2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Intézményesített előítéletek "Az állam sem tudja kik a cigányok"
2009. 09. 07. 00:00

Nemcsak az OCÖ elnökének van takargatni valója a közvélemény előtt.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom arra kéri a kormányt, forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezze az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) feloszlatását. "Folyamatosan attól visszhangos a sajtó, hogy milyen pénzügyi visszaélések nyomán folyik vizsgálat, történik vádemelés Kolompár Orbán és bandája ellen. Az állampolgárok azt érezhetik, hogy vannak törvény felett állók, mint Kolompár Orbán is, akiknek mindent szabad ebben az országban", indokolja döntését a Jobbik.

Az OCÖ vezetőjének, Kolompár Orbánnak "gyanús ügyleteitől" régóta hangos a sajtó, de sajnos nem ez a legnagyobb probléma a hazai cigányságot képviselni hivatott politikai erőkkel. A romák helyzetének javításához, a régóta esedékes integrációhoz leginkább összefogásra lenne szükség a vezetők részéről, ehelyett azonban évek óta másról sem szólnak a hírek, mint az egymásra mutogatásról, a széthúzásról, és a cigányságot vezető politikusok némelyikének "kétes" ügyeiről.

A hazai cigányság három legismertebb politikai vezetője Farkas Flórián, Kolompár Orbán, és Horváth Aladár. Előbbi a Fidesz országgyűlési képviselője hét éve, valamint a Lungo Drom elnöke is egyben. Kolompár az OCÖ elnöki tisztségét több mint hat éve tölti be, ezen kívül alapítója volt a 2005-ben létrejött Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF)- Roma Összefogás Pártnak. Horváth Aladár pedig a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, a 2003-as kisebbségi választások után egy rövid ideig OCÖ elnök is volt.

A három vezető sokat és változatos frontokon csatázott már egymással. Valakire mindig rásütötték, hogy nem a roma lakosság érdekeit tartja szem előtt, nem jól képviseli a hazai cigányságot, politikai bábként rángatják a kormányon levők, hogy csak néhány vádat említsünk. Farkas és Kolompár között különösen feszült viszony. Erre az egyik legegyszerűbb magyarázat az ellentétes politikai hovatartozás lehetne. Bár Farkas, 1998-ban még Horn Gyulával kötött választási megállapodást, 2002-ben és 2006-ban már a Fidesz padsorait koptatta. Farkasról egyébként az a "mondás" járja, hogy amelyik párttal szövetséget köt, az biztos, hogy elveszíti a választásokat. Kolompár Orbán és az általa vezetett Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma viszont deklaráltan baloldali érzelműek.

A három politikus között ritka az összefogás. Kivételt jelenthet az a 2007 elején született megállapodás Kolompár és Horváth között, amiben tíz évre szóló szövetséget kötöttek azért, hogy legyőzzék a Farkas Flórián vezette Lungo Dromot. Erről a szövetségről annak idején Farkas Flórián a következőket mondta: "Kolompár és Horváth szövetségét ahhoz hasonlítanám, mintha egy rendőr összeházasodna egy prostituálttal: két hét után egyikük sem tudja, kinek kínosabb a szituáció."A két vezető összefogása azért is volt különös, mivel évekkel korábban Horváth személyiségi jogi pert is indított Kolompár ellen.

