Francia elnök először szólalt fel 1848 óta közvetlenül a parlament előtt.

Francia elnök először szólalt fel 1848 óta közvetlenül a parlament előtt, amit egy tavalyi alkotmánymódosítás tett lehetővé. Ez korábban a végrehajtó és a törvényhozó szervek közti hatalommegosztás jegyében nem volt lehetséges. Sarkozy újítása ellen távolmaradásukkal tiltakoztak elődei, Jacques Chirac és Valéry Giscard d,Estaing.

Sarkozy közölte: szerdán jelenti be a kormányátalakítást, amelyet a sajtó és a politikai elit már az európai parlamenti választás óta beharangozott.

Jelezte, hogy nem kívánja újra megnyitni a vitát a pozitív diszkriminációról, amelyet a francia köztársaság alapelvei nem tesznek lehetővé. A diszkrimináció elleni harcot "nem szabad etnikai kritériumok alapján csinálni, hanem szociális kritériumok szerint kell megszervezni" - hangsúlyozta.

Úgy vélte, hogy a francia integrációs modell nem működik, mert "egyenlőség helyett egyenlőtlenséget, szolidaritás helyett ellenérzéseket teremt" a társadalomban. Hozzátette: "Az egyenlőség eléréséhez többet kell adni azoknak, akiknek kevesebb van, és tudni kellene kompenzálni azok hátrányát, akiknek az élet eleve kevesebb lehetőséget biztosított a sikerhez, mint a többieknek".

Elemzők szerint a lehető legkisebb kormányátalakítást tervezi az elnök, miután pártja, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) megnyerte az EP-választásokat. Francois Fillon miniszterelnök várhatóan a helyén marad, Michel Barnier mezőgazdasági és Rachida Dati igazságügyi tárcavezető viszont biztosan távozik, ők ugyanis a kormánypárt párizsi EP-listájának vezetői voltak, és ezentúl brüsszeli képviselők lesznek.

Sarkozy bejelentette: a "nemzeti prioritások finanszírozására" az új kormány újfajta állami hitelrendszert vezet be. A prioritások és a kölcsönök összegének meghatározására három hónapos egyeztetést kezdeményez az államfő a parlamenttel, a szociális partnerekkel, valamint a gazdasági és a kulturális élet szereplőivel.

Ezzel párhuzamosan jelezte, hogy nem lesznek megszorítások, mert a megszorító politika mindig megbukott. "Adót sem fogok emelni, mert az hosszú időre késleltetné a válságból való kijutást" - mondta. A gazdasági okokból elbocsátottaknak a fizetésük további egy évig tartó folyósítását ígérte.

Az egész testet takaró női muzulmán ruha, a burka viseletéről kibontakozott vita kapcsán elmondta: nem vallási kérdésről van szó, hanem a nők méltóságáról és szabadságáról. "Ünnepélyesen kijelentem, hogy a burkát nem látjuk szívesen a francia köztársaság területén. Nem fogadhatunk el hazánkban rács mögé börtönzött nőket, akiket elvágnak a társadalmi élettől, megfosztanak identitásuktól" - mondta a francia elnök.