Az utóbbi időben megjelentek a roma jogászok, közgazdászok, orvosok és a mérnökök is.
A cigány kultúrában - sokszor a tárgyi feltételek hiánya miatt - a gyermekek szocializációját az érzelmi és közösségi ingerek gazdagsága jellemzi. Ez a szociális és emocionális tőke szociabilitást, nyitottságot, szociális érzékenységet, együttműködést fejleszt ki a gyermekekben.
Ennek következtében a felsőoktatásban mindig is magas volt a társadalomtudományok iránti érdeklődés a roma hallgatóknál. Körükben ennek köszönhetően korábban elsősorban a romológia, szociológia, szociálpolitika, és a szociális munkás szakok voltak népszerűek.
Mára azonban jelentősen átalakult, és színesedett a kép. A fenti szakok mellett az utóbbi időben megjelentek a roma jogászok, közgazdászok, orvosok és a mérnökök is. A Romaversitas felméréséből kiderül, a romák körében az utóbbi időben a korábbi favoritok mellett a legnépszerűbb szak a jogász, ezt követi az orvosi kar. Megjelentek a roma hallgatók a marketing, az igazgatásszervezés, az alkalmazott közgazdaságtan, a médiatudomány szakokon, de népszerű a tanító szak is. Emellett építész, design menedzser és programozó matematikus hallgatója is van az alapítványnak. Külön érdekesség, hogy a Romaversitas az első PhD hallgatójáról is beszámolhat, aki az összehasonlító irodalomtudomány területén dolgozik. A kultúra további fontos értékei, például a művészetek iránti érzékenység és fogékonyság, a zenei vagy előadóművészi pályára is eljutatta a szerencsésebbeket már korábban is. Jelenleg fagott, fuvola, hegedű és klasszikus gitár szakokon tanulnak a Romaversitas művészhallgatói.
További örömteli fejlemény, hogy míg tíz évvel ezelőtt a diplomás romák csupán egyharmada járta be az egyenes ívű iskola pályafutást - azaz került még az érettségi évében felsőoktatási intézménybe -, addig ma ez az arány jóval kedvezőbb: a tanulók döntő hányada kiesés nélkül folytatja felsőfokú tanulmányait.
A főiskola, egyetem új követelményeihez való alkalmazkodás belső feszültségek és konfliktusok árán történik, a cigány hallgatók ekkor élik meg igazán a kultúraütközést, másságuk és identitásuk válságát. Ez csak akkor oldódik, ha olyan kapcsolatokra és barátságra, vagy támogatóra, mentorra találnak, amely megerősíti és átsegíti őket a váltás krízisén. További rizikófaktort jelent életükben, hogy szüleik anyagi támogatására nem számíthatnak, tanulásuk anyagi feltételeit legtöbbször maguknak kell megteremteni. A többszörös megterhelés mellett nem jut idejük feltöltődésre, életformájuk és életmódjuk nem mindig követi diáktársaik életformáját. Többek között ezeken a nehézségeken kíván lehetőségei szerint segíteni a Romaversitas. Tehetséges roma diákok előtt nyitja ki a felsőoktatás kapuját a valódi roma középosztály és értelmiség kialakulása érdekében. A 2009-2010-es tanévre 100 hallgató felvételizett a programba, 23 felsőoktatási intézményből. Közülük összesen 16-an kezdik Romaversitas hallgatóként a tanévet. Napjainkban a roma fiatalok megközelítőleg 1%-a jut be a felsőoktatásba.