Botrányos ügyek

Az Országos Cigány Önkormányzat elnökének a feladata és posztja lenne elvileg, hogy a hazai cigányság érdekeit a legmagasabb szinten képviselje. Hogy mennyire alkalmas egy ilyen poszt betöltésére egy olyan politikus, aki ellen jelenleg is büntetőeljárás van folyamatban, azt mindenki döntse el maga. A szintén az OCÖ tagjaként dolgozó Teleki László, MSZP-s romaügyi politikus is régen besokallt Kolompár ügyeitől. Kolompár legújabb "botránya" (beteg gyerekek "helyett" üdültek cigány vezetők) után a szocialista politikus úgy nyilatkozott, az OCÖ elnökének távoznia kellene posztjáról. "Az elmúlt egy évben nagyon sok olyan hír jelent meg Kolompár Orbánról, amely nagymértékben erősíti a magyarországi cigányság negatív képét", mondta a szocialista politikus. Kolompár ellen egyébként egy másik ügy miatt is eljárás folyik, amit az EP-választások idejére felfüggesztettek, jogerős bírói ítélet azóta sem született. A hivatalos vád Kolompár ellen a jogosulatlan gazdasági előnyök megszerzése volt. A vádirat szerint a politikus fiktív számlákkal igazolta egy pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatás felhasználását.

Nemcsak az OCÖ elnökének van takargatni valója a közvélemény előtt. Farkas Flóriánt, a Lungo Drom elnökét, fideszes országgyűlési képviselőt, annak idején Göncz Árpád köztársasági elnöki kegyelme mentette meg a börtönbüntetéstől. A Horn-kormány alatt ugyanis vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt. Farkas egyik legutóbbi, a cigányság vezetői körében megdöbbenést kiváltó megmozdulása az volt, hogy a Magyar Gárda szabad masírozásában és működésében különös kivetnivalót nem talált. "A Magyar Gárda működése nem a kisebbségek, és különösképpen nem a cigányok ellen irányul, nem a viszályt szítja, hanem valóban az ország épülését, a kiszolgáltatottak védelmét szolgálja, akkor a cigányoknak is a Magyar Gárdában van a helyük", mondta tavaly januárban.

Internetes fórumokon sokan azon a véleményen vannak, hogy a valamikori vajda intézménye sokkal hasznosabb volt, mint a népétől elszakadt, közpénzen fenntartott cigány szerveződések. Maga Kis Zsolt, az MCF Roma Összefogás pártjának EP listavezetője is azt mondta a júniusi EP választások előtt, hogy a roma származású képviselők megosztottak, elsősorban a pártok, nem pedig a cigányság érdekeit képviselik.

A legfőbb gond azonban mégiscsak azzal van, hogy a cigányság politikai vezetőinek az elmúlt húsz évben nem sikerült valódi önállóságot szerezniük, létük és működésük nagyban függ az éppen kormányon levők akaratától. Sokan pedig a vezetők személyes kvalitásaiban látják a sikertelen cigánypolitika legfőbb okát.

Rabszolgalét

Zsigó Jenő szerint törvényekkel kialakított társadalompolitikai és politikai okok húzódnak a cigány vezetők megosztottságának hátterében. Nincs a világon még egy olyan rossz kisebbségi törvény, mint a miénk. Az összefogás egyik szintje a helyi kisebbségi cigány önkormányzatok területi szintje lenne, amiből van kb. 1100. Õk hozhatnának racionális döntéseket akkor is, ha az OCÖ haszontalan és minden szempontból alkalmatlan képviselet, mondta Zsigó az atv.hu-nak. A rossz törvényi szabályozás alapja az, hogy a kisebbségi önkormányzatok működési, finanszírozási jogát a települési önkormányzatokhoz telepítették a kisebbségi törvényben, ami konkrétan rabszolgalétet teremt a kisebbségi önkormányzatoknak. Ennek értelmében az is teljesen törvényes, ha a helyi önkormányzat nulla forintot állapít meg a kisebbségi önkormányzatnak. A kisebbségi önkormányzatok ezért, ha pénzt akarnak, arra kényszerülnek, hogy igazodjanak a helyi erőviszonyokhoz, ha ezt nem teszik meg, egy fillért nem kapnak, mondta Zsigó. Ez a tény már önmagában, rendkívül agresszíven szelektálja a romákat, és szinte lehetetlenné teszi közöttük az együttműködést.

