legkisebb településtől egészen a nagy városokig. Egy pap, vagy egy pásztor, kiemelkedő szerepet tölthet be egy közösség életében. Ha a polgármesterben nem is bíznak a cigányok, lehet, hogy a papnak bizalmat szavaznak. Lényegében nagyobb az esélye papként annak, hogy megnyerje a tömeget, mint egy politikusnak. - állítja Szabolcs.

Kik vállalnak szerepet az Alapítványban?

- Alapító tagok között van Székely János püspök úr, Beer Miklós váci egyházmegye püspöke, Tarjányi Béla Szent Jeromos Bibliai Társulat vezetője, Dúl Géza cigánypasztorációs lelkész, Farkas Gabriella kisebbségi szakértő a FIDESZ részéről, de képviselteti magát Mádl Dalma asszony is. A cigány fiatal értelmiség részéről pedig Virág Rudolf érsekvadkerti tanító a kurátori tag és jómagam.

- A felügyelő bizottságban Hoffer József jezsuita szerzetes, Kármán Judit romológus, egyetemi oktató, Bodó Márton Ferencvárosi önkormányzati képviselő is tagok. Mondanom sem kell, hogy ennyi neves egyházi személy részvétele fémjelzi az Alapítványt.

Milyen célokat fogalmaztatok meg?

- A céljaink között szerepel a cigány közösség integrálása a magyar társadalomba és a cigány magyar békés együttélés. Továbbá támogatni szeretnénk a cigánypasztorációt is, illetve nem titkolt szándékunk, olyan intézmények létrehozása és fenntartása, amelyek által közcélú feladatokat tudunk ellátni.

Vannak-e már ezzel kapcsolatos konkrét elképzelések?

- Igen vannak, a program kidolgozása folyamatban van. Ami konkrétan meghatározható: a cigány - magyar megbékélés, amelyben fontos szerepe van a pasztorációnak.

Hogy találtak meg titeket, pontosabban miért benneteket találtak meg az atyák?

- Na most ez egy jó kérdés, én találtam meg őket.

Akkor fogalmazhatok úgy, hogy a cigány értelmiség kereste meg az egyházat?

- Mi voltunk, akik kezdeményeztek és tudtunk hová fordulni.

Milyen volt a fogadtatás?

- Nyitottak voltak. Õk közéleti személyek, velünk szemben, őket ismerik. Így mi voltunk azok, akiknek kezdeményezni kellett.

A konkrét intézkedéseknél mennyire lesz beleszólásotok nektek, roma értelmiségieknek? Vagy szigorú egyházi protokoll szerint történik?

- Ez egy társadalmi szervezet, amelyet magán emberek hoztak létre egy nemes cél érdekében.

Mi volt az első teendője az Alapítványnak?

- Szeptemberben rendeztünk egy konferenciát a Cigánypasztoráció és missziós munka a Kárpát-medencei magyarságért címmel, az Európai Integrációs Cigány Szövetség és a Roma Szakkollégium vezetőjével, Kamarás Istvánnal. Olyan neves embereket hívtunk meg erre a konferenciára, mint Székely János katolikus püspök, Szabó István református püspök, Harrach Péter Országgyűlés alelnöke, Nemes Csaba református lelkész.

Arról tanácskoztunk, hogy Magyarországon és a Kárpát-medencében, származástól függetlenül, mit tudunk tenni a békés együttélésért. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi az álláspontja a történelmi egyháznak, keresztény demokrata politikai közéletnek, és mi, cigány keresztények mit gondolunk erről.

A cigány értelmiség részéről kit hívtatok meg?

- Kamarás István, én és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat volt ott.

Azt nem találod nagyon kevésnek?

- De igen! Keressük a kapcsolatot a cigány fiatal értelmiséggel.

Kettőtökön túl kik azok, akik megfogalmazzák a kérdéseket, az aggályokat?

- Én örülnék, ha a cigány értelmiség összetartana, összefogna. Viszont úgy látom, hogy a cigány fiatal értelmiség részéről, nem mutatkozik aktivitás. Nem látom a kezdeményező szerepet.

- A konferenciát összegezve, az Egyház és a keresztény demokrata politikai közélet részéről az hangzott el, hogy nyitottak a cigányság integrálódása irányába.

Miért a Kárpát-medence volt a kiinduló pont, s miért nem Magyarország?

- Mert a határon túli magyarok között is sok a cigány, akik magyar anyanyelvűek és magyar identitással bírnak. Amikor a szélsőjobb azt mondja, hogy a cigányok nem magyarok, azok nem ismerik sem a cigányokat, sem pedig a magyarokat. Hiszen több száz éve együtt élünk. Igen is, a Kárpát medencében élő cigányok döntő többsége magyar identitású.

Végezetül, miért épp az Egyházban láttátok meg az integrációs lehetőségeket?

- Cigány keresztény emberként úgy érzem, leginkább a cigány közösségért tartozom felelősséggel. Én nem vagyok az Egyház szerves része, egyházi feladatokat így nem láthatok el, viszont támogathatom a cigánypasztorációt. S kik azok, akikkel ez ügyben fel kell venni a kapcsolatot? Az atyák.

- Egyrészről keresztény emberként nekem is erőt ad a hitem és Jézus üzenete. Úgy gondolom, másoknak is segíthet céljai megtalálásában. Másrészről, ha magyarságnak is sikerült ezer évvel ezelőtt integrálódni Európához a keresztény szellem erejével, akkor nekünk cigány kisebbségnek is jó útmutató lehet.