A tárca tájékoztatása szerint 2007. szeptemberétől napjainkig 34 eljárás indult.
A napilap azt írta, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány beperelte a magyar államot az egyenlő bánásmód követelményeinek sorozatos megsértése miatt, és 50 millió forint közérdekű bírság megfizetését kéri. A roma gyerekek oktatási esélyegyenlőségéért küzdő alapítvány azért pereli az államot, mert megelégelte, hogy a törvények ellenére következmények nélkül lehet mindenféle ürügyekkel külön osztályokban és iskolákban oktatni a roma gyerekeket.
A lapnak nyilatkozó Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője elmondta, a szaktárca munkatársai szociológiai tanulmányokból pontosan tudják, hogy mely településeken működik szegregáló iskola. Ennek ellenére ezekben az intézményekben évek óta nem történt előrelépés, a roma gyerekek továbbra is elkülönülve, rosszabb körülmények között tanulnak, gyengébb színvonalú oktatást kapnak, mint a nem roma társaik.
A minisztérium MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében kifejtette: az oktatási tárca minden tudomására került ügyben eljár, illetve megteszi a megfelelő lépéseket. Az állami beavatkozásnak további két színtere lehet: az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Oktatási Hivatal, amely minden információt kivizsgál, azokat is, amelyekről a sajtóból nyer tudomást.
A tárca tájékoztatása szerint 2007. szeptemberétől napjainkig 34 eljárás indult.
Az Oktatási Hivatal elsődleges szempontja a segítségnyújtás, a jogsértések feltárása és megszüntetése, ezért minden olyan esetben, amikor megállapítja a jogsértés tényét, meghatározza azokat az alapvető intézkedéseket, amelyeket a jogsértés megszüntetése érdekében az intézménynek végre kell hajtania, továbbá tájékoztatja a fenntartót is, kezdeményezve a szükséges további intézkedések megtételét. Ez eddigi tapasztalatok szerint az esetek túlnyomó többségében az iskolák és a fenntartók mindent megtesznek a jogsértés megszüntetése érdekében. Ehhez a tevékenységhez nyújt segítséget az Educatio Nonprofit Kft. keretében működő Országos Oktatási Integrációs Hálózat, amelynek alapfeladata, hogy segítséget nyújtson az integrált nevelés-oktatás intézményi megvalósításához.
Az Oktatási Hivatal ugyanakkor nem indíthat eljárásokat olyan általános kijelentések alapján, melyek szerint "több száz iskolában különítik el a gyerekeket". A pert indító alapítvánnyal az Oktatási Hivatal együttműködési megállapodást kötött korábban konkrét szegregációs esetek feltárása és azok kezelése céljából - hívta fel a figyelmet a tárca.
A minisztérium közleményében kitér arra is, hogy az OKM számos jogszabályt hozott a problémák kezelésére, elsőként a közoktatásról szóló törvény tilalmazta az iskolai szegregációt, majd ezt követően került be az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe.
A jogszabályok felülvizsgálata és módosítása is folyamatosan zajlik annak érdekében, hogy a jogi környezet a legrászorulóbb gyermekek, tanulók érdekeit erősítse. Az OKM a jogszabályok mellett számos programot indított az integrált oktatás megvalósítása érdekében.
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak alapvetően két célja van: minél több roma gyermek legyen sikeres a közoktatásban, és hogy megszüntessék a szegregáló intézményeket.
Ezért vezették be az óvodáztatási támogatást, amelynek alapvető célja, hogy a jelenleg intézménybe nem járó, leginkább rászoruló gyermekek is bekerüljenek az óvodai nevelésbe.
Sikeresnek ítéli a tárca az Integrációs Programot is, mivel immár 1653 intézmény kapcsolódott be a módszertani alapú fejlesztésekbe. Az integrációs programban 676 óvodai tagintézmény, és 977 iskolai tagintézmény vesz részt, összesen 76.612 célzott támogatásban részesülő gyermekkel, tanulóval.
A program szolgáltatásaiban azonban ennél jóval több tanuló részesül; a közvetlen célcsoport halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók diáktársai. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az integrációban résztvevő pedagógusok új támogatási rendszere is: a pedagógusok kiegészítő illetményében az integrációs programban résztvevő óvodák, iskolák összesen 14.636 pedagógusa részesül. A pedagógusok átlagosan havonta bruttó 25.000 forintos plusz juttatásban részesülnek - olvasható a tárca reagálásában.
A szegregáló intézmények megszüntetése érdekében alakították át a beiskolázási körzetekről szóló szabályozást. Az új szabályoknak megfelelő felvételi körzeteket 2008. december 31-ig kellett a fenntartóknak kialakítani. A körzethatárokra vonatkozó szabályok, illetve a módosítás lényege, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ne az adott iskolában "koncentrálódjanak", azaz, hogy ne jöjjön létre szegregáció.
A tárca közlése szerint a szabályozás hatása a 2010. tanévben fog érvényesülni, mert ettől az időponttól kezdődően kell megtartani a települési arányokra, a körzeti arányokra és az iskolai arányokra vonatkozó előírást. A fent említett jogszabályi határidő előtt számos település sikeres példával jár elöl szegregált intézményeik megszüntetésében. Egyebek mellett a hódmezővásárhelyi, a szegedi és a nyíregyházi iskolai integrációs modellek megmutatták, hogy társadalmi feszültség nélkül megoldható a gyermekek minőségi oktatása illetőleg a szegregált intézmények megszüntetése.