A rossz szabályozás alapjait a rendszerváltás előtti politikában kell keresni, mikor is teret nyert az a nézet, hogy a cigányok önszerveződése veszélyezteti a magyar nemzeti törekvéseket. Ez Zsigó szerint súlyos tudatlanságról ad számot, és tudományos szempontból sem volt releváns nézet.

"Az Állami Számvevőszék, a Tárki, valamint uniós kutatások is kimutatták, hogy a cigányságot teljesen kiszorították a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutásból. Amikor hazánkban 10 százalékos munkanélküliségről beszélnek, akkor ez az arány a cigány lakosság körében 80 százalékos. A fejlesztési forrásokat ezeknek az irdatlan különbségeknek a felszámolására kellene fordítaniuk", mondta Zsigó.

Intézményesült faji előítélet

A szociológus azon a véleményen van, hogy a Magyar Köztársaság rendszerében intézményesült a faji előítéletesség. "Gondoljunk csak az oktatáspolitikára, aminek intézményrendszerén belül arról hoznak intézkedéseket, hogy a roma gyerekeket elkülönítsék az oktatásban, csökkentett oktatási anyaggal képezzék őket, stb. A megosztottságot törvényeken keresztül építették be a közéletbe", így Zsigó.

Súlyos hiányosságnak tartja Zsigó Jenő a regisztrációs törvény azon passzusát, hogy az önkormányzatok jegyzője nem vizsgálhatja ki, hogy aki a regisztráció során cigánynak vallja magát, valóban az-e. Ennyi erővel valamennyi gárdista cigánynak vallhatná magát, ha akarná. Amennyiben a jegyző esetleg megkérdőjelezné az etnikai hovatartozás valódiságát, az súlyos jogsérelemnek minősülne a jegyző részéről.

A Magyar Köztársaság mindent rosszul rakott össze, mert a kezdetekből súlyosan nacionalista kisebbségpolitikát épített fel a romákkal kapcsolatban. Ez vezetett ide, ahol most tartunk. Egy demokráciában az eredményes cigánypolitika azt jelentené, ha a romák között is 10 százalékos lenne a munkanélküliségi ráta. Ehhez azonban az államnak tudnia kellene, hogy kik is a cigányok. Ezt azonban nem akarja tudni, mivel az etnikai hovatartozás különleges adatvédelmi kategóriába sorolja. Ez egy olyan abszurditás, ami máshol a világon nem fordulhatna elő, csak nálunk, fejtette ki Zsigó Jenő.

A romákról ugyanúgy kellene gondolkodni, mint a társadalom többi tagjáról, ez igaz a munkához való lehetőségek megteremtésére is. Ha a romák 90 százaléka dolgozna, a többi dolgot meg tudná oldani maga. Óvodába tudná járatni a gyerekét, mobilizálhatná a családját, ha úgy adódik, és minden olyan dolgot meg tudna teremteni, amit a társadalom többi, dolgozó tagja megteremt. Zsigó szerint a legaljább dolog az, hogy a cigányokat az a társadalom akarja felemelni, amelyik lenyomta.

Kényszerpályán

A cigány vezetők pályája kényszeresen ki van jelölve, alkalmazkodnia kell a helyi erőviszonyokhoz, néha még megalázkodnia is. Ez a rendszer egy állam által megtervezett, törvényekkel körülvett abszurd rendszer, amiben a romák tehetetlenek. Majdnem mindegyik kisebbségnek Magyarországon van hetilapja, kivéve a cigányságnak. Nincs kiépített információs rendszerük. A cigány vezetők igenis képesek összefogni, néha a saját árnyékukat is átlépve, de ezeket a kezdeményezéseket a politikai hatalom nem veszi tudomásul, vagy ami még rosszabb, felülírják azokat. Akkor lenne esélyünk eredményeket felmutatni, ha az együttműködés magasabb szinten is létrejöhetne, de mikor ez megtörténne, akkor hirtelen mindenkit megdönt a saját politikai oldala, és ehhez mögöttük áll a törvényes lehetőségek egész rendszere- mondta Zsigó az atv.hu-nak.